A konferencia témája a kisebbségvédelem, az autonómia és a demokratikus önkormányzati törekvések lesznek.

Az I. Kárpát-medencei alkotmánybírósági konferencia helyszíne lesz május 21-én Sepsiszentgyörgy. A rendezvény szervezői a Kovászna megyei- és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A háromszéki önkormányzat nagy gyűléstermében sorra kerülő eseményen Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia alkotmánybírói testületének magyar vezetői, tagjai és szakemberei tanácskoznak a kisebbségekre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokról, a tartományi és nemzetiségi autonómiáról, a kisebbségvédelemről és demokratikus önkormányzati törekvésekről.

Tamás Sándor háromszéki tanácselnök rámutatott, hogy a kisebbségben élőknek sokkal fontosabb az alkotmány és alkotmánybíróság kérdése, mint a többségben élőknek. Az elmúlt 30 év tapasztalata bebizonyította, hogy amikor a többség részéről jogsértést észlelünk, olyan független fórumokhoz fordulunk, mint amilyennek az alkotmánybíróságot feltételezzük. „Egy demokratikus országban az alkotmánybíróság a garancia a jogrend betartására, a közösségi jogok gyakorlására. Magyar közösségként is a legtöbbször az alkotmányra hivatkozunk, hiszünk abban, hogy a legerősebb fogódzó az alkotmány kell legyen”, állapította meg Tamás Sándor.

A konferencia kezdeményezője, Puskás Bálint, volt alkotmánybíró elmondta: a Kárpát-medence országainak alkotmánybírói üzenetet is megfogalmazhatnak, mely szerint a magyarság él és van elképzelése arról, hogy miként akar élni.

„Romániában hosszú idő óta vita van arról, hogy a kisebbségeknek milyen jogaik lehetnek, beszélhetünk-e kollektív jogokról vagy autonómiáról. Nem jó a román alkotmány. Pontatlan, megengedi az értelmezést. Túl sok lehetőséget ad arra, hogy bizonyos állami intézmények saját magukénak tartsanak olyan hatásköröket, amelyek nem az övék. Egy pontosabb és kibúvási lehetőségeket kizáró alaptörvényre lenne szükség. Jelenleg bármit meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon. A döntések meghozatalában sokat segítene az alkotmánybírók pártatlansága, a politikai szimpátia mellőzése”  -osztotta meg tapasztalatát Puskás Bálint.

Antal Árpád arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában – nevetséges módon – azt is alkotmányellenesnek tartják, ha meg szeretnénk változtatni az alkotmányt, holott minden polgárnak joga van demokratikus eszközökkel kezdeményezni a módosítást annak érdekében, hogy jobbá tegyék az alaptörvényt. Hozzátette: Romániában a félig parlamenti, félig elnöki berendezkedés sok problémát szül, mert mindig kérdés, hogy ki kormányoz és kinek van hatalma. Emellett Romániában az alkotmányra hivatkozva csorbítják az erdélyi magyar közösség jogait, de az is jellemző, hogy az önkormányzati döntéseket utasítanak el az alaptörvényre hivatkozva.  Ez is jelzi, hogy milyen fontos az alkotmánybíróság működése, kihat az életünkre, mondta a sepsiszentgyörgyi polgármester.

A háromszéki konferenciára, a hazaiak mellett Magyarországról, Szlovákiából és Szerbiából érkeznek alkotmánybírók. A romániai magyar közösségnek a rendszerváltás után 4 magyar alkotmánybírója volt: Fazakas Miklós (1992 és 1995 között), Kozsokár Gábor (1998-2007), Puskás Bálint (2007-2016), valamint Varga Attila (2016 óta).