Klaus Iohannis államfő csendben letett a 2016-ban nagy garral bejelentett országprojektről. A hivatalos bejelentés természetesen elmaradt, csupán „kinevezte” országprojektnek az oktatási reformot.

„Bízom abban, hogy a Művelt Románia projekt nemcsak haladni fog, hanem új energiákkal és, remélem, megújult támogatással fog haladni mind a politikai szféra, mind pedig általában a tanügy és a közélet részéről. Ez egy valóságos országprojekt, egy olyan országprojekt, amelyre Romániának nagy szüksége van” – mondta az államfő az új oktatási miniszter beiktatása alkalmából szervezett ceremónián.

Klaus Iohannis nem véletlenül hozta szóba a Művelt Románia projektet hétfőn este, ugyanis a tanügyi tárca élére frissen kinevezett Ligia Deca is hozzájárult a tervhez – bár „nem tudni, milyen mértékben”.

Menteni a menthetőt

Klaus Iohannis elnöksége elsőszámú céljává tette egy országprojekt kidolgozását. A gondolat első alkalommal a Brexit-referendummal kapcsolatban fogalmazódott meg, 2016 júniusában. Az első mandátumát töltő államfő akkor úgy fogalmazott: a konszenzussal elfogadandó közös célkitűzésben azt kell tisztázni, hogyan látja Románia helyét és szerepét, illetve „ambícióinak mértékét” az Európai Unióban. Kitért arra is – amit egyébként számos romániai elemző észrevételezett akkoriban –, hogy egy évtizeddel az uniós csatlakozás után az országnak úgy célt kell adni, „ezért minden politikai párt elismerte, hogy szükség van újabb országprojektre”.

A 2016. szeptember 29-én kiadott rendeletében lohannis létrehozott egy 24 tagú bizottságot azzal a céllal, hogy, „megvitassa és kidolgozza Románia fejlődésének és modernizációjának irányvonalait, és olyan politikai, programadó dokumentumot dolgozzon ki, amely körül kialakulhat a parlamenti pártok és politikai alakulatok konszenzusa”.

A következő nagyjából egy évben a testület többször ülésezett. A 2016-os novemberi, második összejövetelen a 24 tagot – szakértőket és a parlamenti pártok képviselőit – tematikus munkacsoportokra osztották. Ezekben szépen haladt is a munka, legalábbis az államfő sajtóosztálya szerint. Ennek ellenére az utolsó érdemi fejleményről 2017 októberében számolt be az elnöki hivatal. Eszerint „interdiszciplináris formában áttekintették a munkacsoportok javaslatainak átdolgozott változatát, észrevételeket és kiegészítéseket tettek”. A kommüniké kijelölte a következő ülés időpontját is, novemberre. Erre azonban már nem került sor – idézi fel Korodi Attila egykori parlamenti képviselő, aki az RMDSZ képviseletében tagja volt az elnöki bizottságnak. A politikus – aki 2020 óta Csíkszereda polgármestere – azon is csodálkozik, hogy egyáltalán tagja még az elnöki bizottságnak. (Az államfői hivatal honlapján elérhető dokumentumok szerint a testület összetétele egy alkalommal változott.)

Korodi kérdésünkre úgy vélte: az országprojekt kidolgozására létrehozott elnöki bizottság gyakorlatilag halott, hiszen lassan öt éve nem ült össze. „Nagyon gyorsan kiderült, hogy az elképzelések annyira élesen elütnek egymástól, hogy gyakorlatilag lehetetlen konszenzust kialakítani” – magyarázta. Úgy értékelte, hogy Klaus Iohannis alatt már nincs esélye egy országprojektnek, hiszen túl rövid az idő a következő elnökválasztásig. „Egy ilyen országprojekt elvileg nem személyfüggő, de a gyakorlatban mégis az, már annyiban, hogy ha nem kezdi meg a gyakorlatba ültetését az, akinek a nevéhez kötődik, kevés az esélye, hogy a következő adminisztráció folytatni fogja” – részletezte Korodi.

Ilyen körülmények között érthető az államfő igyekezete, hogy menteni próbálja a menthetőt, bár – mint azt az elnöki bizottság egykori RMDSZ-es tagja aláhúzta – semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni az országprojekt és az oktatási reform, azaz egy ágazati fejlesztési terv közé.

Sehol a konszenzus

Az új oktatási miniszter azzal kezdte a megbízatását – miután sokak szerint túlságosan mélyen hajolt meg főnöke előtt –, hogy hűséget tett az elnöknek kedves projekt mellett. „Az elnök ma reggeli kijelentéseivel és a közelmúltban történt jogalkotási fejleményekkel összhangban működőképessé tesszük a Művelt Románia projektet annak betűje és szelleme szerint” – mondta az újdonsült tárcavezető.

A nyilatkozatból arra lehet következtetni, hogy Ligia Deca az elődje által kidolgozott tanügyi törvénycsomag továbbvitelével képzeli el a Művelt Románia projekt megvalósítását – annak ellenére, hogy azt minden irányból kritizálják az érintettek. Igazán közvita sem zajlott róla, legalábbis ezt állítják a román értelmiségiek, akik nyílt levélben kifogásolták, hogy a tervezet nyilvános vitája egybeesett a nyári vakációval. A folyamat meghosszabbítására irányuló követelésüket határozottan – és egyesek szerint arrogánsan  – elutasította a napokban leköszönt Sorin Cimpeanu. Kérdés, hogy mit tesz az utód. Társadalmi konszenzus nélkül ugyanis a tanügyi törvénycsomag nemcsak országprojektnek lesz kevés, hanem ágazati reformnak is.