Egy 15,8 millió lejes pályázatnak köszönhetően sikerül megmenteni a végső pusztulástól a hívek nélkül maradt 18. századi a Fehér megyei Abrudbánya unitárius műemléktemplomát. Pénteken, március 4-én a helyi tanács kiírta a pályázatot a munkálatok elvégzésére, a kivitelezésnek 2023 végére kell elkészülnie.

A részletekről az abrudbányai magyarság mindenese, Kopenetz Lóránd Márton számolt be a Maszolnak: „1999-ben az unitárius püspökség átadta telekkönyvileg a templomot a városnak, mivel nem volt lehetősége a felújítására. A templomot amúgy már az 1950-es évektől az akkori néptanács használta, egy időben bútor- és sóraktárként, de sokáig nem tett semmit, míg végül 2006-ban olyan tanácsi határozat született, hogy a templomot lebontják. Ezt nem nézhettük tétlenül, hiszen történelmünkről van szó, a központ pedig csonka lenne a templom nélkül, ezért arra kértük a városvezetést, hogy gondolja át a tervet, mi pedig vállaltuk, hogy megoldást találunk az épület megmentésére.”

A kezdeti lépések – takarítás, törmelékelhordás – után a helyiek rájöttek, hogy egyfelől komoly összegekre van szükség, másrészt pedig kívülről, politikai hatalom nélkül nehéz befolyásolni a döntéshozatalt.

„Ezért elhatároztam, hogy indulok a helyhatósági választásokon, és függetlenként ez sikerült is, azóta már második mandátumomnál tartok. Találtam egy európai uniós pályázati lehetőséget 2010-ben, és hosszas tervezési munka után, amelyet a város fizetett, 2018-ban elkészült a templom restaurálási terve, főtérrendezési elemekkel kiegészülve, és benyújthattuk a pályázatot, amelyet meg is nyertünk, 2021-ben aláírtuk a szerződést. A múlt héten pénteken írták ki a kivitelezési munkálatokra a közbeszerzést, a közel 5 millió eurós felújításnak 2023 végére kell elkészülnie” – tudtuk meg a helyi tanácsostól.

Ha elkészül a templom, multifunkcionális kulturális központként működik majd, többek között lesz itt egy 260 férőhelyes koncertterem, kiállítóközpont, tanácsterem. Ugyanakkor rendezik a templom előtti teret is, felújítják a járdát, a zöldövezeteket, utcai bútorzatot helyeznek ki.

Az abrudbányai unitárius templom 1786-ban épült, barokk stílusban, miután Maria Terézia egyik törvénye alapján a régi templom, amelyet 1775-ig használtak, visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába. Az unitárius templomot több súlyos károsodás érte, így az 1848–49-es forradalom idején a mócok dúlták és égették fel, 1927-ben pedig egy újabb súlyos tűzvész pusztított falai között.

Kopenetz Lóránd Mártontól azt is megtudtuk, hogy gondnokként a római-katolikus templomra is gondolt: már elkészült a 100 ezer eurós terv, amely a restaurálás mellett a régészeti ásatások költségeit is tartalmazza, következik a pályázat benyújtása. Azt is megtudtuk, hogy az Érchegység legrégebbi templomáról van szó, amelynek felújítása mintegy 4 millió euróba kerül. Jelen pillanatban néhány telekkönyvi problémát kell elintézniük, azt remélik, hogy néhány hónapon belül ezeket az akadályokat is sikerül áthidalniuk.

Kopenetz szerint a siker az új, liberális városvezetéssel való jó együttműködésnek  köszönhető, amelyik felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket, amelynek fejlesztése elképzelhetetlen Abrudbánya magyar kulturális öröksége nélkül, hiszen „a magyar elem jellemző a városra”. A négyezres városban mindössze 37 magyar él, 36 református és egy unitárius, a mintegy 40 római katolikus mind beolvadt, már nem beszélnek magyarul, viszont sokan vállalják magyar identitásukat (megtudtuk, az idei népszámláláskor erre is odafigyelnek majd).

Az a tény, hogy a helyi magyar közösségnek sikerül erejét messze meghaladó módon ápolnia kultúráját, a református egyház és az Abrudbányai és  Verespataki Magyar Kulturális Egyesület kitartó munkájának köszönhető. Kopenetz Lóránd, aki fent említett egyesület elnöke is egyben, elmondta: „ A magyar kultúra erős és vonzó, ezt mára már felismerte a városvezetés. Elfogadták azt, hogy a város névtábláját a román mellett magyarul, németül és latinul is kiírják, sőt az sem okozott gondot, hogy magyar napot szerveztünk a város főterén”.  

Szereztek egy magyarországi testvértelepülést is, Dabast, ennek köszönhetően diákcsoportok látogatták meg egymást, de sok egyéb, a turizmus fejlesztését szolgáló ötletük van, például egy kilátó építése a város melletti magaslatra. A tervek között szerepel a főtér átalakítása oly módon, hogy forgalomkorlátozással vásárokat, kulturális eseményeket lehessen szervezni. Nő a zöldövezetek száma és keresik a megoldást arra, hogyan lehetne a főtéri, magántulajdonban levő műemlékházak renoválását megoldani. „Mindezekben partner a városvezetés” – tette hozzá Kopenetz.

„A város legrangosabb kulturális eseménye az egyesületünk által szervezett farsangi bál, amelyre a városvezetés és az elit is mindig eljön, körülbelül 250 fő szokott jelen lenni. Arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy 2021 szeptemberében Abrudbánya Magyar Örökség-díjban részesült, ez maroknyi közösségünk törekvéseink megkoronázását jelenti számunkra” – zárta gondolatait az egyesületei elnök.