Újra módosítanák a bányatörvényt, hogy a terápiás célra használt ásványvizet kitermelők által fizetett bányailleték 80 százaléka is maradjon a helyi és megyei önkormányzatoknál. Három évvel ezelőtt az RMDSZ kezdeményezésére fogadták el a jogszabályt, hogy az ásványvíz és a felszíni kitermelési illeték jelentős része helyben marad, viszont ez csak a palackozott vizekre vonatkozik. Így éppen az „ezer borvízforrás városaként” emlegetett Kovászna maradt hoppon, hívta fel a figyelmet Gyerő József polgármester.

Elvi kérdés, hogy az altalajkincsek után befizetett illeték egy része a helyi közösséget gyarapítsa, mondta el a Maszolnak a polgármester. Kovásznán rengeteg borvízforrás van ugyan, de az egyetlen palackozó, amit a Pepsi működtetett, 2015-ben bezárt, arra hivatkozva, hogy tíz év alatt nem sikerült nyereségessé tenni a vállalkozást. A fürdővárosban a gyógykezelőközpontokban értékesítik az ásványvizet, többek között erre alapszik a szív-érrendszeri betegségek kezelésében évtizedek óta alkalmazott „Kovászna- módszer”. Gyerő József abban bízik, hogy módosítják a jogszabályt, és Kovásznán is marad a bányailletékként befizetett összegekből. A törvénytervezetet Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ képviselő nyújtotta be, az indítványról elsőként a szenátus dönt, majd a képviselőházban kerül megvitatásra.

Egy lej is számít

Gyerő József felidézte, amikor 2020-ban megjelent a törvény a bányailleték 80 százalékának helyben maradásáról, Kovászna is kapott egy kisebb összeget, mert a pandémia évében gyakorlatilag teljesen leállt a gyógyturizmus, és kevés ásványvizet használtak terápiás célra. Utólag ezt a pénzt is visszakérték, mert rájöttek, hogy a jogszabály csak a palackozott vizekre vonatkozik. „Még nem tudjuk, mennyivel gazdagítaná a helyi költségvetést ez a tétel, mert az elhasznált vízmennyiség alapján fizetik az illetéket, az pedig a turisták és a gyógykezelések számától függ”- taglalta a polgármester. Hozzátette, ha egy lejt kapnak, az is a helyi közösséget gazdagítja, annál is inkább, hogy a turisták számára is helyi erőforrásokból kell megteremteni a megfelelő környezetet, az infrastruktúrát, a megfelelő minőségű közszolgáltatásokat.

Borszék évente 4,5 millió lejjel gazdagodik

Borszék költségvetése évi 4,5 millió lejjel gyarapszik az ott palackozott ásványvíz után befizetett illeték helyben maradó 35 százaléka révén, mondta el a Maszolnak Mik József polgármester. Azt még nem tudja megbecsülni, a terápiás célra használt gyógyvizek után mekkora összeg állna a rendelkezésünkre, hiszen a wellness és kezelőközpont decemberben nyílt meg, most márciusban számlázzák ki az elhasznált vízmennyiséget. Borszéknek hatalmas segítséget jelent a bányailletékből befolyó összeg, elsősorban a pályázataik önrészére fordítják. Folyamatban van az integrált városfejlesztési projekt, felújítják az iskolát, a kultúrházat, szociális lakásokat építenek, utakat korszerűsítenek,a fürdőtelepen pedig parkokat, teniszpályákat, játszótereket létesítenek. A helybeliek és az ide látogatók is nyernek, összegezte Mik József.

A jelenleg is érvényben levő jogszabály alapján a felszíni kitermelési illeték 40 százalékát a helyi, további 40 százalékát a megyei önkormányzatoknak utalják, 20 százalék megy az állami kincstárba. Az ásványvíz-kitermelés után fizetett illetéknek a 45 százaléka a helyi és 35 százaléka a megyei önkormányzat költségvetését gyarapítja. A felszíni bányászat után fizetett illeték, mint a kavics- és a homokkitermelés vagy az ásványvíz-palackozás, évente több mint 420 millió lej. Miklós Zoltán képviselő úgy fogalmazott, ha törvénykezdeményezését megszavazza a parlament, és a terápiás célra használt gyógyvíz utáni illeték jelentős része is helyben marad, az országban 15 település költségvetése gyarapszik.