Kelemen Hunor: Egy „fegyverszüneti kormány” vezetheti ki az országot a politikai válságból

Eredménytelenül zárult a parlamenti pártok egyeztetése a Cotroceni-palotában. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint bár a megbeszélés higgadt volt, a politikai patthelyzetből továbbra sincs kiút. A szövetség elnöke szerint a kialakult bizalmi válság miatt egy átmeneti „fegyverszüneti kormány” jelenthetné az egyetlen megoldást az ország számára.

Kelemen Hunor az egyeztetést követően a Digi24-nek elmondta, hogy kényelmes parlamenti többséget jelenleg nem lehet találni, mivel a PNL és az USR nem lép kormányra a PSD-vel, a PSD pedig nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek nem része. Ezért egymást követő kisebbségi kormányokban kell gondolkodni.

Kelemen Hunor | Fotó: a politikus Facebook oldala

Az RMDSZ egy négy egymást követő kormányból álló, szakaszos forgatókönyvet terjesztett elő, amelynek első lépése egy korlátozott ideig működő „fegyverszüneti kormány” lenne a költségvetés elfogadásáig.

Ez a „fegyverszüneti kormány” abban segítene a PNL és az USR tagjainak, hogy zárójelbe tehessék a kongresszusaikon hozott, PSD-re vonatkozó döntéseiket. „Egy fegyverszünetben a hadviselő felek felfüggesztik a konfliktust, és megpróbálnak hosszú távú megoldást keresni. Nem fogunk tudni 2028-ig tartó, kényelmes többséget találni, látni kell a parlamenti fragmentáció realitását” – fogalmazott Kelemen. Az RMDSZ elnöke úgy véli, az államfő nyitott lenne erre a verzióra, amely jelenleg a legjobb megoldás lenne az ország számára. (Ez azt jelentené, hogy a kormány élére nem valamelyik párt saját jelöltje kerülne, hanem egy független, technokrata miniszterelnök, de a minisztereket továbbra is a pártok adnák – szerk. megj.)

Hangsúlyozta, hogy a „fegyverszüneti kormányhoz” olyan miniszterelnököt kell találni, aki képes mindegyik féllel szóba állni, és fenntartani az egyensúlyt a következő 3-5 hónapban.

Kelemen kizárta a PSD-PNL-RMDSZ kormány lehetőségét, mivel a két nagy párt elzárkózik a közös kormányzástól.

Az RMDSZ elnöke elismerte, hogy az államfő ugyan joggal vár a többségre, de a módszerével húzza az időt, és ez a kivárás „vesztes kártyának” bizonyult, hiszen már 69 nap telt el a bizalmatlansági indítvány megszavazása óta. Hozzátette: az RMDSZ ott hibázhatott, hogy tavaly november-decemberben, a PSD és PNL közötti konfliktus kezdetekor túl sokat várt, és nem kezdett el azonnal egy intenzívebb párbeszédet a pártokkal.

Kelemen Hunor határozottan ellenzi az előrehozott választásokat, és úgy látja, az államfő sem gondolkodik ebben komolyan. Érvei szerint: a parlament az előrehozott választások után is töredezett maradna. Úgy véli, az AUR végezne az első helyen (35-40%-kal), ami után nehéz lenne elkerülni, hogy kormányalakítási esélyt kapjanak, vagy újra a mostani feleknek kellene asztalhoz ülniük. Ez Kelemen szerint „bóvli kategóriába” süllyesztené Romániát a hitelminősítőknél.

A hitelminősítők kapcsán hozzátette: a leminősítés kockázata már 2025 óta fennáll, de eddig sikerült meggyőzni az ügynökségeket. A mostani politikai válság viszont sokkal nehezebb helyzetbe sodorja az országot.

Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt egy beiktatott kormányra július végéig, úgy fogalmazott: „ma nem fogadnék nagy összegekben, de még reménykedem.”

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?