A napokban a céhes város főtere kapcsán előjött a kézdivásárhelyi parkolási lehetőségek kérdése, ez adott okot arra, hogy megnézzük, illetve összehasonlítsuk a járművek számát romániai és külföldi adatokkal. Ha Kézdivásárhely járműállománya a lakosság számához viszonyítva akkora lenne, mint amekkorát a város adónyilvántartása mutat, akkor Sepsiszentgyörgyön több mint 31 ezer, Brassóban 149 ezer, Bukarestben pedig egymillió járművet kellene nyilvántartani. A nemzetközi összehasonlításból az is kiderül, hogy a nagyvárosokban nem feltétlenül jut több autó ezer lakosra, mint egy kisebb településen, ez főleg külföld esetében szembetűnő.

A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal november 11-én összeállított statisztikája szerint a városban eredetileg 11 859 szárazföldi jármű szerepelt az adónyilvántartásban. A kimutatás részletes kategóriákat tartalmaz, a személygépkocsiktól és motorkerékpároktól kezdve a teherautókon, pótkocsikon és traktorokon át az elektromos járművekig.

Az összehasonlítás érdekében azonban két kategóriát kivettünk a számításból: az utánfutókat és a traktorokat. Előbbiekből 1516, utóbbiakból 140 szerepel a nyilvántartásban. Ezek levonása után 10 203 jármű marad.

A 2021-es népszámlálás szerint Kézdivásárhelynek 16 243 lakosa volt. Ezt alapul véve ezer lakosra körülbelül 628 jármű jut. Ez továbbra sem kizárólag személygépkocsikat jelent, hiszen a teherautók, autóbuszok és motorkerékpárok is benne maradtak a számításban, ami így nem tud objektív lenni, de részben közelít a valós értékekhez. A számításunk amiatt nem pontos, mert egy adózási tételsor tartalmazza a két-, három- és négykerekű motorokat, illetve a gépkocsikat is 1600 köbcentiig, míg a gépkocsik ezen hengerűrtartalom tekintetében külön is megjelennek az adóhivatal által kalkulált 11 859-es számban. Átfedés nincs, csak azt nem tudtuk pontosan kiszámítani, hogy különböző motorbicikliből hány darab szerepel a listán.

A legóvatosabb, a lista alapján kiszűrhető számítás szerint (ha azt feltételezzük, hogy a városban 7623 gépkocsi van) az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 469, ami szerint Kézdivásárhely már nem a nagyobb járműsűrűségű települések közé kerül, hanem nagyjából Sepsiszentgyörgy és Budapest értékéhez közelít, alacsonyabb Brassóénál, Kolozsvárénál és Bukaresténél, de jóval meghaladja Berlin és London lakosságarányos autóállományát.

Romániai városok: Sepsiszentgyörgy és Brassó alacsonyabb értékkel szerepel

A közeli Sepsiszentgyörgyön a 2023-as adatok szerint 22 481 személygépkocsit tartottak nyilván. Az 50 080 lakosú városban ez ezer lakosra körülbelül 449 személyautót jelent.

Brassóban mintegy 120 ezer személygépkocsit tartanak nyilván. A 2021-es népszámlálás szerint 237 589 lakosú városban ez hozzávetőlegesen 505 autót jelent ezer lakosra. Az alpolgármester szerint további 30–35 ezer, más megyékben bejegyzett autó is rendszeresen közlekedik a városban.

Kolozsváron a hivatalosan bejegyzett járművek száma mintegy 220 ezer, a mindennapokban pedig hozzávetőleg 300 ezer autóval számolnak. A 2021-es népszámláláskor 286 598 lakosa volt a városnak. A hivatalosan bejegyzett járművekkel számolva ezer lakosra körülbelül 768 jármű jut.

Ami az „idegen” forgalmat illeti, érdemes megjegyezni, hogy Kézdivásárhely is tranzitváros: az 1918. december 1., Gyárak és Bem József utcát magában foglaló 11-es országúton 10-30 ezer autó is áthaladhat idénytől függően, ugyanakkor a Hargita megyéből Háromszékre tartó, a Nyergestetőn érkező forgalom is a városon halad át.

Bukarestben 2024 végén 1 313 154 személygépkocsit tartottak nyilván, miközben a teljes gépjárműállomány meghaladta az 1,64 milliót. A főváros lakossága 1 716 961 fő volt a 2021-es népszámlálás adatai szerit. Ez ezer lakosra hozzávetőlegesen 765 személyautót jelent.

Romániai városok összehasonlítása

Az értékek kerekítettek. A települések adatai eltérő járműkategóriákat tartalmaznak.

A számok alapján Kézdivásárhely lakosságarányos járműállománya meghaladja Sepsiszentgyörgy és Brassó értékét. Kolozsvár és Bukarest viszont magasabb mutatóval rendelkezik. Érdemes figyelembe venni, hogy az utóbbi két város esetében a közölt adatok személygépkocsikra vonatkoznak, míg Kézdivásárhelyen több járműkategória is szerepel a számításban, így ezeken a településeken a zsúfoltság mértéke még nagyobb és a régebbi adatok miatt vélhetően magasabb is a járművek száma.

Külföldi nagyvárosok: Londonban jóval kevesebb autó jut ezer lakosra

Budapesten 2025 végén 731 370 személygépkocsit tartottak nyilván. A magyar főváros 1 675 777 lakosával számolva ezer lakosra körülbelül 436 személyautó jutott.

Berlinben 2025 végén 1 232 689 személygépkocsi szerepelt a nyilvántartásban, miközben a város lakossága 3 700 577 fő volt. Ez ezer lakosra mintegy 333 autót jelent.

Londonban a Healthy Streets Scorecard 2025-ös kimutatása szerint 2024-ben 2 399 792 személygépkocsit tartottak nyilván. A brit főváros körülbelül 9,09 millió lakosával számolva ezer lakosra hozzávetőlegesen 264 személyautó jutott.

Külföldi városok összehasonlítása

A különbség különösen London esetében szembetűnő: ezer lakosra ott mindössze 264 személyautó jut, ami a kézdivásárhelyi, utánfutók és traktorok nélkül számított járműsűrűségnek alig több mint kétötöde.

Mi történne, ha minden városban a kézdivásárhelyi arány érvényesülne?

A kézdivásárhelyi 628-as értéket a többi település lakosságszámára is kivetítettük. Ez természetesen nem a tényleges járműállományt mutatja, hanem egy szemléltető számítás: hány jármű lenne az adott városban, ha ezer lakosra ugyanannyi jutna, mint Kézdivásárhelyen.

Város Lakosság Kézdi arányával számolva

A számítás alapján Sepsiszentgyörgyön több mint 31 ezer, Brassóban közel 150 ezer, Kolozsváron pedig 180 ezer járművet jelentene a kézdivásárhelyi arány. Bukarestben ez meghaladná az egymilliót, Berlinben pedig a 2,3 milliót.

Nem csak a város mérete számít

Az összehasonlítás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a nagyobb lakosság nem feltétlenül jelent nagyobb autósűrűséget. Berlinben és Londonban például jóval kevesebb személygépkocsi jut ezer lakosra, mint Kézdivásárhelyen a relatív járműállomány alapján számított érték.

Ennek hátterében több tényező állhat: a tömegközlekedés fejlettsége, a parkolási lehetőségek, a városi közlekedéspolitika, a kerékpáros infrastruktúra, illetve az is, hogy a lakosság milyen arányban használja a személygépkocsit a mindennapokban.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a számítás nem tekinthető pontos autótulajdonlási rangsornak. Kézdivásárhelyen a pótkocsik és traktorok nélkül megmaradó teljes járműállományt vettük alapul, míg a külföldi városok esetében személygépkocsik számával dolgoztunk. Az adatok ráadásul különböző évekből származnak.

Megj.: a kézdivásárhelyi számításból 1516 különböző utánfutót/pótkocsit és 140 traktort vontunk ki. Az ezer lakosra jutó értékeket a járműszám és a lakosság hányadosából számítottuk.