Szálláshelyet építenek a Mária úton zarándokoló hívőknek a Szilágy megyei Kárászteleken. A világjárvány megjelenése előtt, húsvét után a Csíksomlyóra igyekvő budapesti zarándokok minden évben útra keltek, hogy a Mária úton haladva több mint 900 kilométert megtéve 40 nap alatt megérkezzenek a búcsúra, és rendszerint a szilágysági településen is megálltak. Többek között őket fogadnák ezentúl még jobb körülmények között a helyiek.   

A zarándoklásnak, a szent helyekre való utazásnak jelentős hagyománya alakult ki. Hívők százai, ezrei indulnak el, hogy együtt imádkozzanak, hálát adjanak, találkozzanak. Közép-Európa szent helyeit túrautak kötik össze, a legnagyobb a Mária út, amelyet 2006-ban kezdtek kiépíteni azzal a céllal, hogy a többnyire gyalogos zarándokoknak biztonságos zarándokhálózatot alakítsanak ki, amelyek mentén zarándokházakban szállhatnak meg a nap végén az elfáradt hívek.

A Mária-út mentén az első Szilágy megyei állomás Kárásztelek

A Mária-útnak két tengelye van, egyik a Czestochowa–Budapest–Međugorje, a másik a Máriacell–Budapest–Csíksomlyó útszakasz, együtt a kettő egy keresztet ábrázol. A Szilágy megyei Kárásztelek, a megye legnagyobb katolikus települése, ez utóbbi útvonal mentén fekszik, évek óta zarándokok látogatják, főleg a csíksomlyói pünkösdi búcsú előtt.

Az arra járók rendszeresen betérnek a helyi katolikus templomba imádkozni, és egy-egy hosszabb út végén családias fogadtatásra, szállásra találnak a helyi lakosok otthonaiban. A település előtt lévő állomás a Szatmár megyei Tasnád, a következő Szilágysomlyó, ezek körülbelül egy napi járásra vannak.

Újabb hozzájárulásra lenne szükség

Az elmúlt években a pünkösd előtt több egymást követő napon két-három 10-15 fős csoportban is érkező zarándokok arra az elhatározásra késztették az önkormányzat és az egyház képviselőit, hogy zarándokházat építsenek a plébánia mellett. Hogy ez létrejöhessen, az egyház pályázatot nyújtott be a Bethlen Gábor Alaphoz, a kedvező elbírálásnak köszönhetően pedig vásároltak egy telket házzal, a templom szomszédságában.

„2019-ben a Kárászteleki Római Katolikus Plébánia megpályázta a zarándokház kialakítását. Az első elképzelésünk az volt, hogy azt a házat, amit vettünk, átalakítjuk zarándokházzá, de miután megnézte egy mérnök, azt ajánlotta, hogy inkább építsünk egy újat, mert az épület alapjai megsüllyedtek. A ház és a telek vásárlását követően a pályázati pénzből még maradt annyi, hogy elkezdhettünk építkezni. A régi házat lebontottuk, és önerőből felhúztuk a zarándokházat. Jelenleg be van födve, pirosban áll. Reméljük, hogy az idén folytathatjuk, sőt be is tudjuk fejezni, mert ismét pályázni szeretnénk, ugyanakkor önerőt is tudunk tenni hozzá. Mindemellett bármilyen támogatást nagy szeretettel, hálával fogadunk, és a kezdeményezést az önkormányzat is támogatta és támogatni fogja a jövőben is – nyilatkozta Faluvégi Ferenc polgármester.

A megyében még nincs zarándokház, Magyarországon több is van, mert a magyar kormány külön pályázati lehetőséget biztosított ezek építésére. A Szilágy megyébe érkező zarándokok Kárásztelekről a közel 25 kilométerre lévő Szilágysomlyóra gyalogoltak, ahol eddig panziókban, faházakban szálltak meg, onnan a 26 kilométerre található Zilahra indultak, ahol a helyi esperes fogadta őket, és szervezte meg az elhelyezésüket. A megyében Hídalmáson van az utolsó állomás, a következő már Kolozs megyében van.

A helyiek is rendszeresen zarándokoltak

A legtöbb zarándok Magyarországról érkezett – tudtuk meg a polgármestertől, de jöttek Lengyelországból, Varsóból is. Voltak, akik a Szentföldre igyekeztek és a Mária úton haladtak. A kárásztelekiek is számos alkalommal utaztak a csíksomlyói búcsúra autóval vagy busszal. Gyalogos zarándoklatra a közeli Tasnádra vagy Szilágysomlyóra indultak egy-egy helyi templombúcsúra zászlókkal, énekelve, imádkozva, fiatalok és 70 évesek is.

„Minden évben jártunk búcsúra, tavaly már nem mehettünk, mert járvány volt, valószínű az idén se, de amint lehetőség lesz rá, ismét elmegyünk a csíksomlyói Szűzanyához” – mondta a polgármester.

Mahajduda János helyi plébános szeptember óta szolgál Kárászteleken. Elmondta, a helyi hívek hagyományőrzőek, megtartják és megélik a régi szokásokat, tevékenyek és Mária tisztelők.

„Felemelő érzés ilyen erős katolikus közösségben szolgálni, főleg ha az tapasztalható, hogy ebben a mai elszigetelődött, bezárt világban, amikor szinte mindenki fél, még vannak olyan közösségek, amelyek számára fontos a hit, az ima, az összetartozás, a templomba járás, más emberek megsegítése, és a katolikus vallás gyakorlása” – fejtette ki gondolatai a plébános.