Marcel Ciolacu miniszterelnök semmit sem tud Klaus Iohannis állítólagos európai tanácsi jövőjével kapcsolatban, Kelemen Hunor pedig „majdnem nullának” tartja az államfő esélyeit az uniós pozícióra. Az RMDSZ vezetője szerint Európában is hallották, amikor Iohannis „egy bukott államnak” nevezte Romániát, az általa elnökölt országot.  

Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke - aki nemrég megdöbbenést és felháborodást keltett uniós körökben azzal, hogy idő előtt távozik tisztségéről, mivel európai parlamenti képviselő szeretne lenni - orvosi okokból (akut lumbágó) nem lesz jelen azon a szerdai vitán, ahol vélhetően keményen kérdőre vonták volna. A legfontosabb kérdés Brüsszelben továbbra is az: lesz az ET vezetésével, ha Michel júliusban távozik. A pozíció betöltése része azoknak a politikai alkuknak, amelyek az új bizottság felállítását előzik meg. Mint a Magyar Nemzet beszámolójában megjegyzi: az ezzel kapcsolatos kompromisszumkeresés éppen a távozó elnök feladata lenne, azonban Michel újdonsült európai parlamenti képviselőként ebben már nem vehet részt.

Hogy mi lesz az ET-elnök lemondása után? Egyelőre csak találgatások, illetve javaslatok vannak. Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök szerint a soros elnökséget betöltő Belgium miniszterelnöke, Alexander de Croo pótolhatná Michelt, vagy pedig egy átmeneti elnököt kellene választani, aki végigviszi a mandátum hátralévő részét. A jelenlegi tervek szerint az EU vezetői június 17-én és június 28-án tartanak megbeszélést Michel utódlásáról. A lehetséges jelöltek között felmerült Pedro Sánchez spanyol és Mette Frederiksen dán kormányfő, illetve Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök neve is.

Romániában ugyanakkor továbbra is tartja magát az a médiahír miszerint Klaus Iohannis is esélyes az Európai Tanács elnöki posztjára. Az információval kapcsolatban megszólalt Marcel Ciolacu is. A miniszterelnök az Antena 3 hírtelevíziónak adott interjújában azt mondta, semmilyen részletet nem tud a jelenlegi államfő jövőjével kapcsolatban. „Számomra - bár sokan szidni fognak a véleményemért - kevésbé fontos a név egy ilyen esetben. Ha egy románnak sikerült megszerezni az Európai Tanács elnöki tisztséget, az engem büszkeséggel tölt el” - fogalmazott Ciolacu. A kormányfő hozzátette: nem beszélgetett erről az elnökkel, s az uniós tárgyalópartnereivel sem. 

Kelemen Hunor a Maszol videópodcast interjújában „majdnem nullának” nevezte annak az esélyét, hogy Klaus Iohannis legyen az Európai Tanács elnöke. Szerinte ezt a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) találták ki tematizálás céljával. „Miért választaná az Európai Néppárt (EPP) az európai tanácsi elnökséget, azaz leggyengébb tisztséget az európai intézményrendszerben? Ezzel a saját maga lehetőségeit korlátozná. A néppártot az Európai Bizottság elnöki tisztsége érdekli, hiszén ismét az EPP fogja a legtöbb szavazatot kapni az európai parlamenti választásokon” - mondta az RMDSZ elnöke. 

Kelemen Hunor azt is megjegyezte, hogy Klaus  Iohannis nemrég „egy bukott államnak” nevezte az általa elnökölt Romániát. „Ezt mondatot hallották Európában. Odaadni az Európai Tanács elnöki tisztét egy olyan embernek, aki a saját mandátumáról, a saját országáról egy ilyen  kijelentést tesz, ez nehezen összevarható az európai politikában” - fogalmazott a volt miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke azt is hozzátette: a nemzetközi sajtóban Iohannis nevét nem említették, amikor Michel utódjáról találgattak. 

A Politico portál biztosra veszi, hogy az EPP marad a legnagyobb politikai frakció a következő Európai Parlamentben, s bár a néppárti Ursula von der Leyen még nem közölte, indul-e második európai bizottsági elnöki mandátumáért, a lap szerint nincsenek kétségek indulása felől. Ebben az esetben pedig ismért a német politikus lesz a néppártiak „Spitzenkandidatja”. A Maszol értesülései szerint az EPP vezetése a márciusi, bukaresti kongresszusán közfelkitáltással kívánja a pártcsalád fő uniós jelöltjének nyilváníttatni Ursula von der Leyent.