Több százmillió eurós fejlesztések ellenére is kihasználatlanok maradnak a bicikliutak egyes romániai városokban. A Marosszéki Közösségi Alapítvány által Marosvásárhelyen szervezett, a biztonságos iskolai közlekedésről és az úgynevezett iskolautcákról szóló szakmai fórumon bemutatott tapasztalatok szerint a megoldás a mozgósításban és szemléletváltásban lenne.

Egyre több romániai városban keresnek megoldásokat arra, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az iskolák környékét, és közben a környezetbarát közlekedést is népszerűsíteni. A marosvásárhelyi eseményen bemutatott kezdeményezésekből kiderült: a változáshoz nem elég új bicikliutakat építeni – a gondolkodásmódon is változtatni kell.

A Crucea Albă Alapítvány képviselői, Diana Dulf és Erika Baragan elmondták, Kolozsváron már több mint 100 diák vett részt különböző foglalkozásokon és találkozókon. A szervezők a polgármesteri hivatallal, a tanfelügyelőséggel és a közlekedési rendőrséggel együttműködve meg is valósítják az ötleteiket.

A tapasztalatok szerint a diákok és a szülők alapvetően ugyanazt szeretnék: biztonságos közlekedést. A különbség inkább abban van, hogy a szülők óvatosabbak. Többségük csak 10–12 éves kor után engedi egyedül közlekedni a gyerekeket, míg a fiatalok szívesebben bicikliznek vagy rollereznek. A tapasztalatok szerint a felügyelet nélküli, csoportos kerékpározás veszélyesebb: a gyerekek sokkal figyelmetlenebbek, ha barátokkal vannak, mint amikor egyedül közlekednek.

Az iskolák körüli övezetben tervezett sebességkorlátozásokat a szülők támogatják, a sofőrök egy része viszont nem. Emellett a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy a forgalom korlátozásánál figyelembe kell venni a mentők és tűzoltók gyors közlekedését is.

Bicikliutak, eleketromos autóbuszok közlekedési projektek Gyulafehérváron 

Gyulafehérváron évek óta komoly összegeket fordítanak a fenntartható közlekedésre. A marosvásárhelyi találkozón jelen lévő Cioloca Ioana Maria, Podaru Ovidiu és Dana Maria Naghiu, a polgármesteri hivatal képviselői elmondták, a városban több mint 350 millió euróból épültek bicikliutak, bevezették az elektromos buszokat, és egy közösségi kerékpárrendszer is működik. Mégis van egy probléma: a kerékpárutakat kevesen használják.

Ezért indították el a Zöld Kétkerekű Közösség programot, amelynek célja, hogy minél többen közlekedjenek kerékpárral. A kezdeményezésben iskolák, civil szervezetek és helyi intézmények is részt vesznek. A diákokat játékos módon ösztönzik arra, hogy biciklivel járjanak iskolába, jutalmazzák őket.

A program során új ötletek is születtek: például egy mobilalkalmazást tesztelnek, amely segíti a biztonságos közlekedést, illetve dolgoznak azon is, hogy a bicikliutakat jobban összekössék az iskolákkal.

A legnagyobb kihívás nem az infrastruktúra, hanem a szemléletváltás

Miközben a bicikli sok esetben gyorsabb és olcsóbb alternatíva lenne, sokan még mindig inkább autóval közlekednek. Kísérleti jelleggel ideiglenesen utcákat is lezártak, hogy a gyerekek biztonságosabban közlekedhessenek. Ezek a kezdeményezések népszerűek, de a tapasztalatok szerint a hosszú távú megoldások sokkal többet számítanak.

A szakemberek szerint Romániában a városok elsősorban azért fektetnek a kerékpárutakba és közterek felújításába, mert ezekre érkezik uniós finanszírozás. Ugyanakkor háttérbe szorul a „lényeg”, vagyis az, hogy az emberek valóban használják is ezeket a lehetőségeket. „Felújítunk utcákat, infrastruktúrát építünk ki, de ha a lakosság nem nyitott ezekre, nem lesz valódi változás a közlekedésben” – hangzott el.

Gyulafehérváron működik egy forgalomirányító központ, amelyhez a közösségi kerékpárrendszert is kapcsolták. Az Urban Bike Revolution képviselője, Andrei Rusu közölte: sok városban még alapvető információk sem állnak rendelkezésre arról, hogy hány autó közlekedik naponta.

Nem lehet egyik napról a másikra átalakítani egy várost

Nagyszebenben civil kezdeményezésre sikerült elérni, hogy három és fél év tervezés után lezárjanak egy iskola előtti utcát. Ehhez hosszas előkészítésre volt szükség: kérdőívezésre, lakossági egyeztetésekre és folyamatos kommunikációra. Az eredmények meglepőek voltak: a megkérdezett szülők 88 százaléka támogatta az intézkedést.

A lakók és a szülők közötti konfliktusok is csökkentek, miután közös fórumokon beszélték át a problémákat. A projekt sikeréhez a rendőrség támogatása és az önkéntesek bevonása is hozzájárult.

A szakemberek szerint a változás kulcsa a fokozatosság és a közösség bevonása. Nem lehet egyik napról a másikra átalakítani egy várost, de kisebb lépésekkel – például ideiglenes utcalezárásokkal – el lehet indítani a folyamatot.

Egyre népszerűbb a Lábbusz program

A Sepsiszentgyörgyről indult programról Buslig Kincső elmondta, a városban ma már naponta mintegy 270 gyerek gyalog megy iskolába. Az ötlet országos szinten is terjed: több mint egy tucat romániai városban átvették a modellt.

A cél nemcsak az, hogy a gyerekek biztonságban jussanak el az iskolába, hanem az is, hogy önállóbbá váljanak, erősödjön a felelősségtudatuk, és könnyebben beilleszkedjenek a közösségbe.

A program működtetése ugyanakkor nem egyszerű: folyamatosan önkénteseket kell toborozni, hetente 20–25 kísérőt kell koordinálni és felkészíteni. Vannak hosszabb útvonalak is, ahol egyszerre akár 60 gyerek közlekedik, ehhez pedig 5–6 önkéntesre van szükség. A rossz időjárás sem állítja meg a Lábbuszt: a gyerekek hidegben és esőben is rendszeresen részt vesznek – tette hozzá.

Maros megye több településén, közöttük Marosvásárhelyen, Szászrégenben, Nyárádszeredában működik már Lábbusz/Pedibus, BiciBusz program vagy Iskolautca.  

Oscar is útra kel az iskolásokkal

Az eseményen bemutatták az Oscar a kóbor kígyó elnevezésű kampányt is, amelyet Raluca Manolache és Magdalena Neicu ismertettek. A kezdeményezés az általános iskolásokat és óvodásokat ösztönzi arra, hogy gyalog, biciklivel, autóbusszal vagy közös autózással jussanak el az iskolába.

A kampány két hétig tart. Az iskolák egy nagy Oscar-kígyós bannert kapnak, amelyre a gyerekek minden fenntartható utazás után színes matricát ragaszthatnak. A cél, hogy a második hét végéig a kígyó megteljen matricákkal.

A projekt tíz éve működik Romániában: 132 településen, több mint 500 iskola és csaknem 93 ezer diák vett részt benne.

Marosvásárhelyen tavaly két iskola, a Dacia és a Mihai Viteazul vett részt a kampányban, több mint 800 gyerekkel. A felmérés szerint a fenntartható iskolába járás aránya 48 százalékról 70 százalékra nőtt a kampány után.

A megyeszékhelyen egyébként folyamatosan újabb közlekedésbiztonsági terveket fogalmaznak meg és indítanak el, nemrég megvalósult az első Kiss and drive projekt is

A szervezők szerint ezek a programok azért fontosak, mert a közlekedési szokások már gyerekkorban formálódnak. Ha a diákok megtapasztalják, hogy gyalog, biciklivel vagy közösen is el lehet jutni az iskolába, később is természetesebb lesz számukra a fenntartható közlekedés.

(Nyitókép: Pixabay)