Azok a személyek, akik a választások előtt kevesebb mint egy évvel jelentették be ideiglenes tartózkodási helyüket, csak az állandó lakhelyük szerinti településen szavazhatnak - írja elő egy törvénytervezet, amelyet Gigel Ştirbu nemzeti liberális párti képviselő nyújtott be a parlamentbe.

A tervezet a helyhatósági választásokat szabályozó 2015/115-ös, illetve a parlamenti választásokról szóló 2015/208-as törvényt módosítaná.

A javaslat értelmében azok a személyek, akik a választások időpontja előtt kevesebb mint egy évvel váltották ki az ideiglenes tartózkodási engedélyüket egy adott választókerületben, csak azon a településen adhatják le voksukat, ahova az állandó lakhelyük szól. Ez esetben a választópolgár pótlistára kerül.

A tervezet azt is előírja, hogy az ideiglenes tartózkodási engedélyért folyamodó személynek kötelessége negyedévente nyilatkozatot tenni, amelyben megerősíti bejelentett lakhelyét. Ugyanakkor a tartózkodási hely bejelentésekor az igénylés mellett egyéni felelősségvállalási nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy havonta több mint 15 napot tartózkodik az adott lakcímen.

A tartózkodási hely bejelentésekor a befogadó természetes vagy jogi személynek is nyilatkozatot kell kitöltenie arról, hogy az adott címen legfeljebb két, nem ugyanahhoz a családhoz tartozó személy tartózkodik - írja elő a tervezet.

A kezdeményezők szerint a törvénymódosító javaslat célja a választási turizmus megelőzése. A liberális képviselő rámutatott, végeztek egy elemzést annak a 200 településnek a bevonásával, amelyekben "gyanús migrációt" észleltek a 2016-os és a 2020-as helyhatósági választásokon. Mint megállapították, ezeken a településeken 20 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki „a választások környékén”, míg azokban az években, amikor nem voltak választások, tízszer kevesebbet, mindössze 2000 engedélyt.

„Vannak, akik megkapják a tartózkodási engedélyt 3, 4, 5 nappal a választások előtt, élnek szavazati jogukkal, majd négy évig be sem teszik a lábukat az adott településre" - magyarázta Gigel Ştirbu.

A jogszabálytervezetet előbb a szenátus vitatja meg, majd a képviselőház elé kerül, amely döntő házként szavazhat róla.