Megosztó eset borzolta a kedélyeket a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnáziumban: egyes szülők nem értenek egyet az ott tanító Hajdu Krisztina angoltanárnő szigorú értékelési gyakorlatával. A Maszolt megkereső – neve elhallgatását kérő – panaszos szerint évente több diák bukik meg angolból, szerinte igazságtalanul. A tanárnő határozottan tagadja a vádakat, számára kiemelten fontos, hogy a diákok jól sajátítsák el az angol nyelvet. Úgy véli, minden diáknak szükséges elérnie az elvárt szintet. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy az iskolai vezetőség és a szülők közötti párbeszéd sem vezetett megoldáshoz.

A szerkesztőségünkbe eljuttatott információk szerint az Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnáziumban akadnak olyan szülők, akik szerint nem osztályoz igazságosan a tanárnő és túl szigorúan kéri meg a leadott anyagot. A minket megkereső panaszos elmesélte, minden évben több diák megbukik angolból. „Évek óta problémás a helyzet, a szülők ezt jelezték az igazgatóság és a tanfelügyelőség felé is. A tanfelügyelőség néhány éve kiszállt órahallgatásra, akkor úgy fogalmaztak, hogy a tanárnővel és a tanítási módszereivel minden rendben van” – magyarázta az esetleges retorzióktól tartva a neve elhallgatását kérő panaszos.

Elmondása szerint a „gyerekek félve mennek” a tanárnő órájára. A pótvizsgára maradt gyerekek között olyanok is vannak, akik plusz órára járnak a tantárgyból, sőt az is előfordult, hogy felmérették egy másik szakpedagógussal a gyermek tudásának szintjét, ott azt a választ kapták, hogy „a korához képest rendben van a gyerek”, mégis megbukott.

„A szülői vélemények szubjektívek lehetnek”

Azért, hogy a panaszos által jelzett probléma mélyére ássunk és megpróbáljuk megtalálni a megfelelő magyarázatot, megkerestük Tőkés Zsoltot, az iskola igazgatóját. A „hallgattassék meg a másik fél is” elve alapján biztosítottunk lehetőséget az iskola vezetőjének, hogy kifejtse álláspontját, kiváltképp arra az őt ért panaszra is, miszerint „az iskolában nem veszik figyelembe a szülőktől érkező panaszokat”.

„A szülőknek mindig a gyerekük az első, ezek a vélemények azonban szubjektívek lehetnek. Ha minden tanár olyan lenne, mint Hajdu Krisztina, akkor az egész tanügy sokkal erősebb lenne. A szülők manapság ok nélkül a gyerek pártján állnak, ami nem biztos, hogy a legjobb. Inkább a tanároknak kéne összefogniuk és akkor a gyermekek is sokkal többre vinnék az életben” – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, többen jó jegyet szereztek a pótvizsgán, csak le kellett ülniük tanulni és már meg is tudták oldani a tesztet.

A Maszol megkeresésére Hajdu Krisztina, a túl szigorú osztályozással megvádolt angol-német szakos tanárnő elmondta, már 14 éve dolgozik a tanügyben, azóta minden évben buktak meg nála diákok. Idén összesen kilencen maradtak pótvizsgára, három diák németből, a többiek pedig angolból. Egyébként az elmúlt tanévben körülbelül 250 diákot tanított. „Nagyon fontos a munkám és komolyan veszem a tanítást. Azért kapom a fizetésem, hogy a diákokat megtanítsam angolul, ugyanakkor fontos, hogy korrektül járjak el” – fejtette ki.

Felügyelő tanárt kértek a pótvizsgára

A panaszos elmesélte: leraktak az igazgatóságra is egy kérést, hogy biztosítsanak felügyelő tanárt a pótvizsgára. Mivel egy egyházi iskoláról van szó, jelezték a kérést a püspökségen is. Azt a választ kapták, el kell érni, hogy az iskola vezetőtanácsát összehívják, mert ők vizsgálhatják ki az ügyet. „A tanfelügyelőséghez is eljutott egy beiktatott kérés, ők azt válaszolták, mivel későn adtuk le a panaszt, az iskolakezdés ideje körül lehet az ügyet felülvizsgálni. A polgármesteri hivatalba is eljuttattuk a kérést, az alpolgármester pedig megkérte az iskolát, hogy biztosítsanak felügyelő tanárt a vizsgákra.”

Felkerestük a Hargita megyei tanfelügyelőséget is, ahol Demeter Levente főtanfelügyelő megerősítette, a szülők valóban jelezték a tanfelügyelőségnek a fennálló problémájukat. „Mi minden ilyen esetben az iskolát kérjük meg, hogy vizsgálja ki az ügyet. Első lépésként az iskolához kell letenni a hivatalos kérést, az iskolának ki kell vizsgálnia az ügyet, ha pedig nem elégedettek a válasszal, akkor jöhet szóba a tanfelügyelőség” – magyarázta az ügy menetét a főtanfelügyelő.

Mivel Székelyudvarhely önkormányzatát is bevonták a felek, kíváncsiak voltunk a polgármesteri hivatal álláspontjára is. Megkeresésünkre Ölvedi Zsolt alpolgármester elmondta: „Tudomásom szerint rendben lezajlott a pótvizsga.” Hozzátette: a szülők egy kérdőívet is átküldtek, amelyet névtelenül töltöttek ki, a többségük negatív véleménnyel volt a tanárnőről. „Ezt hozzánk tájékoztató jelleggel juttatták el, mert csak az iskolának van hatásköre tenni valamit az ügyben” – fűzte hozzá az alpolgármester.

Kérdésünkre a panaszos megerősítette, valóban készítettek egy kérdőívet, azok a szülők töltötték ezt ki, akiknek a gyerekei 5, 6 vagy 7-esre álltak a tanévben. Összesen 29 válasz érkezett, ebből 22 negatív volt - tudtuk meg.

Az iskolaigazgató szerint a szabályokat betartják, „nincs mit tárgyalni", korábban a tanfelügyelőségről is elmentek órát látogatni a tanárnőhöz és megállapították, hogy nincsen gond. „Állítom, hogy Hajdu Krisztina a város egyik legjobb angoltanárnője. Ha minden tanár ilyen következetes lenne, akkor sokkal jobb lenne a tanügy” – hangsúlyozta.

Túl szigorú az osztályozás?

A panaszos úgy véli, a pótvizsgán többen is nagy jegyet kaptak, voltak 7-es és 8-as osztályzatok is. „Hogy is van ez, hogy tanévben átmenőt sem kap a gyermek, majd utolsó hétre mégis megtanulta az anyagot? Nagyon stresszes helyzetben voltak a gyermekek” – fejtette ki.

Tőkés Zsolt igazgató szerint ha van 30 gyerek, közülük pedig 26 jól teljesít, akkor igazságtalan és méltánytalan lenne azzal a 26 gyermekkel szemben, hogy azok is átmenjenek, akik nem tettek erőfeszítéseket. „Nem lenne korrekt csak azért átengedni egy gyermeket, mert át kell engedni” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: szakmailag egy nagyon jó tanárnőről van szó, aki következetes.

A panaszos úgy fogalmazott: „lehet, hogy egy jó pedagógusról van szó, nem mondom, hogy az éltanulóknak nem erre van szükségük, de vannak közepesen és gyengén teljesítő gyermekek is, őket pedig nem motiválja eléggé. Nem azzal van baj, hogy nem jó szaktanár, viszont a gyermekeknek kárt okoz a lelkében” – véli. Ugyanakkor szerinte a minimális esélyt meg kéne adni a kiskorúaknak, és felháborítónak tartja, hogy a jó angoltudás nélkül lassan nem lehet eljutni a nyolcadikos képességvizsgáig, hiszen a gyermek általános iskolában nem filológia szakon tanul.

Hajdu Krisztina tanárnő szerint az angol nyelvre mindenkinek szüksége van a mai világban, és célja, hogy a tanítványai el is sajátítsák a nyelvet. „Ha valaki tudja legalább ötösre az anyagot, akkor átengedem, ha viszont nem tudja, újra meg kell próbálnia. Az a lényeg, hogy amikor a tanév elején újra találkozunk és az első kérdés elhangzik az órán, akkor a gyermek tudjon is rá válaszolni, nem csak az, aki tízessel van lezárva. És ez általában meg is történik azok között, akik megbuktak. Tulajdonképpen ez egy nevelési forma is” – véli.

Számára egyértelmű volt, hogy többen átmennek azok közül, akik pótvizsgára maradtak idén. Úgy gondolja, a gyermekeknek is sokkal többet ér az, hogy önerőből megoldották a feladatot és nem csak átcsúsztak egy ötössel. Olyan is volt, aki 8-as jegyet írt az idei pótvizsgán.

Hajdu Krisztina kifejtette, a tanév folyamán, valahol a 3. modul körül értesítőt küldött az érintett szülőknek, hogy gond van a jegyekkel és kérte az együttműködésüket, hogy segítsenek a diákoknak. „Nem keresett meg senki, egyetlen szülő sem jött el a fogadóórámra. Ezt követően felkészítőket is tartottam a diákoknak, hogy segítsem őket a felzárkózásban. Részemről mindent megtettem, hogy ne kerüljünk ide” – emelte ki.

Szorongás és stressz az órák előtt?

A Maszolt megkereső szülő további panasza, és szerinte hasonlóképpen vélekedik a többi, ugyanebben a helyzetben lévő gyermek szüleje, hogy a gyengébben teljesítő diákoknak esélyük sincs átmenni, a gyermekek pedig folyamatosan stresszelnek az órák előtt. Hozzátette, több szülő is úgy véli, nem a buktatás lenne a helyes megoldás, hanem a diákok motiválása a tanulásra. Elmondta, néhány szülőnek az a véleménye, hogy vannak olyan diákok, akik az angol miatt nem választanák az iskolát, többen úgy érzik, ez „lelkileg romboló”, pedig egy egyházi iskolában nem ez lenne a helyénvaló. 

Hajdu Krisztina erre reagálva elmondta: „Én a diákjaimhoz tisztelettel viszonyulok, bátorítom őket, hogy merjenek angolul megszólalni, idegen nyelven kommunikálni már egész kicsi kortól. Mindenkit igyekszem bevonni az órai tevékenységbe. Az a diák viszont, aki folyamatosan felkészületlenül jön órára, nyugtalanul ülhet a padban, tartva attól, hogy ismét nem fog tudni produktívan bekapcsolódni a tanórába, nem tudja a feladatokat megoldani, a feltett kérdésekre választ adni. Ez egy teljesen természetes reakció. Emlékszem, hogy annak idején mi is ugyanígy éreztük magunkat, amikor matekból nem tanultuk meg a képleteket, és tudtuk, hogy ezért rossz jegyet kaphatunk. A cél az, hogy minden diák saját képességéhez mérten fejlődjön, ez viszont csak úgy lehetséges, ha ő maga kellőképpen befekteti a munkát. A tanár egyedül nem varázsló, ahhoz mindhárom érintettnek - diák, tanár, szülő - akarnia kell a fejlődést”.

A tanárnő igazságtalannak és felháborítónak érzi a kialakult helyzetet. „Az évek során szakmailag is bizonyítottam és rájöttem, hogy milyen módszerek válnak be a diákok oktatásában. Tudom, hogy szigorúan megkérem az anyagot a felmérőn, viszont a számonkérés előtt a diákoknak úgy adom le a tananyagot, ahogyan azt majd kérni is fogom” – fejtette ki. Ugyanakkor szerinte fontos, hogy a gyermekeknek nagyon nagy az igazságérzetük. Azt szeretné, ha majd évek múlva az egykori diákok az angoltanárnőre gondolnak, akkor ők is úgy véljék, hogy korrektül járt el. „Továbbra is komolyan veszem a munkámat, és nem választom a könnyebb utat” – zárta Hajdu Krisztina.