Régészeti ásatások folynak a csíkzsögödi Mikó-kúriánál

A Csíki-medence feltehetően legrégebbi polgári épülete, a Csíkszeredához tartozó Zsögödben található Mikó-kúria külső részeinél dolgoznak már több mint két hete a Csíki Székely Múzeum régészei. Az ásatáson a hídvégi nemes Mikók zsögödi lakhelyének évszázadok alatt történt változtatásait egyre tisztábban látják a szakemberek.

A feltárást vezető régész, Darvas Lóránt elmondása szerint a mai épületnek a pincerésze tanúskodik arról, hogy már a 15. században is épület állt itt, ugyanakkor tárgyi bizonyítékok hiányában is, szinte biztosak abban, hogy a 14. században is volt itt nemesi lakóház.

„Ezzel az ásatással a zsögödi Mikókhoz köthető tárgyi anyagot szeretnénk gyűjteni, amelyet a Csíki Székely Múzeum által tervezett várostörténeti kiállításon mutatnánk be. Emellett az udvarház építéstörténetéről is többet szeretnénk tudni, arról, miként nyerte el mai formáját a kúria. Egyik megnyitott szelvényünkkel egy 17. századi latrinát találtunk meg, amelyből nagyon szép leletanyag került elő. Főként üvegpalackokat, poharakat találtunk, valamint egy, a 17. század második feléből származó porcelánt is, amelyet feltehetően Isztambulban készítettek” – mondta érdeklődésünkre a régész.

Hozzátette, hogy a lezárt latrinák nagyon jó régészeti lelőhelyek, mivel az emberek ezt szeméttárolóként is használták, majd miután betemették, az oda eldobott tárgyi emlékek viszonylag jó állapotban maradtak fenn. A múzeum restaurátorainak az 1683-ban készült kis isztambuli vázát a már sikerült összerakni, így ez az első, mondhatni teljes egészében fennmaradt tárgyi emlék, amely már bekerülhet a várostörténeti kiállítás anyagába.

A Mikó családnak egyébként két különálló ága is Csíkban telepedett meg: a legismertebb közülük Mikó Ferenc, aki a Mikó-várat építtette, ő a hídvégi Mikó család egyik, míg a zsögödi Mikók ugyannak a hídvégi családnak a másik ágából származnak. A zsögödiek még a 15. század kezdetén jelentek meg itt, míg Mikó Ferenc csak a 17. század elején, 1611-ben érkezett Csíkba.

A Zsögödi Mikók közül elsőként Mikó Zsigmond telepedett ide, aki a helyi nemesi Czakó család egyik lányát vette feleségül. A mai Mikó-udvarház és környéke tehát a Czakó lány hozománya volt. Mikó Zsigmond részt vett az 1506-os agyagfalvi székely nemzetgyűlésen is – ismertük meg a családdal kapcsolatos részleteket a régész segítségével.

A zsögödi udvarház utolsó Mikó tulajdonosa Mikó Bálint (1840–1919) országgyűlési képviselő, Csík vármegye főispánja volt, neki nem voltak leszármazottai. Ő végeztette a legnagyobb átalakításokat az épületen: kiegészült a keleti szárnnyal, valamint a kúria mai képét meghatározó portikusszal, vagyis oszlopos előcsarnokkal. Így az épület tipikus csíki udvarházzá alakult át.

A főispán lakhelyén mozgalmas társasági élet zajlott, bálokat, fogadásokat tartottak itt, amelyeket más nemesek és miniszterek is szívesen látogattak. Az épületet az 50-es években államosították, most pedig egy bútorgyártó cég tulajdonában van.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?