Az Erdélyi Fejedelemség székhelyén, Gyulafehérváron szervezte meg idén a Fehér megyei RMDSZ a hagyományos Szent István-napi találkozót. Az ünnepség fő helyszíne a református templom volt, ahol ökumenikus istentiszteletre, majd kulturális műsorra került sor.

A 17 órától kezdődő istentiszteletre szép számban, mintegy 350-en összesereglettek a hívek, zsúfolásig megtelt a hangulatos templom. Nem csupán Fehér megye több magyarlakta települése képviseltette magát a nemzeti ünnepen, hanem miskolci vendégek is érkeztek az eseményre, mint mondták, az összetartozás érzését erősíteni.

A gyulafehérvári reformátusok a reformáció idejében a székesegyházat használták, amelyet 1716-ban vissza kellett adni a római katolikusoknak. Ehelyett az Alsó városban kaptak egy több hektáros telket, ahol kezdetben egy harangtoronnyal ellátott deszkatemplomot építettek, majd 1756 és 1760 között felépült a ma is álló barokk stílusú templom. Különös, hogy a templomépítés engedélyeztetését és anyagi támogatását a bécsi udvar is biztosította, igaz, majdnem egy fél évszázadnak kellett eltelnie a megvalósulásig, a támogatók nevét (Mária Terézia, II. József, gróf Lázár János és Málnási László esperes) pedig emléktábla őrzi. A szemközti parókia hátsó falán található a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom jelentős képviselőjének, Karácsony Benőnek (1888-1944) az emléktáblája, aki a templom mögötti utcában született, ma is áll a szülőháza.

Az egybegyűlteket Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese, a gyülekezet lelkipásztora üdvözölte. Igét hirdetett Meleg Attila, a miskolci belvárosi református gyülekezet vezető lelkipásztora, Pasca Szilárd abrudbányai-verespataki római katolikus plébános, a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum tanulmányi prefektusa és Szőcs Előd nagyenyedi unitárius lelkipásztor, mindannyian arra buzdítva a híveket, hogy kövessék Szent István törvényeit, amelyek ma is irányadóak kereszténységünk és magyarságunk megtartásában. Kántori szolgálatot teljesített Fekete Elvira (Gyulafehérvár) és Herczeg Zoltán miskolci orgonaművész. Az ökuménia jegyében megvalósított istentiszteleten, az egyik ének II. Rákóczi Ferenc imája volt, amelyet a római katolikus és református énekeskönyv egyaránt tartalmaz.

Az igehirdetéseket ünnepi köszöntőbeszédek követték. Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja, aki számos környékbeli rendezvényt megtisztel jelenlétével, ezúttal is a Fehér megyei magyarság körében ünnepelt és kihangsúlyozta: „Anyanyelvünk, kultúránk, történelmünk közös, ezért összetartozunk. Lehetünk ugyan ezerötszázan, százötvenen vagy tizenöten egy településen, milyen másképp hangzik az, hogy mi egy tizenötmilliós közösségbe tartozunk! Ez az, ami erőt kell adjon nekünk nap mint nap.”

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az államalapító Szent István király tanításai és cselekedetei közül kettőt emelt ki: az egység és a választás felelősségének a gondolatát, majd arra reflektált, vajon mennyire érintik meg az augusztus 20-i üzenetek a hallgatóságot a mindennapokban is. Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke kihangsúlyozta: „Szent István erős hittel és elszántsággal új irányt szabott a nemzetnek, a mai ünnep pedig –remélhetőleg – tanúbizonysága annak, hogy a Fehér megyei magyarok elszántan őrzik és továbbadják az ő örökségét”.

A kulturális program kiemelkedő momentuma volt L. Simon László József Attila-díjas író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának köszöntőbeszéde, amelynek végén átadta a gyülekezetnek az 1861-ben készült céhzászlót. A becses múzeumi tárgy egykoron a gyulafehérvári ácsoké volt, védőszentjüket, Szent Józsefet ábrázolja, restaurálását a Magyar Nemzeti Múzeum kiváló restaurátorai, Lencz Mátyás Eszter és Gulyás Csilla végezték. A céhzászló, amelyet Gudor Botond esperes fedezett fel és mentett meg, L. Simon László főigazgató szavaival élve „megtestesíti a munkának és a minőségnek az ethoszát”.

A következőkben fellépett a Borbándi András lelkipásztor által vezényelt magyarlapádi református asszonykórus, amelyik hálaadó egyházi énekeket adott elő. A lelkész pár szóban ismertette gyülekezetét és a falut.

Gudor Botond esperes méltatta Holányi Julianna festőművész tusrajzkiállítását, azt a Fehér megyei mélyszórvány- templomokat ábrázoló gyűjteményt, amelyet évente bemutatnak az Augusztus 20-i vándorünnepségen. A 2003-ban elkezdett tematikát idén a gyulafehérvári református templom tusrajza gyarapította, melynek eredetijét az egyházközségnek adományozták, a Dr. Szász Pál Egyesület pedig, két évtizedes hagyománynak megfelelően, nyomtatott füzetek által népszerűsíti a továbbiakban is a munkákat.

Az ünnepség zárórésze a Fehér megyei RMDSZ Szent István Napi vándorzászlójának átadása is, amelyet Magyarpéterfalva képviselete vett át. Díszőrséget álltak az Aranyosszéki és Alsó-Fehér Vármegyei Huszár és Honfoglaló Hagyományőrző Egyesület huszárjai. A tartalmas ünnepség a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő gyülekezeti központban megszervezett szeretetvendégséggel ért véget.