Hegedüs Csilla, az euróapi alapok minisztériumának államtitkára az egyike volt azoknak, akik oroszlánrészt vállaltak az Országos Helyreállítási Terv összeállításában. A több mint 29 milliárd eurós kötségvetésű programban elképzelhetetlenük sok pénzről van szó, mi mégis arra vállalkoztunk, hogy Hegedüs Csillát kérdezve érzékeltessük, miről is szól a modern kori Románia legnagyobb fejlesztési programja. 

Szeptember végén maga az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen jött el Romániába, hogy bejelentse, az EB elfogadta Románia helyreállítási tervét. Ön sokat dolgozott azon, hogy ez a terv összeálljon. Milyen főbb prioritások mentén állították össze a finanszírozási programokat?

Nemcsak én, de az egész csapat nagyon sokat dolgozott ezen a terven, és itt is meg kell említenem Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, Cseke Attila és Tánczos Barna minisztereinket, hiszen hihetetlenül sokat dolgoztak ők is, hogy a közösségünk számára fontos befektetések bekerüljenek a Tervbe. Cseke Attilának köszönhetjük például azt, hogy 2,1 milliárd euró jut az önkormányzatainknak, hogy ebből ifjúsági lakásokat építsenek, zöld autóbuszokat és töltőállomásokat vásároljanak, bicikliutakat alakítsanak ki. Tánczos Barna pedig a környezetvédelem területén harcolt ki nagyon fontos reformokat, mint például az erdősítés, a hulladékgazdálkodás.

Én a turizmus és kultúra komponensekért voltam felelős, így Románia az egyike annak a három országnak, Olaszország és Görögország mellett, akinek van ilyen komponense az Országos Helyreállítási Tervben. 12 olyan útvonalat fogunk kialakítani, ami 370 turisztikai látványosságot foglal magába és 225 műemléket ebből fel is újítunk.

Az Országos Helyreállítási Tervnek hat fő irányvonala van, ezek a zöld átmenet, a digitális átállás, az intelligens és fenntartható fejlődés, a szociális és területi kohézió, az egészségügy, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi ellenálló képesség növelése és az oktatás.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság elfogadta Románia helyreállítási tervét

Ursula von der Leyen Bukarestben jelentette be a nagy hírt.

helyreállítási terv Ursula von der Leyen

Az ötéves tervvel 29,2 milliárd eurót hívhat le az ország uniós helyreállítási alapból. Ez elképesztően sok pénz, hogyan oszlik meg a különböző ágazatok között?

Valóban nagyon sok pénz, ilyen nagyszabású finanszírozás még sosem állt az ország rendelkezésére. Ha a számokat nézzük, akkor az Országos Helyreállítási terv így fordítható le: szállítás – 7,6 milliárd euró, oktatás – 3,6 milliárd euró, egészségügy – 2,5 milliárd euró, a nyugdíjrendszer reformja – 457 millió euró, felújítások – 2,2 milliárd euró, digitalizáció – 1,9 milliárd euró, energia – 1,6 milliárd euró, jó kormányzás – 165 millió euró, víz- és csatornahálózatok kiépítése – 1,46 milliárd euró, hulladékgazdálkodás – 1,2 milliárd euró, erdősítés – 1,17 milliárd euró, szociális reformok – 197 millió euró, önkormányzati alap – 2,1 milliárd euró, turizmus és kultúra – 449 millió euró, vállalkozói szféra – 2,55 milliárd euró.

Kapcsolódó

Hegedüs Csilla: a megfogalmazott vállalásokat életbe is kell léptetnünk

Hegedüs Csillát, az európai alapok minisztériumának államtitkárát arról kérdeztünk, milyen tapasztalatokat gyűjtött országjáró körútja során.

helyreállítási terv uniós pályázatok Hegedüs Csilla

Korábban azt mondta, ebből a pénzből olyan beruházásokra is lehetőség nyílik, amelyekre eddig nem volt uniós anyagi fedezet. Melyek ezek?

Sikerült például a 2000 lakosnál kisebb települések esetében víz és szennyvízhálózat kiépítését belevennünk a tervbe, Európai bicikliutakhoz kapcsolódunk, a hulladékgazdálkodás téren is vannak újdonságok, nem beszélve az iskolák 21 századi eszközökkel való felszereléséről.

Hangsúlyos szerepet kap a programban a kulturális örökség védelme, műemlékek sokasága, paloták, kastélyok újulhatnak meg ebből a forrásból. Hogyan valósul ez meg a rendelkezésre álló idő alatt és mi a terv ezekkel a felújított épületekkel?

Én nagyon örülök, hogy sikerült ezt a komponenst kiharcolni! Hatalmas potenciált látok benne! A rendelkezésünkre álló alapokból 5 kastélyt, 5 kúriát, 10 fatemplomot, 5 bojárházat, 5 kolostort, 5 Szent Lászlóhoz köthető helyszínt, 5 római erődítményt, 5 várat, 150 népi építészeti értéket (hagyományos falusi házat) és 30 Duna-deltai helyszínt restaurálunk!

Mit jelent ez azon kívül, hogy a végeredmény csodálatos lesz? Hogy új munkahelyek jönnek létre, hogy piacot teremtünk a helyi termékeknek, hogy hasznosítjuk az épített és kulturális örökségünket, elérhetővé tesszük ezeket a nagyközönség számára, hogy turistákat vonzunk az országba, ez pedig a helyi közösségeknek, de az országnak is nagyobb bevételt jelent.

Új kulturális intézmények, múzeumok jönnek létre, például Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen. Ezek hogyan illeszkednek bele egy országos helyreállítási tervbe?

Pontosabban kilenc múzeumot építünk vagy bővítünk ki. Marosvásárhelyen az ország első országos fotográfiai múzeumát, Sepsiszentgyörgyön a kommunista diktatúra kegyetlenségeit, Szatmárnémetiben a kilakoltatást és a kényszerített iparosítást, Kolozsváron az erdélyi identitásokat és konfliktusokat bemutató múzeumot hozunk létre, és elkészítjük a nagyenyedi „rabok gödreként” emlegetett börtöntemetőről szóló kiállítást.

Én úgy gondolom, hogy mindazok mellett, hogy az Országos Helyreállítási Tervből végre 21. századi körülményeket teremtünk, hogy lesznek autópályák, csatornahálózatok, elektromos buszok stb., nem szabad megfeledkeznünk a közösségépítésről sem. A kultúra és a turizmus, amellett, hogy hatalmas közösségépítő erővel bír, ugyanakkor új munkahelyeket hoz létre, növeli egy-egy térség gazdasági erejét. Amikor a turisták látogatják ezeket a helyeket, akkor nemcsak a múzeumot vagy az adott műemléket nézik meg, hanem esznek a helyi vendéglőkben, vásárolnak a helyi üzletekben, megszállnak a helyi panziókban. Ez pedig mindenkinek jó.

Azt is mondta, Románia legmerészebb turisztikai programját állították össze, 103,5 millió euróból 12 kulturális útvonalat, közöttük a Szent László útvonalat is terveznek. Ez mit foglal magában és hogy sikerült beépíteni a tervbe?

Ezt a komponenst, úgy, ahogy van, nehéz volt beépíteni a tervbe, hiszen az Európai Bizottság nem igazán akarta, de végül sikerült, meggyőztük őket arról, hogy ez számunkra fontos, hogy ez jót tesz az országnak, jót tesz a közösségnek, jót tesz a gazdaságnak.

Kapcsolódó

Pozitívan fogadta az EB az országos helyreállítási alap kulturális örökséget hasznosító tervezetét

Erről Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára számolt be.

helyreállítási terv helyreállítási alap kulturális örökség Hegedüs Csilla

Ezt a 12 utat – kastélyok útja, erdélyi kúriák útja, bojárházak útja, hagyományos gasztronómia útja, erődtemplomok útja, fatemplomok útja, moldvai kolostorok útja, Szent László út, római erődítmények útja, várak útja, Duna-delta kulturális összképének helyreállítása, hagyományos építészettel rendelkező falvak útja – úgy kell elképzelni, mint egy nagy hálózatot. Jövő év első felére elkészül a lista azokkal a helyszínekkel, amelyek bekerülnek ezekbe az utakba.

És akkor lesz hozzá egy átfogó honlap, telefonos applikáció, ahol majd minden hasznos információ elérhető lesz, útvonallal, látnivalókkal stb., a helyszínen pedig mindent egységesen jelölünk, lesznek szép útjelző táblák, minden, ami szükséges ahhoz, hogy egy átfogó élményt nyújtson azoknak, akik ezeket a műemlékeket meglátogatják, ezeket az utakat végigjárják.

A tanügy, az infrastruktúra, a környezetvédelem, az egészségügy is nagyon jelentős forrásokra számíthat a következő években. Elegendő lesz ez ahhoz, hogy az emberek érdemi változást tapasztaljanak?

Elmondok pár számot, hogy nagyságrendben lássuk ezeket a terveket. Például 56 700 hektárnyi új erdőt és 3 150 000 négyetmérenyi városi erdőt telepítünk, 474 kilométernyi autópályát építünk, 88 ezer háztartást csatlakoztatunk a víz- és csatornahálózatra, 3000 családorvosi rendelőt korszerűsítünk, 50 új iskolát építünk, 75 000 tantermet bútorozunk be és szerelünk fel megfelelően, 1800 zöld iskolabuszt vásárlunk, az önkormányzati alapnak köszönhetően pedig minden önkormányzat zöld autóbuszokat vásárolhat, bicikliutakat, szociális lakásokat építhet.

Tehát én bízok abban, hogy a következő évek tényleg változást hoznak a közösségek szintjén, hogy jó, jobb lesz itthon élni, hogy kiszámíthatóbb és biztosabb lesz a jövő.

A minap egy Facebook-posztjában azt írta, amíg mások a kormányt buktatják meg, önök akkor is dolgoztak. Ön szerint azoknak nem fontos a közel harmincmilliárd euró, akik épp megbuktatták a kormányt?

Mi úgy látjuk, hogy ez az új többség, amely megbuktatta a kormányt, nem azért alakult, hogy elvezesse az országot, hanem hogy egy nagyon rossz időszakban felelőtlen partizánakciót hajtson végre.

Kapcsolódó

Brüsszellel egyeztet Bukarest a helyreállítási tervről – Hegedüs Csilla államtitkárt kérdeztük

Már zajlanak az informális tárgyalások az Európai Bizottsággal a Romániának jutó 30 milliárd euró megpályázáshoz szükséges helyreállítási tervről, Hegedüs Csilla kedden az általa kidolgozott fejezeteket ismerteti a brüsszeli illetékesekkel. Az Európai Alapok minisztériumának államtitkárát az egyeztetési folyamatról és a bemutatandó dokumentum részleteiről kérdeztük.

helyreállítási terv helyreállítási alap Hegedüs Csilla

Nagy felelőtlenség a PSD és az USR–PLUS, valamint az AUR részéről, hogy csak a kormány buktatását tekintette kizárólagos céljuknak, de a kormányzással járó felelősséget, a járvány kezelését, az intenzív osztályok ágyszámainak maximalizálását, az energiaárak további csökkentését már nem akarják vállalni. És sorolhatnánk, hogy mi mindenben kellene még gyorsan lépni a következő szűkös időszakban. Mi felemelt fővel távozunk a kormányból, meggyőződésünk, hogy az eddigi munkánkat jól, felelősségteljesen elvégeztük. És ezt fogjuk továbbra is tenni: felelősen fogunk dolgozni a közösség érdekében.