Néhány nap és itt a húsvét. A hagyományoknak megfelelően a bárányok iránti kereslet ilyenkor megugrik. Megtudtuk, hogy a kínálatban nincs hiány, ugyanis a juhok ellési időszaka kedvezően alakult, így elegendő bárány került a piacra. Ugyanakkor a megnövekedett költségek és az exportpiacokon tapasztalható magasabb felvásárlási árak a tavalyihoz képest felfelé tolták a tarifát, így drágábban juthatunk hozzá az ünnepi finomsághoz. A piacon várhatóan 50 lejtől kezdődően kínálják a bárányhúst, de az üzletekben a 65 lejt is eléri kilója. A Maszol utánajárt annak, hogy a nagyobb városok piacain mekkora a kínálat, és milyen árakra számíthatnak a vásárlók.

Elegendő húsvéti bárány került piacra

A Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza, Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök érdeklődésünkre elmondta, hogy a juhos gazdaságokban, a legtöbb helyen – így a sajátjukban is – a megszokottnál hamarabb, már december elején megkezdődött az ellési időszak, vagyis a „bárányozás” egy bő hónappal korábban indult, ami 32–35 kilogrammos átlagsúlyt jelent húsvétra, de mivel nem egyszerre történt a bárányok születése, így lesznek kisebbek is, a vásárlók igényeinek megfelelően.

Az ikerellések aránya körülbelül húsz százalék volt, ami kedvezőnek számít a tenyésztők számára, ugyanakkor érdekesség, hogy Hargita megyében hármasikrek is születtek nemrég. Bajkó gazdaságában 400 juh és 100 kecske található, eddig körülbelül 350 bárány született, vannak köztük nagyobbak és kisebbek egyaránt. A bárányok értékesítését úgy tervezik, hogy mintegy 200 állatot – a nagyobbakat – exportra küldik, a többit pedig húsvét előtt közvetlenül a gazdaságból értékesítik.

A gyergyóditrói szakember felhívta a figyelmet, hogy a tenyésztőknek az értékesítésnél több szempontot is figyelembe kell venniük. Azok a vásárlók, akik a bárányt húsvétra, vágva szeretnék megvásárolni, általában a 10–15 kilogrammos vágott súlyú állatokat keresik. Ugyanakkor az exportpiacokon eltérő igényekkel találkoznak a gazdák: egyes felvásárlók a kisebb bárányokat részesítik előnyben, amelyeket később tovább hizlalnak, mások viszont a nagyobb, úgynevezett „csiszolt”, vagyis a telt, jó húsban lévő állatokat keresik, amelyeket a szállítást követően rövid időn belül levágnak.

Bajkó Zoltán szerint az elmúlt 18 év, saját gazdaságában megszerzett tapasztalatait figyelembe véve folyamatosan nőtt a húsvéti bárány iránti kereslet. Úgy látja, egyre többen ismerik fel a bárányhús kiemelkedő szerepét az egészséges táplálkozásban, ugyanakkor a hagyományok tisztelete is sokat nyom a latban – náluk sem marad el a töltött bárány a húsvéti asztalról –, így számos család számára Székelyföldön ma is fontos, élő tradíció, hogy az ünnepi asztalra jó minőségű bárányhús kerüljön.

Megtudtuk, húsvétkor a helyi vásárlók körében továbbra is a vágott bárány a legnépszerűbb, hiszen így kevesebb munka marad a feldolgozással. Sokan egész bárányt vásárolnak, különösen ott, ahol népesebb a család, míg fél bárányt viszonylag ritkábban kérnek a vevők. A kereslet ugyanakkor vidékenként, településenként – falunként és városonként – valamint az adott helyzettől, szokásoktól függően változhat.

Azt is megtudtuk, hogy a piacokon várhatóan 50-55 lejtől kezdődően kínálják a bárányhúst, de az üzletekben a 65 lejt is eléri kilója, ugyanakkor vannak gazdák, akik 45 lejért kínálják és azt is megjegyezték, ahogy közeledik a húsvét, némileg csökkenhet a bárány ára.

Elindult a húsvéti bárányvásár Sepsiszentgyörgyön is

Szerdától ismét megnyílt a húsvéti bárányvásár a sepsiszentgyörgyi központi piacon. A piacot működtető Urban Locato tájékoztatása szerint egyelőre öt helyi termelő jelentkezett be és kínál ellenőrzött forrásból származó bárányhúst, kilogrammonként 50 és 70 lej közötti áron.

A bárányvásár idén két szakaszban zajlik, igazodva a különböző felekezetek húsvéti időpontjaihoz. A piacgondnokság tájékoztatása szerint a sepsiszentgyörgyi központi piac területén, elkülönített helyszínt biztosítanak a bárányhúsárusok számára. Az a cél, hogy kulturált körülmények között, ellenőrzött keretek között biztosítsák a vásárlást a húsvéti ünnepre készülő háromszékiek számára.

A kínálatot ezúttal öt helyi gazda biztosítja, akik a vásárlók igényeihez igazodva többféle kiszerelésben kínálják a bárányhúst. A vevők egészben, félben vagy akár negyedelve is megvásárolhatják az ünnepi asztalra szánt terméket. A piacgondnokság hangsúlyozza: kizárólag olyan termelők árusíthatnak, akik minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, és megfelelnek a közegészségügyi előírásoknak. Ez garantálja, hogy a piacon forgalmazott hús biztonságos és ellenőrzött forrásból származik.

Az árakat idén is a kereslet és a kínálat határozza meg, a termelők egyénileg szabják meg a tarifákat. Idén a bárányhús kilogrammonként 50 és 70 lej közötti áron lesz elérhető. Bár húsvét tájékán a bárányhús iránti érdeklődés jelentős, a tapasztalatok azt mutatják: a vásárlás erősen szezonális, és szinte kizárólag a húsvéti időszakra koncentrálódik.

Idén a húsvéti vásár két szakaszban valósul meg, mivel a nyugati és a keleti keresztény ünnep időpontja nem esik egybe. Az első időszak a katolikus és protestáns húsvét előtt zajlik, majd – amennyiben a készletek kitartanak – az árusok április 8-án visszatérnek a piacra, hogy az ortodox húsvétra készülő vásárlókat is kiszolgálják.

Kézdiszéken nem a piacon érdemes keresni a bárányhúst

A kézdivásárhelyi piackutatásunkat a piacon kezdtük, szerda lévén más években ilyenkor már legalább szegődni lehetett, azaz feliratkozni bárányra. Az egyik tejterméket áruló bódénál álló hölgy kifejtette: ő nem árusít bárányt. Kérdésünkre, hogy más igen-e, elmondta: úgy tudja, hogy aki szokott, az már eladta élősúlyban. Ami az élősúlyt illeti, az interneten nézelődve legtöbb településen kilogrammonként 25 lejért adják így el az állatokat.

Az egyik kézdivásárhelyi mészárszékben a bárány árának alakulása az állat részétől függ: olcsóbb az első comb, mint a hátsó, de aki csak fejet szeretne vásárolni, arra is van lehetőség, ahogy belsőséget is kínálnak. Így az üzlet kínálata szerint a bárány első negyede 49,50 lej, a hátsó negyed 54,10 lej, a bárányszervek 17 lejbe kerülnek kilogrammonként, míg a levesbe való fej mindössze hét lej.

Kézdiszentkereszten egy kilóért 45 lejt kérnek, ez természetesen mindent tartalmaz. A községtől pár kilométerre, Esztelneken 20 lejért kínálja valaki a bárányt, ez viszont értelemszerűen élősúlyra értendő. A Torjához közeli Futásfalván negyven lejt kérnek a húsvéti hagyományos ételek alapanyagáért, ugyanott élősúlyban 25 lej az ár.

Sepsiszentgyörgyön szintén 45 lejért találtunk bárányhirdetést, ami szerint fél, levágott állatot is lehet vásárolni. A megyeközponttól nem messze, Árkoson már negyven lejért is kínálják a bárányt.

Az erdővidéki Vargyason szintén negyven lejért találtunk bárányhúst, Nagybaconban ugyanez az ár. Ugyancsak az erdővidéki Bodosból is találtunk hirdetést, 45 lejt kér az eladó egy kilogramm húsért. A leírás szerint az egész bárány súlya 10-14 kg között váltakozik levágva, fél bárány van 5-7 kg között, az eladó azt is megjegyezte, hogy a házhoz szállítás is megoldható Barót környékén.

Az interneten kutatva kiderült: az előző évekhez képest jóval kevesebb azok száma, akik a világhálón húsvétra bárányt kínálnak előadásra.

Szilágy megye: bárányhúsból nincs hiány, ára a tavalyi szinten maradt

Szilágy megyében elegendő bárány van a húsvéti ünnepekre, és az élő állatok vételára a tavalyi szinten marad – derült ki a Szilágy Megyei Prefektusi Kollégium keddi ülésén. A Szilágy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság (DSVSA) hangsúlyozta, hogy az intézmény fokozott ellenőrzéseket végez az élelmiszerpiacokon, különösen az állati és növényi eredetű termékek kereskedelmében.

Az ülésen elhangzott, hogy nem érkezett igény ideiglenes vágópontok iránt a helyi önkormányzatoktól, de a megyében teljes kapacitással üzemel két vágóhíd: a magyarkeceli OVIS Egyesület vágóhídja és a haraklányi vágóhíd. Ezekben a létesítményekben jelentős mennyiségű bárányt vágnak naponta, akár több műszakban is.

A fogyasztók a húsvéti szezonban nagyáruházakban, hentesüzletekben és húskereskedésekben is megtalálhatják a bárányhúst, valamint beszerezhetik közvetlenül a termelőktől a szükséges állatorvosi ellenőrzés után.

„A bárányok értékesítése a pásztoroktól csak az állatorvos engedélyével és vizsgálata után történhet, az állatvédelmi szabályok betartásával” – hangzott el az ülésen.

Szilágy megyében több mint 240 000 juhot tartanak nyilván, és az elmúlt hetek kedvező időjárása elősegítette az állatok egészséges fejlődését. Az állomány optimális, így a vásárlóknak széles választék áll rendelkezésre. Jelenleg az élő bárány kilogrammonként 15-20 lejbe kerül, a tavalyi árakhoz hasonlóan. A vágóhídon a hús ára tavaly 46 lej volt kilogrammonként, idén 50 lej.

Fokozott élelmiszer-ellenőrzések húsvét előtt

A húsvéti ünnepeket megelőzően átfogó ellenőrzést indított a DSVSA, együttműködésben a Közegészségügyi Igazgatósággal (DSP) és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel (CJPC) – ismertette Dari Tamás alprefektus.

„A március 31. és április 9. között zajló ellenőrzések során a szakemberek – állatorvosok, mérnökök és biológusok – a megye teljes területén megfigyelik azokat az egységeket, amelyek állati eredetű élelmiszereket állítanak elő, tárolnak vagy értékesítenek, beleértve a piacokat, vendéglátóhelyeket és szállítási egységeket. Az akció célja, hogy megelőzzék az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket, és hogy az élelmiszer-kereskedelem a törvényeknek megfelelően, biztonságos és átlátható módon történjen” – fogalmazott az alprefektus.

Az ellenőrzések hat különböző térségben zajlanak, többek között Zilahon, Szilágysomlyón, Zsibón, Krasznán, Sarmaságon és Szilágycseh körzetében. Március 31-én Zsibón és térségében (CJPC), április 1-jén Szilágysomlyón és környékén (DSP), április 2-án Krasznán és térségében (DSVSA), április 7-én Szilágycsehben és körzetében (CJPC), míg április 8–9-én Zilahon és térségében (DSP és DSVSA) zajlanak ellenőrzések.

Az ellenőrzések során az érintett egységeket a kockázat mértéke és működésük nagyságrendje alapján választják ki. A DSVSA hangsúlyozta, hogy szükség esetén azonnali intézkedéseket hoznak a feltárt hiányosságok orvoslására. A három intézmény több uniós és hazai jogszabály alapján végzi a vizsgálatokat: a DSVSA a higiéniai feltételek betartását, a termékek szakszerű kezelését és a nyomonkövethetőséget vizsgálja, a közegészségügy a dolgozók egészségi állapotára és a munkahelyi higiénére koncentrál, míg a fogyasztóvédelem elsősorban a termékek címkézését, a szolgáltatások minőségét és a fogyasztók megfelelő tájékoztatását ellenőrzi.

A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy kizárólag ellenőrzött forrásból származó élelmiszereket vásároljanak, különösen a húsvéti időszakban, amikor megnő a kereslet a termékek iránt.

Fehér megyében a bárányhús valamivel drágább, mint tavaly

Fehér megyében idén mélyebben bele kell nyúlniuk a zsebükbe azoknak, akik bárányhúst szeretnének fogyasztani húsvétkor.

Élősúlyban a bárányhús 25 lej/kg-tól kezdődik, a fiatal bárány valamivel drágább, de olyan tenyésztővel is beszélgettünk, akik a hűséges vásárlóiknak 22 lejért kínálják.

A vágott bárányhús is drágult tavalyhoz képest, de ez vidékenként is változik. Leginkább Nagyenyeden tapasztalható az áremelkedés, ahol idén átlagban 45-50 lejbe kerül kilója. Gyulafehérvár környékén is ugyanennyiért kínálják a bárányhúst, akárcsak tavaly, bár a városban ennél kicsivel drágább is lehet.

A mészárszékekben ennél magasabbak az árak, általában 50-55 lejért lehet bárányhúst kapni. A felszeletelt, kiporciózott hús ennél drágább, a legmagasabb ár elérte a 60 lejt is.