Kelemen Hunor: Egy „fegyverszüneti kormány” vezetheti ki az országot a politikai válságból
Eredménytelenül zárult a parlamenti pártok egyeztetése a Cotroceni-palotában. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint bár a megbeszélés higgadt volt, a politikai patthelyzetből továbbra sincs kiút. A szövetség elnöke szerint a kialakult bizalmi válság miatt egy átmeneti „fegyverszüneti kormány” jelenthetné az egyetlen megoldást az ország számára.
Kelemen Hunor az egyeztetést követően a Digi24-nek elmondta, hogy kényelmes parlamenti többséget jelenleg nem lehet találni, mivel a PNL és az USR nem lép kormányra a PSD-vel, a PSD pedig nem szavaz meg olyan kormányt, amelynek nem része. Ezért egymást követő kisebbségi kormányokban kell gondolkodni.
.jpg)
Az RMDSZ egy négy egymást követő kormányból álló, szakaszos forgatókönyvet terjesztett elő, amelynek első lépése egy korlátozott ideig működő „fegyverszüneti kormány” lenne a költségvetés elfogadásáig.
Ez a „fegyverszüneti kormány” abban segítene a PNL és az USR tagjainak, hogy zárójelbe tehessék a kongresszusaikon hozott, PSD-re vonatkozó döntéseiket. „Egy fegyverszünetben a hadviselő felek felfüggesztik a konfliktust, és megpróbálnak hosszú távú megoldást keresni. Nem fogunk tudni 2028-ig tartó, kényelmes többséget találni, látni kell a parlamenti fragmentáció realitását” – fogalmazott Kelemen. Az RMDSZ elnöke úgy véli, az államfő nyitott lenne erre a verzióra, amely jelenleg a legjobb megoldás lenne az ország számára. (Ez azt jelentené, hogy a kormány élére nem valamelyik párt saját jelöltje kerülne, hanem egy független, technokrata miniszterelnök, de a minisztereket továbbra is a pártok adnák – szerk. megj.)
Hangsúlyozta, hogy a „fegyverszüneti kormányhoz” olyan miniszterelnököt kell találni, aki képes mindegyik féllel szóba állni, és fenntartani az egyensúlyt a következő 3-5 hónapban.
Kelemen kizárta a PSD-PNL-RMDSZ kormány lehetőségét, mivel a két nagy párt elzárkózik a közös kormányzástól.
Kapcsolódó
Az RMDSZ elnöke elismerte, hogy az államfő ugyan joggal vár a többségre, de a módszerével húzza az időt, és ez a kivárás „vesztes kártyának” bizonyult, hiszen már 69 nap telt el a bizalmatlansági indítvány megszavazása óta. Hozzátette: az RMDSZ ott hibázhatott, hogy tavaly november-decemberben, a PSD és PNL közötti konfliktus kezdetekor túl sokat várt, és nem kezdett el azonnal egy intenzívebb párbeszédet a pártokkal.
Kelemen Hunor határozottan ellenzi az előrehozott választásokat, és úgy látja, az államfő sem gondolkodik ebben komolyan. Érvei szerint: a parlament az előrehozott választások után is töredezett maradna. Úgy véli, az AUR végezne az első helyen (35-40%-kal), ami után nehéz lenne elkerülni, hogy kormányalakítási esélyt kapjanak, vagy újra a mostani feleknek kellene asztalhoz ülniük. Ez Kelemen szerint „bóvli kategóriába” süllyesztené Romániát a hitelminősítőknél.
A hitelminősítők kapcsán hozzátette: a leminősítés kockázata már 2025 óta fennáll, de eddig sikerült meggyőzni az ügynökségeket. A mostani politikai válság viszont sokkal nehezebb helyzetbe sodorja az országot.
Arra a kérdésre, hogy lát-e esélyt egy beiktatott kormányra július végéig, úgy fogalmazott: „ma nem fogadnék nagy összegekben, de még reménykedem.”
CSAK SAJÁT
