Új elemmel bővült az Ady-emlékhelyek száma Kalotaszentkirályon: az emlékszoba, a költő nevét viselő iskola, az Ady-emlékmű és -emléktábla mellé egy egész alakos szobor is került az iskola udvarára. A szobor 70 éve készült el, Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, és egy „véletlen folytán” került Kalotaszentkirályra, mesélte Okos Rigó Dénes, az Ady Endre Általános Iskola igazgatója.

Az iskolaigazgató a Maszolnak elmondta, a költőt anyai ága kötötte Kalotaszeghez, és felesége, Boncza Berta is kalotaszegi volt, ugyanakkor távolabbi rokonai Kalotaszentkirályon éltek. Ady először 1914-ben járt a faluban, ekkor írta A Kalota partján című versét is, és az igazgató visszaemlékezése szerint 1994-ben indult az első civil szerveződés a településen Ady Endre Kulturális Egyesület néven. Az emlékhelyet „a hársfa alatt” hozták létre – a helyiek csak Ady hársfájaként ismerik –, majd 2003-ban vette fel az iskola az Ady Endre nevet, ezután elhozták az emléktáblát is a templomkertbe.

„Mivel az iskolában az egyik terem szabad volt, és a Petőfi-múzeumtól kaptunk egy vándorkiállítást, berendeztük az Ady-szobát is, és 2014-ben visszahoztuk azt a táblát, amelyet a vers keletkezésének emlékére készíttetett az Ady Társaság, de 1944-től a Magyar Tudományos Akadémián őrizték. Ez a helyi református templom cintermébe került vissza” – részletezte az iskolaigazgató.

Okos Rigó Dénes elmondta, a hétvégén felavatott egész alakos szoborral együtt ötre bővült a településen az Ady-emlékhelyek száma. A szobor történetéről elmondta, az alkotás Várady Sándor szobrászművész munkája, és egy felajánlás útján kapta meg az iskola, ugyanis a Partiumi Keresztény Egyetemen állt több mint 10 éven keresztül, beltérben. „A szobor 1952-ben készült, és a budapesti Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium udvarán állt. Később Érmindszenten akarták elhelyezni, a költő szülőhelyére került volna, ám végül ez nem valósult meg, így a Pro Universitate Partium Alapítvány Kalotaszentkirály-Zentelkének adományozta” – magyarázta.

Az iskolaigazgató szerint „úgy rendelte a Jóisten”, hogy hozzájuk kerüljön a szobor, és nagyon örvendenek neki, ugyanakkor a falu turizmusának is jót tesz. Hozzátette, egy évig tartott, amíg felavathatták az alkotást, ugyanis ennyi idő kellett, hogy eldöntsék, hova helyezik, milyen talapzatot készítenek, mindezt látványtervek előzték meg, és azért döntöttek a júniusi avatás mellett, mert a költő is ekkor írta A Kalota partján című versét, és az évzáró „méltó alkalomnak” bizonyult az átadáshoz.