Bár nincs Hargita megyére vonatkozó kimutatás a hajléktalanok pontos számáról, a probléma időről időre felbukkan a megye különböző intézményeiben. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház is megosztotta velünk tapasztalatait.

A téli időjárás beköszöntével számba vettük azokat a Hargita megyei intézményeket, amelyek menedéket nyújtanak az otthon nélküli embereknek. Ezúttal annak jártunk utána, hogy hogyan érinti a hajléktalanság a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház működését, hiszen mindkét intézményben felbukkan a jelenség.

Mint Elekes Zoltán, a megyei szociális igazgatóság vezetője a Maszol érdeklődésére elmondta: a hajléktalanság és a lakhatási problémák elsősorban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Az intézmény évente kér az önkormányzatoktól adatokat az éves statisztikák elkészítéséhez, ugyanakkor a megyei szociális stratégia felállítása során is kaptak adatokat arról, hogy milyen szociális problémákkal küszködnek helyi szinten.

„Ezekre az adatokra építjük fel a cselekvési tervünket. Kifejezetten a hajléktalanok számáról nem kértünk adatokat a helyi önkormányzatoktól. Ismerjük a hálózatot, tudjuk, hol és hogyan működnek a hajléktalanszállók, ám tudjuk, hogy vannak olyanok, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel” – fogalmazott Elekes Zoltán. Hozzátette: a megyei szociális igazgatóság munkatársai közvetlen módon is találkoznak a hajléktalan személyekkel, mivel a helyi önkormányzatok bizonyos esetekben, például súlyos betegség esetén kérik a hajléktalan személyek elhelyezését valamelyik megyei bentlakásos otthonban. Ilyenkor előnyt élveznek a hajléktalanság helyzetében lévők, csupán az elesettséget veszik figyelembe és nem a személy életmódját. „Gyakran szembesülünk azzal, hogy az életmódja, viselkedése miatt nem foglalkozik egy hajléktalannal a család, a közösség” – fejtette ki.

Nem az „utcának” nevelik a gyerekeket

Elekes Zoltán kitért a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedett gyerekek, fiatalok helyzetére is. Felvetésünkre, hogy utcára kerülhetnek-e az állami ellátásban nevelkedettek miután betöltik a 18. életévüket, az igazgató úgy fogalmazott: mindent megtesznek azért, hogy „ne az utcának neveljék őket”. A legtöbb esetben ezt sikerül is elérni.

„Amikor kilépnek, van, ahová menjenek és önálló életet tudnak kezdeni. Ez azért lehetséges, mert a gyermekvédelmi törvény és a szolgáltatásaink működése szerint sem az a cél, hogy ha valaki betöltötte a 18 évet, akkor azonnal megszabaduljunk tőle és utcára tegyük. Tudunk lehetőségeket felajánlani ahhoz, hogy tudja a rendszerben folytatni az életét úgy, hogy előkészítse a kilépését is” – emelte ki Elekes Zoltán.

Hozzátette: a törvény szerint, ha valaki a 18. életév betöltése után nappali tagozaton tanul, akkor 26 éves koráig maradhat a rendszerben. Ugyanakkor van arra is rendelkezés, hogy ha valaki végzett az iskolával, de nem talál megfelelő munkahelyet, és nem tudja megteremteni a lakhatást magának, akkor kérheti, hogy további két éven keresztül a rendszerben maradhasson – hangsúlyozta a szakember.

„Ezen túl működtetünk különböző intézményeket is, amelyek az átmenetet próbálják segíteni. Ilyen a Csíkszentmártonban működő multifunkcionális központunk, ahol az önálló életvitel kialakításában nyújtunk segítséget. Ennek elősegítését persze már a rendszerben is igyekszünk valamilyen szinten biztosítani. Több nemzetközi projektünk is szólt arról, hogy a nevelőinket és a fiatalokat is segítsük ebben a folyamatban” – emelte ki az igazgató.

Elekes Zoltán elmondta azt is, hogy a sérült fiatalok számára védett otthonokat működtetnek, ahol biztonságos környezetben maradhatnak, és ahonnan csak akkor kell kilépniük, amikor az önálló életvitelhez minden biztosított.

A szakember hangsúlyozta: mivel ezekben az esetekben már felnőtt emberekről van szó, a fiataloknak is akarniuk kell az együttműködést és be kell tartaniuk az adott szolgáltatás szabályait. „Előfordulnak olyan helyzetek, amikor fegyelmi okokból kell kiutalni fiatalt, de olyankor is igyekszünk megoldást találni, hogy ne az utcára kerüljön. Persze előfordul, hogy valaki kikerül egy stabil környezetbe és mégis úgy hozza a sors, hogy elveszíti a munkáját, a lakhatását és a hajléktalanszállók kliense lesz, de ez inkább kivételt jelent” – mutatott rá Elekes Zoltán.

Télen gyakori vendégek a sürgősségin a hajléktalanok

A páciensekről nem tartja nyilván Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház a lakhatási státusukat, így nem tudnak arról pontos adatokkal szolgáltatni, hogy hány hajléktalan személyt láttak el a kórház osztályain – közölte a Maszol érdeklődésére az intézmény sajtószolgálata. Mint írták, a Sürgősségi Betegellátó Egység szociális munkásainak tapasztalata szerint a hajléktalanok télen gyakrabban jelentkeznek egészségügyi problémákkal a sürgősségi osztályon.

„Amennyiben krónikus betegségeik miatt ellátásra szorulnak, tavasszal vagy nyáron is jönnek, de a tél az az időszak, amikor gyakrabban megfordulnak nálunk. Az a tapasztalat, hogy rendszerint olyankor fordulnak orvoshoz, amikor már súlyos vagy súlyosbodó állapot áll fenn.”

A hajléktalanok leggyakrabban fagyott végtagok miatt fordulnak a kórházban működő sürgősségi egységhez. „Fagyott lábujjak, lábfej az egyik leggyakoribb gond a hajléktalanok körében, ugyanakkor pedig más, az életmódjukból adódó betegségek is gyakoriak, mint például bőrbetegségek, illetve az alkoholfogyasztásból adódó krónikus májbetegség, továbbá tüdőbetegségek” – sorolták.

Az is gyakori eset, hogy azért kerülnek be a sürgősségre, mert ittasan feküdtek az utcán. Mivel a hajléktalanszállóra ittas állapotban nem mehetnek, ezért ilyenkor a sürgősségre viszik be őket, ahol kijózanodnak, rendszerint tiszta ruhát is kapnak, és úgy mennek el, tudtuk meg. Jó hír, hogy az elmúlt hónapokból nem tudnak a sürgősségi osztályon halálesetről a hajléktalanok körében.  

Mi az eljárás?

Amennyiben hajléktalan személy fordul a kórházhoz, több intézmény együttműködésére is szükség lehet. Fontos tudni, hogy a sürgősségi ellátás ingyenes, és ez azok számára is így van, akik nem rendelkeznek egészségbiztosítással.

„Ha olyan személy fordul a sürgősségi osztályhoz, akinek nincs személyi igazolványa, akkor rendszerint kérjük a rendőrség segítségét az azonosításában. Miközben megvizsgálják, felállítják a diagnózist, megállapítják, milyen ellátásra, műtétre van szüksége és ellátják, gyakran elindul a szál annak érdekében is, hogy azonosítsák. Amennyiben nincs személyi igazolványa, akkor a szociális munkások segítenek annak a megszerzésében. Ők számos ilyen, a dokumentumaik rendezésére vonatkozó ügyben segítenek a hajléktalanoknak, volt például olyan eset, amikor sikerült a segítségükkel egy öregotthonban elhelyezniük a hajléktalan személyt” – részletezték.

Hangsúlyozták, hogy a dokumentumoknak fontos szerepük van, mivel gyakran hiányoznak a hajléktalanok személyes iratai, ezért elhelyezkedni sem tudnak valamelyik szociális intézményben, illetve nem tudják igényelni, felvenni a nekik esetleg járó szociális juttatásokat.

Ebben a segítő tevékenységben az osztály szociális munkásai együttműködnek az önkormányzattal, ahonnan a hajléktalan személy származik és a megyei szociális igazgatóság munkatársaival. A sürgősségi osztályon tevékenykedő szociális munkásoknak van nagyobb rálátásuk a hajléktalanok helyzetére, hisz szükség esetén ők nyújtanak nekik segítséget.