A radioaktív elemektől a növényvédő szereken át a rágcsálóirtó mérgekig széles a skálája azoknak az anyagoknak, amelyek jelen lehetnek az áruházak polcaira kikerülő, vagy oda szánt élelmiszerekben. Az egészséget veszélyeztető anyagok kiszűrése összetett protokolláris folyamat, amelynek egyik főszereplője az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA). A Maszol érdeklődésére az intézmény Hargita megyei igazgatóságának vezetője, dr. István Róbert foglalta össze az élelmiszerek ellenőrzésére, esetleges visszahívására vonatkozó folyamatokat.

Gyakorta előfordul, hogy egy-egy élelmiszert visszahívnak az üzletek, áruházak polcairól valamilyen egészségügyi kockázat miatt. Csak az elmúlt hónapban a Maszol hasábjain három ilyen esetről adtunk hírt. Februárban mazsolát, ikrasalátát és csecsemőtápszert is el kellett távolítani a boltokból. Az élelmiszerek biztonságának ellenőrzése az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA), illetve megyei kirendeltségeinek a feladata. Az élelmiszerek biztonságát ellenőrző folyamatokról, a különböző riasztórendszerekről és eljárásokról dr. István Róbertet, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.

Az élelmiszerkereskedelemben megkülönböztetünk az Európai Unión belüli (románul: comerț intracomunitar), illetve az európai közösségen kívülről érkező árumozgást (comerț extracomunitar) – szögezte le beszélgetésünk indításaként a szakember. Az előbbi az EU szabályai által előírt szabad árumozgás keretében történik, például egy francia lerakatból direkt mehet egy áruházba a polcokra az áru, vagy egy hazai lerakat közvetítésével történhet meg ugyanez. Természetesen ez esetben is történik nyomkövetés, ami az EU-s áruk esetében gyors, leegyszerűsített eljárás.

Az Európai Unión kívüli élelmiszerek esetében viszont ennél sokkal szigorúbbak az előírások és minden esetben az adott országgal történt megállapodások szabályozzák. „Nekünk is vannak elvárásaink, és az illető országnak is vannak elvárásai. Úgy jöhet be egy áru az adott országból, ha azoknak a kritériumoknak megfelel, amit mi elvárunk, és mivel európai uniós tagállam vagyunk, az uniós szabályoknak is meg kell feleljen. A két ország közötti minőségbiztosítási modellben leszögezik a kritériumokat” – osztotta meg István Róbert. Hozzátette: lehetnek olyan vegyszerek, amik az adott országban engedélyezettek, azonban az itteni előírásoknak már nem felel meg a jelenlétük.

Ha egy élelmiszer beérkezik az országba, a vámhatóság ellenőrzi a rendeltetési helyét, azaz, hogy melyik lerakatba kell érkeznie. Európai Unión kívüli országok esetében ugyanis sohasem kerülhet direkt az áruházakba az áru, tudtuk meg.

A vámhatóság értesíti az illetékes Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóságot és átad minden információt az adott áruval kapcsolatosan, beleértve az érkezés idejét, helyét is. Az élelmiszerbiztonsági hatóság a helyszínen ellenőrzi az adott árut és kötelezően mintát vesz belőle, amit az erre kijelölt laboratóriumokban vizsgálnak meg. Hargita megye esetében a legtöbb ellenőrzést Suceavában végzik, mondta el az igazgató.

Kapcsolódó

Figyelem! – Visszahívtak egy Lidl-ben forgalmazott terméket, mert tiltott szert tartalmaz

Visszahívott a forgalmazó egy tétel mazsolát, mert az Európai Unióban betiltott növényvédő-maradványokat mutattak ki a termékben – jelentette be szerdán az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA).

termékvisszahívás Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság élelmiszerbiztonság Lidl

A peszticidek kimutatását országosan 41 laboratórium végzi, illetve két nagy hatósági állami labor. „Attól függ, hogy milyen árut kell vizsgálni. Vannak olyan típusú élelmiszerek, amiket csak a nagy hatósági laboratóriumban, Bukarestben lehet vizsgálni. A mintákat nagyon gyorsan szállítják, órákon belül Bukarestbe érnek” – mondta el az igazgató.

Az, hogy mit vizsgálnak, az áru típusától függ: zöldségek, gyümölcsök esetében a peszticideket kötelező vizsgálni, de előfordul, hogy bizonyos radioaktív elemek jelenlétét is vizsgálják, például Indiából érkező élelmiszerek esetében.

A mintavétel után az áru folytatja az útját, főleg, ha romlandó áruról van szó. A laboratóriumi vizsgálatok eredménye legkésőbb 48 órán belül megérkezik a hatósághoz, ha valami probléma adódik, „gyanúsak” az eredmények, beindul a riasztási rendszer. Ennek nyomán azonnal felkeresik az adott lerakatot és ellenőrzik, hová ment az adott áru. Attól függően, hogy milyen jellegű problémát tárt fel a laboratóriumi vizsgálat, az árut lefoglalják, a lerakat visszahívja, vagy ha már a polcokon van, az üzletek eltávolítják onnan. A probléma súlyosságától függően döntenek a továbbiakról, az áru megsemmisítéséről vagy újabb tesztekről.

„Hargita megyében volt ilyen esetünk például egy krumpliszállítmánnyal, ami továbbfeldolgozásra érkezett. Kijött egy tiltott peszticid jelenléte, rögtön leállítottuk az árut,  több mint húsz tonna volt. További próbákat vettünk, és végül kiderült, hogy az alsó értéken alul volt az anyag jelenléte, tehát mehetett tovább feldolgozásra” – osztotta meg István Róbert.

A veszélyesnek minősített áru sorsa a megsemmisítés, amit az említett lerakatok vagy a nagy élelmiszerüzletek logisztikai központjai is megszervezhetnek. Létezik a megsemmisítésre egy protokoll, ám ez már nem az élelmiszerbiztonsági hatóságok hatásköre, számukra csupán jelezni kell az érintett áruházaknak, hogy milyen úton semlegesítik az érintett árut.

Egyébként Romániában, ahogy az egész Európai Unióban is, kétféle riasztási rendszer él. Az egyik az AAC (Administrative Assistance and Cooperation - Közigazgatási segítségnyújtás és együttműködés), a másik a RASFF (Az Európai Unió Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszere) – mondta István Róbert.

Folyamatos a fejlődés

„Az AAC-rendszeren olyan riasztások érkeznek, amelyek nem veszélyeztetik közvetlenül az emberi egészségét. Például szalmonella baktériumot találnak, de nem tudják, hogy milyen típusú szalmonelláról van szó. Első lépésként leállítjuk az árut, az értékesítési vonalat, az árusítást, vagy a feldolgozást. Bukarestben megvizsgálják a baktériumot és eldöntik, hogy a hús feldolgozható-e, vagy veszélyes és átmegy a RASFF-rendszerbe a folyamat. Tudni kell ez esetben, hogy a számos szalmonella-családból csak kettő-három veszélyezteti közvetlenül az egészségünket, a többi esetében a feldolgozás megengedett. A főtt terméket még egyszer leellenőrizzük, és ha negatív az eredmény, akkor mehet a feldolgozott élelmiszer, például szalámi vagy főtt kolbász eladásra” – avatott be a részletekbe István Róbert.

Az RASFF-rendszerbe kerülő riasztásokról természetesen bármely olyan ország értesül, amelyik érintett lehet, a fogyasztókat pedig a legkülönfélébb kommunikációs csatornákon igyekeznek értesíteni.

„Amit én elmondtam még a töredéke mindannak, amit végzünk. Minden a procedúrákra alapszik. Folyamatosan felkészítőkön veszünk részt, egyfolytában próbálják frissíteni a rendszert és lépést tartani az új hatóanyagokkal. A közelünkben zajlik az orosz–ukrán háború, emiatt követjük a radioaktív elemeket is. Meghatározza az Európai Unió országonként, régiónként, hogy hol mi történik éppen, mit kell követnünk kiemelten” – osztotta meg dr. István Róbert.