Fekete március néven vált ismertté Marosvásárhely újkori történetének legdrámaibb eseménye. Harmincöt évvel ezelőtt emberéleteket követelt a hatalmi eszközökkel gerjesztett magyarellenesség. 1990. március 19-én és 20-án etnikai csatatérré vált a Bolyaik városa.

„Ott voltam újságíróként 35 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen. Tudósítani indultam, de bekerültem a tömegbe, kicsavarták a diktafont a kezemből, végül a rendőrök mentettek ki. Én még viszonylag szerencsésen megúsztam” – írta szerdai Facebook bejegyzésében Kelemen Hunor. Mint az RMDSZ elnöke felidézte: Kelet-Európa rendszerváltás utáni első véres etnikai konfliktusában öt ember vesztette életét, 278-an megsebesültek, köztük a magyar szövetség egyik alapítója, Sütő András író is, aki fél szemére megvakult. „Áldozatuk előtt ma is fejet hajtunk” – írta a politikus. 

Kelemen Hunor szerint a fekete március a kommunista diktatúra öröksége volt, kísérlet arra, hogy a rendszer hatalmát átmentsék. „Az akkori állami vezetők, köztük Iliescu elnök felbújtására, szélsőséges, magyarellenes csoportok szervezetten vettek részt az eseményekben. Hiába kérdeztük akkor és kérdezzük ma is: 35 éve nincsenek válaszok. Nincs felelősségre vonás. A bűnösöket nem állították elő” – fogalmazott az RMDSZ vezetője.

Mint fogalmazott, gyerekeink, unokáink szerencsére nem élték át azokat a borzalmas napokat. „De nekik is feladatuk, hogy soha többé ne fordulhasson elő kisebbségellenes, magyarellenes lincshangulat ebben az országban. Együtt kell megvédenünk Romániát azoktól, akik a sötétből jönnek, és sötétségbe akarják taszítani. Ez a mi országunk is: azoké, akik építeni akarják, megtartani a fejlődés útján, és felelősséget vállalnak érte” – írta Kelemen Hunor. 

Az 1989. decemberi forradalom után Romániában egyre erősödött a román nacionalizmus. Az új vezetés nem mutatott hajlandóságot arra, hogy érvényesítse a nemzeti kisebbségektől a kommunista diktatúra idején megtagadott jogokat, sőt az országot irányító Nemzeti Megmentési Front Tanácsának (NMFT) elnöke, Ion Iliescu februárban már nyíltan a magyar szeparatizmus veszélyéről beszélt. Egyre több magyarellenes szervezet alakult, amelyek azzal vádolták a magyarságot, hogy Erdély Magyarországhoz csatolására törekszik – adott helyzetképet a 35 évvel ezelőtti állapotokról az MTI egy korábbi ismertetője. 

Válaszul 1990. február elején az erdélyi magyarság csendes tömegdemonstrációkat szervezett, a legnagyobb, marosvásárhelyi eseményre több mint százezren gyűltek össze. A szélsőségesen nacionalista, magyarellenes Vatra Românească szervezet indulatokat szító kampányba kezdett. A városban a magyarok március 15-i, néma és méltóságteljes megemlékezését követő napon román tüntetők leverték egy patika kétnyelvű feliratát, letépték a magyar nyelvű plakátokat, s pogromhangulatot teremtettek. A románok között azonban az terjedt el, hogy románokat bántalmaznak, s a Vatra aktivistái feltüzelték a környező falvak tájékozatlan lakosságát. Időközben a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar nemzetiségű hallgatói ülősztrájkkal követelték a magyar nyelvű oktatás visszaállítását. A sztrájkot március 19-én felfüggesztették, mert a városba érkezett a kormány delegációja.

A tárgyalások alatt a Vatra által toborzott tömeg magyarellenes jelszavakat skandált, délután több ezer, jórészt ittas, a környékről beszállított román csatlakozott hozzájuk. A tömeg, miután kikövetelte Kincses Elődnek, az NMFT-ből létrejött Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa megyei alelnökének távozását, vandál pusztításba kezdett, délután megostromolta az RMDSZ helyi székházát. A padlásra felszorult magyarok kimenekítésére csak órák múlva érkeztek katonák, akik tétlenül nézték végig, amint az épületből kilépőket brutálisan összeverik. Sütő András író ekkor szenvedett súlyos fejsérüléseket, bordatöréseket, s elvesztette a fél szemét. A tömeg este és éjszaka bántalmazta az utcán tartózkodó magyarokat, számos sérültet kellett kórházba szállítani.

A magyar munkások 20-án reggel sztrájkba léptek, a városháza előtt több tízezer magyar követelte, hogy Ion Iliescu azonnal jöjjön a városba, Kincses Elődöt helyezzék vissza tisztségébe, a történeteket vizsgálják ki. Délutánra a Görgény völgyéből ismét megérkeztek a fejszékkel, dorongokkal felfegyverzett román parasztok, és megpróbálták kiszorítani a magyarokat a főtérről, ők sebtében szétszedett padokkal verték vissza támadóikat. A kormány tankokat küldött a rend helyreállítására, de a páncélozott járművek csak felsorakoztak a főtéren, meg sem próbáltak közbeavatkozni. A csatározásokat késő este az döntötte el, hogy a magyarok segítségére megérkeztek a környék magyar nyelvű cigányai, majd a székelyek is, s kiverték a románokat. A hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek ki, a viszonylagos nyugalom 21-re virradóra állt helyre - írta korábbi összefoglalójában a Magyar Távirati Iroda. 

Előadások, dokumentumfilmek, slam poetry

Marosvásárhelyen csütörtökön A temesvári szolidaritástól a marosvásárhelyi fekete márciusig címmel emlékeznek meg az évfordulóról az Ariel bábszínház egykori előadótermében 18,30-tól. Előadásokat tart Gabriel Andreescu, Tőkés László Florin Mihalcea és Kincses Előd. Bemutatják a Kincses Réka Balkán bajnok című díjnyertes dokumentumfilmjét.

Szombaton 19 órától a Nemzeti Színházban Tükör – az együttélés etikája címmel „dokumentarista slam poetry est” keretében a marosvásárhelyi fekete március eseményeiből kiindulva vizsgálják az „együttélés finom árnyalatait”. A slamszövegek segítségével mutatnak rá a rejtett előítéletekre és mindennapi helyzetekre, amelyek meghatározzák a közösségek viszonyát.

Március 27-én 17 órától a Bolyai téri Studium HUB nagytermében mutatják be Bereczki Edit és Constantin Mihalache Vă doare capul?/Fáj a feje? című kétnyelvű, 1990 márciusát feldolgozó dokumentumfilmjét. Az esemény filmvetítéssel kezdődik, amelyet egy panelbeszélgetéssel folytatódik, amelyen a film alkotóihoz online csatlakozik Novák Csaba Zoltán történész is.