Lázár János, Magyarország építkezési és közlekedési minisztere, valamint Cseke Attila romániai fejlesztési miniszter is részt vett csütörtökön az ünnepi alkalmon, amelyen felszentelték a szatmárnémeti Zárda templomhoz tartozó, nagyrészt újjáépített és felújított épületszárnyat, amelyben a Hám János Orvosi központ működik.

A felszentelés ebben az esetben nem esik egybe a megnyitással, hiszen mint a beszédekben is elhangzott, a koronavírus-járvány idején megnyitott központnak nem lehetett ünnepélyes megnyitója. Viszont a járóbeteg-ellátás annyira jól üzemel, hogy a nyitás óta 200 ezer páciens lépte át a klinika küszöbét. Ugyanakkor a szentelésen is volt mit ünnepelni, hiszen folyamatban van a kórházi szolgáltatás engedélyeztetése, emellett számos olyan új orvosi eszköz használata kezdődik meg a közeljövőben, amelyek a legmodernebbek nemcsak Szatmár megyében, hanem az egész régióban. Nagy fontosságot tulajdonítanak továbbá a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos betegségek szűrésének is.

A Zárda templomban tartott ünnepséget megelőzően Kereskényi Gábor polgármester, Pataki Csaba megyei tanácselnök és RMDSZ-es parlamenti képviselők egyeztettek Cseke Attila és Lázár János miniszterekkel.

„Egyebek mellett a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út M3-as autópályára történő csatlakozásáról és a kerékpárútjaink összekötéséről egyeztettem ma Lázár János és Cseke Attila miniszter urakkal és Nagy Bálint közlekedésügyi államtitkárral. A magyarországi Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője biztosított arról, hogy támogatja terveinket, akárcsak Románia schengeni csatlakozását, hiszen a határ menti közlekedés egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá és biztonságosabbá tétele mindkét ország érdeke” – írta a zárt ajtók mögött zajló találkozót követően Kereskényi a Facebook-oldalán.

Az ünnepségen Schönberger Jenő szatmárnémeti római katolikus megyéspüspök kezdte a köszöntők sorát, aki rövid visszatekintésében kitért az egykori Zárda történetére. A teljes Zárda-épületben, pontosabban a templomhoz tartozó melléképületekben apácák laktak, valamint betegeket ápoltak, leánynevelő intézet is működött ugyanitt. A kommunizmus éveiben azonban „letörték a szárnyakat”, azaz elvették az irgalmas rendiektől a Zárda templomhoz tartozó két épületszárnyat. A jobb oldaliban most egy ideje a Boldog Scheffler János Központ működik, egy magyar–román határ menti projekt révén pedig létrejöhetett a bal szárnyban a Hám János Orvosi Központ.

„Itt vagyunk, ebben a Szűzanya tiszteletére fölszentelt templomban, és úgy érzem, hogy a Szűzanya a palástját mindkét oldalára megint nagyra nyitotta, hogy az egész környéket és a város minden rászorulóját tudja oltalma alá fogadni. Ez egy csoda, ami itt megvalósult. És tudom, hogy ez a csoda, ami Isten gondviselő szeretetének a csodája, nem valósulhatott volna meg a mi erőnkből” – mondta a megyéspüspök, megköszönve a támogatást mindenkinek, aki dolgozott ennek a csodának a megvalósulásáért. 

Lázár János elmondta: hódmezővásárhelyiként, egykori polgármesterként különösen fontos számára a projekt, hiszen a magyarországi oldalon a Hódmezővásárhelyi Kórházban épül új belgyógyászati osztály. „Nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy Magyarország és Románia között jó kapcsolat legyen, románok és magyarok békében és boldogságban tudjanak élni ott, ahol születtek. Ebből a szempontból is nagyon fontosak az ilyen projektek. Budapesten büszkék vagyunk arra, hogy Románia hétköznapjaihoz kitűnő miniszterekkel járul hozzá a magyar közösség” – mondta a jelenlevő Cseke Attilát kiemelve. „És büszkék vagyunk arra is, hogy Szatmárnémeti magyar kisebbségi polgármesterét is kétszer választották meg” – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a következő tíz évre az Alföld fejlesztését tűzték ki célul – azé az Alföldét, amely egykor az ország közepe volt, „egy békeszerződést” követően viszont határ menti perifériára szorult. A határ menti települések együttműködése a miniszter szerint a kulcsa a fejlődésnek, ami gazdasági növekedést hozhat. Ehhez viszont elengedhetetlennek tartja az infrastruktúrát, amely összeköti autópályán vagy vasúton a két ország városait. „Megkezdődött az M49-es autópálya építése a magyar oldalról, ami az M3-as autópályával jelent majd összeköttetést Szatmárnémeti számára. Legalább ennyire fontos Nagyvárad és Debrecen vasúti összeköttetése. Az M44-es autópálya Békéscsaba irányából Arad felé is meg fog épülni” – mondta. „Ha újra összekapcsoljuk ezeket a régiókat, fejlődést, jobb életkörülményeket tudunk biztosítani. A jobb közlekedés nem az elvándorlás lehetősége, hanem a helyben maradás és a szükségszerű ingázás lehetőségének biztosítása” – jelentette ki.

A miniszter betekintést engedett a Magyar Kormány Szatmárnémetivel közös terveibe is, amiben fontos szerepet kap a Pannónia Szálló felújítása vagy a szatmári foci felvirágoztatása.

Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint örvendetes, hogy egy több mint 40 éven keresztül elkobzott egyházi tulajdont a közösség újra a javára tudja használni. „Öröm az, hogy a püspök atya egy olyan területet választott, amely szerintem az egyik legfontosabb terület. Az egészségünkre nem csak mi, hanem az állam, és immár az egyház is tud vigyázni. Öröm az is, hogy a kardiovaszkuláris és daganatos szűréssel olyan szűrőprogramokat indítottak el, amelyekre Szatmár megyében nagy szükség van” – mondta.

A Hám János Orvosi Központról

A Hám János Orvosi Központ megvalósítását 2018-ben kezdték el a magyar kormány támogatásának köszönhetően, a 31 millió lejes összeg nagy részét Magyarország biztosította.

A központ létesítésének három fő célja volt. Egyrészt egy olyan egészségügyi központ létrehozása, mely regionálisan egyedi prevenciós, diagnosztikai, terápiás szolgáltatásokat nyújt korszerű orvosi eszközökkel, jól képzett szakemberekkel. Másrészt a határon átnyúló Operatív Program keretében megvalósuló, európai uniós finanszírozási projekthez – melyet a Hódmezővásárhelyi Kórházzal partnerségben valósítottak meg – megteremthették azokat az infrastrukturális feltételeket, mellyel a kötelezettségként vállalt szűrőprogramokat elvégezhetik.

Fontos cél volt továbbá megóvni az enyészettől történelmi örökségünket, az Irgalmas Nővérek egykori zárdájának épületét, olyan rendeltetést szánva neki, mely – a rend eredeti karizmáját megőrizve – közösségünk javát szolgálja, és ezzel a nővérek szatmárnémeti jelenlétének arculatot ad.

Az időközben elkészült központ járóbeteg-szakrendelőt és egy hozzá kötött nappali ellátási módban üzemelő, 20 ágyas kórházat foglal magába. A beépített felület 4610 négyzetméter, alagsoros, 2 emeletes műemlék épületben 4 szinten helyezkedik el. Az egészségügyi ellátóintézményben számos szakma képviselteti magát.  A járóbeteg szakrendelők: kardiológia, bőrgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet, gasztroenterológia, ortopédia, urológia, diabetológia, onkológia, pszichiátria. Ezen szakterületek munkáját komoly képalkotó diagnosztikai egység (röntgen, mammográfia és CT), laboratórium, valamint gasztroenterológiai endoszkopiás labor egészíti ki.

A kórházi rész is elkészült, de az engedélyeztetési folyamat miatt még nem üzemel. Ez nappali ellátási rendszerben fogja szolgálni a páciensek egészségét, 11 sebészeti és 9 belgyógyászati ággyal, valamint egy modern technikával felszerelt műtővel. A műtőben szemészeti, fül-orr-gégészeti, ortopédiai, sebészeti beavatkozásokat lehet végezni, tehermentesítve ezáltal a régió meglévő kórházait.

A kórházi ellátó egység mellett a prevencióra is hangsúlyt fektetünk. Ebben a szűrőprogramban a szív-érrendszeri és daganatos betegségek elleni küzdelmet hirdettük meg prioritásként. A szakmai működésbe bekapcsolódik a Szatmári Irgalmas Nővérek egyesülete is, mely aktív partnere a Hódmezővásárhelyi Kórháznak egy európai uniós finanszírozási projekt keretében.