Az utóbbi időben ismét visszatértek a közösségi médiában terjedő kártékony linkek. Az üzenetet feladó olyan szövegekkel próbálja kattintásra rávenni a felhasználót, mint „te vagy ebben a videóban” vagy „úgy néz ki, mint te” – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Általában a linkre kattintva nem jelenik meg semmi az eszközön, viszont a hivatkozás megnyitásának pillanatában a közösségimédia-fiók hozzáférését elveszítheti a felhasználó. Más esetekben egy olyan oldalra irányítják át őket, amely a Facebook bejelentkezési platformjára hasonlít, de célja az adatlopás. Az sem ritka, hogy a bankkártya-adatokat szeretnék ellopni a hackerek.

Klausz Melinda magyarországi közösségimédia-szakértőt kérdeztük arról, hogyan ismerhetők fel a vírusos linkek, milyen megelőző Facebook-beállításokra érdemes odafigyelni, de azt is megtudtuk, mit tehet a felhasználó, ha már kattintott és megtörtént a baj.

A közösségimédia-szakértő felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok típusa van a kártékony linkeknek, ezek mellé pedig figyelemfelkeltő szövegeket társítanak a feladók. Mégis, egy kis odafigyeléssel észrevehető, ha vírusos hivatkozást kap a facebookozó: „Alapvetően sok helyesírási hiba van az ilyen üzenetekben, ez nagyon-nagyon fontos. Akár ékezetek hiányoznak, akár a központozás, a vesszők vagy felkiáltójelek. Gépelési hibák is nagyon gyakran előfordulnak” – sorolta Klausz Melinda.

Hozzátette, ha valaki figyelmen kívül hagyná a helyesírási hibákat, akkor a linkek szerkezete is árulkodó jel lehet. Általában olyan hivatkozásokat küldenek a hackerek, amelyek nem felelnek meg a szokványos webes linkek felépítésének. Az esetek többségében betű- és számkombinációkat tartalmaznak, amelyek nem hasonlítanak például az internetes cikkek, videók linkjéhez.

„Tehát olyan linkekre kell figyelni, amelyek eltérnek a megszokott formától, és korábban még nem találkoztunk olyasforma hivatkozással” – magyarázta.

Klausz Melinda szerint sok következménye lehet annak, ha a felhasználó mégis rákattintott egy kártékony linkre. Attól függ, hogy hogyan programozták azt, hiszen az is előfordulhat, hogy alkalmazásokat tölt le a háttérben a számítógépre. Ugyanakkor átvezethetnek egy másik weboldalra, amely a bankkártya vagy a személyes adatokat kéri az illetőtől. „Minden ilyen esetben, ha számunkra furcsa adatokat kérő weboldalt hoz be a link, érdemes rákeresni híroldalakon a jelenségre, mert nagyon gyakran foglalkoznak különböző portálok a csalók próbálkozásaival” – emelte ki.

A közösségimédia-szakértő hangsúlyozta, ha a felhasználó megnyitotta a linket, első lépésként cserélje le a Facebook-jelszavát, akár a bejelentkezéshez használt e-mail címet is: „Kvázi a facebookozónak ismét be kell állítania az alapvető paramétereket az adataival kapcsolatban”.

Megelőző lépések és beállításként példaként megemlítette, hogy ellenőrizni lehet, ha más felhasználó is bejelentkezett egy személy Facebook-fiókjába, a beállítások menüpontban pedig el lehet távolítani az idegen belépőt, hogy többé ne férhessen hozzá a fiókhoz. „Segítség a kétfaktoros hitelesítés bekapcsolása is. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazás a mobiltelefonunkra is küld egy kódot, e nélkül nem engedélyezett a belépés, tehát picit megnehezítjük a csalók dolgát, hiszen ilyenkor a jelszóra és a telefonra érkezett számsorra vagy kódra is szükség van” – emelte ki Klausz Melinda.

Hozzátette a csalók célja lehet adathasználat, neveket, e-mail címeket gyűjtenek, de küldhetnek bizonyos oldalak kedvelésére beprogramozott linkeket, tehát lájkvadászat is állhat az esetek mögött. Súlyosabb, ha „kifejezetten a pénzünkre utaznak arra, hogy hozzáférhessenek bankkártya-adatainkhoz. Valójában mindegyik típusnak megvan a maga veszélye, hiszen az adataink is ugyanolyan értékesek, mint a pénzünk” – emelte ki Klausz Melinda.