A csíkszeredai Mikó-vár külső védműrendszerének részleges feltárása hamarosan a lezárásához közeledik. Az ’50-es években még látható volt a védműrendszer, feltehetően akkor tűntették el, amikor traktoriskola működött a várban. A feltárás eredményeiről pénteken számolt be Korodi Attila polgármester és Darvas Lóránt vezető régész. Az egyik legfontosabb leletanyag egy 19. századi jelzőágyú.

Mint ismert, látványos régészeti ásatás kezdődött a Mikó-vár nyugati és északi oldalán: Darvas Lóránt régész vezetésével a korábbi századok várárok- és sáncrendszerét, a külső bástyákat kutatják több szelvényben. Az ásatás egy későbbi, nagy szabású feltárás és újjáépítés tervezését alapozza meg.

„A várárok és sáncrendszer újjáépítését célzó projektünk végét még nem látjuk, de ettől függetlenül a most feltárt adatokkal sokkal tisztább képet nyertünk a Mikó-vár történetéről. A távlati célunk a régi, történelmi városkép visszaállítása” – fogalmazott Korodi Attila polgármester.

„A házi feladatunk az volt, hogy támpontokat adjunk a tervezéshez. Emiatt több szelvényben kutattuk az egykori külső árok és sáncrendszert. Rengeteg kerámia, csempe, továbbá pipatöredék, állati csont, ólomgolyó került elő, és 19. század végi vagy 20. század eleji szeméttel együtt kidobtak egy jelzőágyút is. Ez nem katonai célokat szolgált, és a gyártásának idejét a restaurálása után tudjuk megbecsülni” – nyilatkozta Darvas Lóránt vezető régész. Számukra is fontos eredmény – tette hozzá –, hogy bebizonyosodott: az árokrendszer még az 1950-es években is látható volt. Azt feltételezik, hogy a magasított földsáncokból ezután töltötték fel a megmaradt árkokat, mert erre a korra utaló hulladékokat találtak az ásatás során.

A korábbi századokban a mostani várkastély és a külső várfal között volt egy árok és egy sánc. Az árokból kiásott földből hozták létre a magasított sáncokat, majd a későbbi századokban a sáncokból visszatömték az árkokat. A majdani nagy beruházás ennek a hármas védelmi rendszernek (sánc, árok, külső várfal) a bemutatását szolgálja, minél inkább korhű környezet kialakításával.

A most kiásott gödröket a következő napokban visszatömik konzerválás céljából. A régészek arra számítanak, hogy a műemlékvédelmi jóváhagyás előtt teljes feltárást követelnek, és ekkor jutnak el egy, a mostaninál is látványosabb folyamatba.