A román kormány csütörtökön, a külügyminisztérium javaslatára elfogadta azt a határozatot, amely feloldja az 1990. január 1. és 1992. december 31. között készült külügyi dokumentumok titkosítását. A nyilvánossá váló iratok a romániai rendszerváltás és az átmeneti időszak egyik legfontosabb történelmi korszakát ölelik fel.

A dokumentumok között olyan dossziék találhatók mint:„Reakciók a Szovjetunióban az 1989. december 22-i forradalomra”, „Németország újraegyesítése (1990)”, „Kétoldalú kapcsolatok Mihály exkirállyal kapcsolatban”, „Együttműködési, jószomszédi és barátsági szerződés a Szovjetunióval”.

A külügyminisztérium közlése szerint összesen 5376 iratcsomóról van szó, amelyeket 768 levéltári mappában őriztek. Az anyag mintegy 100 folyóméternyi polchelyet foglal el.

A minisztérium hangsúlyozta: ez a legnagyobb volumenű diplomáciai iratanyag, amelyet a kommunista korszak előtti dokumentumok nyilvánosságra hozatala óta hozzáférhetővé tesznek a közönség számára.

A rendszerváltás kulcsfontosságú évei kerülnek reflektorfénybe

A most feloldott dokumentumok Románia modern történelmének meghatározó eseményeit érintik: az első szabad választásokat; az 1990. júniusi bányászjárásokat; Mihály román király 1992-es történelmi látogatását; Németország újraegyesítését; a Szovjetunió felbomlását; valamint a Független Államok Közössége megalakulását.

Oana Țoiu külügyminiszter szerint a román társadalomnak joga van megismerni az átmeneti időszak történelmét az eredeti dokumentumokon keresztül.

„Túl sok minden hevert túl hosszú ideig fiókokban elzárva, és ahol hiányzik az információ, ott összeesküvés-elméletek és bizalmatlanság születik. Az, ahogyan Románia külpolitikája 1989 után újrarendeződött – hogyan léptünk ki a Szovjetunióval fennálló szövetségi rendszerből, és miként helyezkedtünk el a hidegháború utáni első nagy válság idején –, a történészekre, kutatókra és a társadalomra tartozik, nem az intézmények pincéiben őrzött irattárakra” – fogalmazott a miniszter.

Hozzátette: a most megnyitott dokumentumok már több mint egy évtizede nem számítottak államtitoknak, ennek ellenére továbbra is szolgálati titokként kezelték őket, így a nyilvánosság számára hozzáférhetetlenek maradtak.

„Ezen most változtatunk, és lépésről lépésre haladunk tovább a dokumentumok digitalizálása és közzététele felé. Egy érett demokrácia kutatja közelmúltjának történelmét, és azt polgárai rendelkezésére bocsátja” – jelentette ki Oana Țoiu.

Egyes dokumentumok továbbra is titkosak maradnak

A külügyminisztérium ugyanakkor jelezte, hogy bizonyos anyagok nem tartoznak a mostani titkosításfeloldás hatálya alá. Kivételt képeznek: az állami titkosítási rendszerekkel és kódokkal kapcsolatos dokumentumok; az ezekhez kapcsolódó utasítások; valamint a diplomáciai képviseletek és konzuli hivatalok épületeire, illetve biztonsági védelmére vonatkozó iratok.

Ezeket a dokumentumokat a minősített információk védelméről szóló jogszabályok alapján külön vizsgálják felül.