Hatékonyság, átláthatóság, ügyfél-elégedettség, jogviszonyrendezés – ezek a kulcsszavai Székelyudvarhely 2021-es költségvetés-tervezetének, amelyet csütörtökön mutatott be a sajtónak az udvarhelyi városvezetőség.

„2021 a kivitelezés és a felkészülés éve lesz” – szögezte le Gálfi Árpád polgármester. A költségvetés-tervezet részletes bemutatását követően két fontos kérdés merült még fel a sajtótalálkozón: ad-e a megyei tanács pénzt a városvezetés által nevesített beruházásokra, illetve csökkentik-e (legalább másfél millió lejjel) az udvarhelyi polgármesteri hivatal működési költségeit, ahogy azt a hivatal döntéshozói testületének többségi frakciója korábban megígérte.

„A lehető leghatékonyabban próbáljuk elkezdeni a már elnyert támogatásokból finanszírozható projekteket, miközben további pályázati anyagokat készítünk elő a következő uniós pályázati ciklusra” – közölte a városvezető, aki a legfontosabb feladatok közé sorolta a város szolgáltatásainak működtetését, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtését, ígéretet tett az ügyvitelek hatékonyságnak növelésére, a további célok között pedig egy minél magasabb fokú ügyfél-elégedettség elérése is szerepel. „Kiemelt prioritásként kezeljük a városi tulajdont képező ingatlanok, épületek jogi viszonyának rendezését, a telekviszonyok tisztázását további projektek támogatásának lehívása érdekében, természetesen a meglévő projektek koordinálása mellett – összegzett Gálfi Árpád.

Több pénzből gazdálkodnak

Az eseményen jelen volt Pálfi Kinga alpolgármester, Albert Sándor városmenedzser és Szilágyi István gazdasági igazgató is, akik részletekbe bocsátkozva mutatták be a költségvetés-tervezet sarokszámait. 115 millió lej az az összeg, amelyből idén gazdálkodni próbálnak, ezt a bevételeikből (102,8 millió) kell finanszírozniuk és abból a többletből, ami a tavalyi év végén megmaradt (12,6 millió), mondta Szilágyi István.

Székelyudvarhely tavaly 84,6 millióból gazdálkodott, a gazdasági igazgató megjegyezte, hogy a legfontosabb növekedés az uniós támogatásoknak köszönhető, de központi forrásokból is remél pénzeket az udvarhelyi városvezetőség.

Interaktív költségvetés

Pálfi Kinga az egészségügyi, kulturális és szociális területekre tervezett számokat ismertette, hangsúlyozva, hogy minden területen a működési költségek mellett fejlesztésekre, beruházásokra is összpontosítottak a költségvetés összeállításakor.

A beruházásokkal kapcsolatos részleteket Albert Sándor városmenedzser mutatta be, aki kiemelte: az európai uniós társfinanszírozású projektekre több mint 23 millió lejjel számol a város idén. A városmenedzser külön felhívta mind a sajtó, mind pedig a városlakók figyelmét egy országos szinten egyedülálló kezdeményezésre, az interaktív költségvetésre, amely – mint mondta – Szilágyi István gazdasági igazgató nevéhez kötődik.

„Itt bárki picit vizuálisabban láthatja, hogy miből indulunk ki, tehát mi az előterjesztett költségvetés, de azonkívül lehetősége van arra, hogy saját maga – az adott jövedelemkorláton belül – szabadon mozgassa a bizonyos költségtételeket és szembesüljön azzal, hogy bár lehet egy kicsit többet költeni egyik területen, de ez azzal jár, hogy akkor egy másik területről kell elvenni bizonyos összegeket” – összegzett Albert Sándor. Az interaktív költségvetés ezen a linken érhető el.

Ad-e pénzt a megyei önkormányzat?

Az udvarhelyi városvezetőség összesen 9 millió lej támogatást kért Hargita Megye Tanácsától, az Orbán Balázs-iskola tornatermére 3 milliót, a Bányai János Szakközépiskola részére 5 milliót, az állat- és ócskapiac felújítására pedig 1 millió lejt. Albert Sándor városmenedzser megjegyezte, hogy nem teljes körű támogatást igényeltek, hanem a beruházásokhoz meglévő pénzek kiegészítését.

„Nem véletlenül jutottunk erre a számra, mert amiből a megyei tanács finanszírozni tudná ezeket a projekteket, az az úgynevezett személyi jövedelemadó visszaosztásából származó pénznek ama része, amelynek elosztásáról a megyei önkormányzat dönt. Számításaink alapján Székelyudvarhelynek valahol egy ennél talán valamivel kisebb, de hasonló nagyságrendű összeg jár” – mondta indoklásában a városmenedzser. Gálfi Árpád polgármester ezt azzal egészítette ki, hogy az említett beruházásoknak nemcsak az udvarhelyiek, de az udvarhelyszékiek is haszonélvezői lesznek.

Indokolt volt az adóemelés?

Tavaly decemberben, amikor a város önkormányzati testületének többségi, POL-frakciója bemutatta saját költségvetési munkatervét, András Lehel frakcióvezető azzal indokolta a helyi adók és illetékek (azóta már megszavazott) 20 százalékos emelését, hogy az elbocsátások miatt a személyi jövedelemadóból származó bevételnél másfél millió lejes kieséssel számolnak, és hogy az uniós pályázatokhoz szükséges önrész előteremtésének fontossága is az adóterhek növelését igényli. Az akkori bemutatón András Lehel azt is elmondta, hogy az adóemelés mellett a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények működési költségeit is csökkentik, legalább 1,5 millió lejjel.

A mostani költségvetés-tervezet bemutatóján azonban kiderült, hogy a jövedelemadó esetében nemhogy kevesebbet, de a tavalyi évhez képest több pénzzel számol a hivatal, ami pedig az önkormányzat idei (tervezett) működési költségeit illeti, ezek nagyjából ugyanazon a szinten vannak, mint a tavalyiak voltak (a költségvetés elfogadásának pillanatában), illetve ha figyelembe vesszük az év közben eszközölt módosításokat, akkor valamivel alattuk.

Eme adatok tükrében úgy tűnik, hogy a decemberben bemutatott POL-os elképzelés számadatai – amellyel az adóterhek emelésének szükségességét indokolták – nem köszönnek vissza a most beterjesztett tervezetben. És amennyiben a jövő heti, április 22-ei tanácsülésen a többségi POL-frakció ebben a formában szavazza meg a költségvetést, akkor felmerül a kérdés, hogy indokolt volt-e részükről az udvarhelyi adóterhek növelése?