Románia az egyik Patriot légvédelmi rendszer átadásával a korábbinál kiemeltebb háborús szereplővé vált, ami az ország veszélyeztetettségi szintjét is emeli. Az utóbbi tíz évben folyamatosan emelkedtek a védelmi kiadások, de a román hadiipar önállóan nem képes a hadsereg modernizációs igényeinek kielégítésére. 

A Krím-félsziget orosz annexiója, majd a donbaszi háború kitörése 2014-ben arra sarkallta Romániát, hogy jelentős védelmi beszerzéseket eszközöljön. 2017-ben elfogadták a fegyveres erők 2017-2026 közötti időszakra vonatkozó beszerzési tervét, ami modernizációs hullámot indított el a hadseregben. 2016-2021 között a román légierő Portugáliától, majd 2022-2024 között Norvégiától vásárolt F-16 vadászgépeket, 2017-ben pedig elkezdődött az a jelenleg is tartó program, amelynek keretében Románia HIMARS rakétatüzérségi eszközöket vesz az Egyesült Államoktól - írja elemzésében a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

A Csenger Ádám nemzetközi kapcsolatok elemző által jegyzett írás megemlíti, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított átfogó orosz invázió újabb lökést adott a hadseregfejlesztésnek. 2022-ben a védelmi költségvetés a GDP 2,5 százalékát tette ki, 2023-ban pedig a 2,44 százalékát; a tavalyi 8,5 milliárd dolláros katonai költségvetés ugyanakkor hozzávetőleg kétmilliárd dollárral volt magasabb az előző évinél. Az utóbbi évek védelmi költségvetésének jelentős részét katonai eszközök beszerzésére fordítják; idén az erre szánt keret 3,6 milliárd dollár  Alexandru Georgescu biztonságpolitikai elemző szerint Románia az idei katonai költségvetésének mintegy 40 százalékát új fegyverek vásárlására használja fel a szocializmusból származó felszerelések lecserélése céljából, emellett pedig a kormány a kiadások tetemes részét a gyártókapacitások korszerűsítésére kívánja fordítani.

„Románia legfontosabb védelmi partnere az Egyesült Államok, de más országoktól is vásárol katonai eszközöket, például Izraeltől, Franciaországtól, Svájctól és Olaszországtól. 2023-ban védelmi ipari együttműködésről szóló tárgyalásra került sor Románia és Dél-Korea között, amelynek során Románia dél-koreai hadifelszerelés vásárlása mellett kifejezte érdeklődését lőszertechnológia-transzfer iránt is. Tavaly úgy tűnt, hogy az ország Abrams tankokat fog vásárolni az Egyesült Államoktól, ám idei hírek szerint elképzelhető, hogy inkább a dél-koreai K2 tankokra esik majd a választás” - áll az elemzésben.

Az írás kitér a Romániában jelen lévő külföldi hadiipari vállalatokra is. Ezek  között található például a Lockheed Martin, a Raytheon és a Bell Textron. A Lockheed Martinhoz tartozó Derco 2023-ban partnerségi megállapodást kötött a román Aerostar S.A.-val a román légierő F-16-os vadászgépflottája futóműveinek, kerekeinek és fékeinek javítására. 2022 májusában egyetértési megállapodás aláírására került sor arról, hogy az amerikai Raytheon és a román Electromecanica Ploiesti közösen SkyCeptor elfogó rakétákat fog gyártani Romániában.

Románia 2021-ben megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal a Naval Strike Missile Coastal Defense System nevű partvédelmi rendszer beszerzéséről, ami a tervek szerint idén megvalósul. A román Uzina Mecanică București és a spanyol székhelyű General Dynamics European Land Systems 2022 márciusában megállapodott a Piranha 5 páncélozott harcjármű Bukarestben történő közös gyártásáról. Az együttműködés keretében középtávon 657 darab Piranha 5-öt fognak gyártani. A Csenger Ádám által jegyzett elemzés azt is megemlíti, hogy az izraeli Elbit Systems 2023-ban kezdett el Watchkeeper X taktikai drónokat szállítani Romániának.

Korábban Kozma Klementina, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója a Maszol megkeresésére arra emlékeztetett, hogy Románia 2004-es NATO-csatlakozása számos pozitív következménnyel járt az ország számára. „A tagság ösztönözte a felzárkózás, fejlődés igényét. Elindította azokat a folyamatokat melyek révén a NATO feladatrendszerébe és célkitűzéseibe illeszkedni tud a román haderő is” - mondta a gyergyószentmiklósi születésű kutató. Kiemelte: a NATO kötelékében számos misszióban vett részt Románia az elmúlt két évtizedben, a Balkán-félszigettől Afganisztánig, jelenleg pedig a NATO előretolt jelenlétének keretében otthont ad annak a többnemzeti harccsoportnak, mely a délkelet-európai régió védelmére hivatott.

A Global Firepower 145 országot vizsgáló idei indexe alapján Romániáé a harmadik legütőképesebb haderő a közép-kelet-európai térségben, a lengyel és cseh hadsereg erősebb a románnál. A rangsorban Románia a 47., Magyarország pedig az 54. helyen áll.