Miért költ Románia ilyen keveset az egészségügyre? Tudjuk-e mennyi pénz folyik be az egészségügyi pénztárhoz és azt hogyan költik el? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket tette fel hétfő délután Nagyváradon Kelemen Hunor, amikor két korábbi egészségügyi miniszterrel, Ritli Lászlóval és Cseke Attilával beszélgetett az egészségügyi rendszer problémáiról.

A Józan ésszel című beszélgetés alkalmával az RMDSZ országos elnöke és államfőjelöltje úgy tapasztalta, hogy amíg korábban az egészségügyi biztosító külön kasszán volt teljes volt az átláthatóság, amióta a pénzügyminisztériumhoz folyik be a pénz nem tudjuk mennyit és mire költik.

Azt viszont igen, hogy a rendszer legbanálisabb problémája változatlanul az alulfinanszírozottság, vélekedett Ritli László. Az elismert gyermekgyógyász szerint ez az egyik legdrámaibb probléma. Elmondása alapján amíg Romániában egy lakos ellátására 1 600 euró jut, addig az európai átlag 4 300 euró. Hozzátette, a finanszírozáson túlmenően neki továbbra is vesszőparipája alapellátás, mert meggyőződése, hogy ha az jól működik, akkor a fölötte lévő struktúra is jól működik. Ma a családorvoslás nem tudja ellátni azt a feladatot, amit el kellene látnia, mutatott rá Ritli László. „Oda jutottunk, hogy várólista van a családorvoshoz” – mondta, rámutatva a rendszer alulfinanszírozottságára, arra, hogy a családorvosoknak nincs csapata és rengeteg időt kell papírmunkára szánnia.

Fontosnak tartaná ugyanakkor a védőnői hálózat visszaállítását és a preventív orvoslás is gyerekcipőben jár, holott a megelőzés is az állam feladata lenne.

Cseke Attila szerint „hajnalig” lehetne sorolni a problémákat, amit viszont ő a legnagyobb problémaként említett, az a jó közpolitikák és a folyamatosság hiányát. „Az állam nem tiszteli a polgárait, a betegeit. (…) És nem tiszteli saját magát sem” – mondta, említve, hogy nincs egy működőképes informatikai rendszer, és nincs éves elemzés, amely támpontot adhatna a rendszer megszervezéséhez. „Egy viszonylag jól működő rendszerben minden év végén a miniszter asztalán ott kellene legyen egy jelentés a helyzetről. Ez szerintem teljes mértékben hiányzik, totál káoszt látok” – mondta.

Kelemen Hunor szerint a járóbeteg-ellátás, illetve a családorvosi ellátás levehetné a terhet a kórházakról, ugyanakkor Ritli figyelmeztetett, hogy helyre kell állítani a családorvosolás presztízsét. Cseke Attila kijelentette, ha valami nem működik, bátran hozzá kell nyúlni.

A közönség soraiban ülők felszólalásaira reagálva Cseke Attila közölte, hogy az állam olyan helyzetekben adott át hatásköröket, amikor nem kellett volna. „Azt nem tudom elfogadni, hogy állami klinika udvarán magánlabor legyen. Ott viszont, ahol az állam nem tudja ellátni a szerepét, például a gyógytorna is ide tartozik, ott meg kell szólítani a magánszférát, átadni neki” – vélekedett.

Ami a rezidensvizsgát illeti, rámutatott, a romániai orvoslás egyáltalán nem rossz. A központosított rendszert le kell építeni, összességében minden jobban működik, ami helyi szinten történik.

Ritli László közölte, hogy az iskolaorvoslás nálunk teljesen visszafejlődött. Noha vannak betöltetlen tisztségek, de az önkormányzatok nem tartják fontosnak, hogy ezeket az állásokat meghirdessék. Szerinte ez rendkívül fontos lenne prevenciós szempontból.

A közösség soraiban ülők felvetették többek között, hogy szükség lenne egy működő szűrőrendszerre, ugyanakkor azt is, hogy egyre kevesebb a sportorvos, holott nagy igény lenne rájuk.

Kelemen Hunor kiemelte: minden egyes beszélgetés során kiderül számára, hogy vannak olyan területek, ahol nehézségekkel küzdenek és amelyeket meg kell oldani. Meglátása szerint a népességfogyás megállításában fontos szempont a szolgáltatások minősége. A megkérdezett egyetemisták is mind pénzügyi megfontolásból és jobb szolgáltatás reményében vágynak külföldre. „Ma a helyzet a tragédia felé tart. Mondok két számot: 2023-ban 156 ezer gyerek született Romániában, ez történelmi mélypont. (…) Az idei esztendőben ezt a negatív rekordot meg fogja haladni az ország, mert októberben a 100 ezret még nem érte el. A 35 éves trend nem hogy lassulna, hanem még drámaibb méreteket öltött” – figyelmeztetett, rámutatva, hogy ezt jó családpolitikával, gazdasági intézkedésekkel meg kell állítani. Nem szabad pánikot kelteni, cselekedni kell, fogalmazott Kelemen Hunor.