Időkapszulát helyeztek el a magyar kormány támogatásával Pécskán épülő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázata révén megvalósuló magyar bölcsőde és óvoda falában csütörtök délelőtt. A szűkkörű ünnepségen Grezsa István, a Kárpát-medencei magyar óvodafejlesztési program miniszteri biztosa bejelentette: valamennyi elkezdett beruházást befejeznek, Budapest a robbanásszerűen megnövekedett építkezési költségek fedezésére megszavazta a forrásokat.

A román–magyar határhoz közeli Arad megyei településen Grezsa István közölte, hogy 2022 végén zárul a magyar kormány 2016-ban indult Kárpát-medencei óvodaépítési programja, és minden épülő óvodát befejeznek, sőt néhány új intézményt is belevesznek a nemzetpolitikai folyamattervbe.

Mielőtt ez a program elindult 1664 óvodába járt magyar ajkú gyerek, de a programon belül 176 új intézményt építenek – közel 100 elkészült már –, valamint felújítottak 772 óvodát, s közel 400 helyen épültek játszóterek. Ezenkívül „megszámlálhatatlan mennyiségű” didaktikai eszközzel látták el az intézményeket. „A program összköltségvetése ezzel a nemrég elfogadott utolsó összeggel 61 milliárd forint, a gazdaságfejlesztési programok mellett Trianon óta ez a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai beavatkozás, és a források több mint fele Erdélyben kerül hasznosításra, a 176 új intézmény közül és 103 ebben a hatalmas nemzetrészünkben épül” – mondta.

A román–magyar határ mentén Szatmártól a Bánságig húzódnak a beruházások, a szatmárnémeti és a temesvári római katolikus megyéspüspökségek, illetve a református egyház kivitelezésében, de Nagyváradon a baptista gyülekezet is épített egy újvodát, Lugoson pedig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kezdett fejlesztésbe a magyar kormány támogatásával – sorolta a kormánybiztos. Arad megyében két magyar bölcsőde épül: a pécskai kívül egy Aradon, amely már befejezés előtt áll. Az egyházkerület az erdélyi forrásokból 5 milliárd forintott meghaladó összegeket kapott erre a célra – közölte.

Grezsa István fontosnak tartotta ezt a bejelentést Kleblesberg Kuno, a 20. század eleji nagy magyar oktatásszervező, néhai vallás- és tanügyminiszter szülővárosában megtenni. „Klebelsberg Kuno szülőhelyén nem lehet más feladatunk, mint őt követni. Amikor nehéz, kilátástalan a helyzet, mint most, a koronavírus-járvány idején, akkor kell építkezni és reménykedni abban, hogy lesz magyar kibontakozás, amint ő is megtette egy olyan időszakban, amikor Magyarország gazdaságilag és politikailag keresztre feszíttetett” – fogalmazott.

A tervezési és engedélyezési folyamat 2018-ban kezdődött, az óvoda és bölcsőde építésének pedig idén januárban fogtak neki a helyi református gyülekezet 2015-ben felszentelt templomának utcájában egy erre a célra megvásárolt telken, amelyen lebontották a rajta álló régi épületet. A koronavírus-járvány miatt alapkőletételi ünnepségre nem kerülhetett sor, ezért a szervezők egy emlékirat elhelyezésével kívántak „üzenni az utókornak”, egyben kifejezni hálájukat a átmogatónak. Az időkapszulát az épület egyik sarkába falazták be.

„Ez az időkapszula azt is jelenti, hogy az idejáró gyeremekek a mesevilágon keresztül megőrzik anyanelyvüket és kultúrájukat, egyúttal pedig a román többségű településen hidat képez a nemzetiségek között. A katolikus többségű településen a református egyház építi ezt az intézményt, tehát az erdélyi vallási tolerancia jelképe is lehet egyúttal” – mondta erről Grezsa István.

A rézből készült henger történetét is megosztotta a meghívottakkal Tóbiás Tibor György kisperegi lelkipásztor, az Aradi Református Egyházmegye esperese: eredetileg egy rozsdamentes acélból készült időkapszulát szerettek volna elhelyezni, de hamar híre ment a településen, hogy mire készülnek, és hétfőn egy román nemzetiségű, ortodox vallású lakos felajánlotta ezt a régi kapszulát, amely „már tudja a dolgát”, hiszen 150 évig lehetett befalazva egy pécskai ház falába, mígnem egy bontás során elő nem került. „Örömmel fogadtuk, mert olyan valami, ami a múltra is mutat, de a jövőre tekint, és jelzi azt is, hogy itt a románság és a magyarság jól együtt tud működni, ezért nekem nagyon tetszett ez a gesztus” – mondta.

A pécskai magyarok többsége római katolikus vallású, a református gyülekezet mintegy 150 lelket számlál, de az egyházközségnek nincs jogi személyisége, ezért hivatalosan a kedvezményezett a szemlaki egyházközség: a lelkész viszont ugyanaz Szemlakon, Pécskán és Nagylakon – Tóbiás Emőke tiszteletesasszony. Az új épületben egy 15 férőhelyes bölcsődei és két, egyenként 25 fős óvodai csoport fog működni. Hangsúlyozták, hogy felekezetre való tekintet nélkül magyar oktatási célokat fog szolgálni.

Antal Péter pécskai polgármester örvendetesnek nevezte a beruházást, mert bár jelenleg – mint mondta – négy óvodai csoportba járhatnak magyar tagozaton gyerekek, ez lesz az első önálló, magyar tannyelvű napközis. Meggyőződését fejezte ki, hogy a pécskai és környékbeli magyar családok hasznára lesz, segíti majd a szülők visszatérését a munkába, és ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat – mint az oktatási intézmények fenntartója – megtalálja a forrásokat az óvoda és bölcsőde működtetésére. Antal Péter szerint a mintegy 500 pécskai, óvodába és bölcsődébe járó gyerek 30 százaléka magyar nemzetiségű.

Az ünnepségen Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke is kifejezte köszönetét a támogatásért a magyar kormánynak, a református egyháznak, hogy vállalta a kvitielezést, a helyi önkormányzatnak pedig azt, hogy fogadókészséget tanúsított az új oktatási intézmény iránt