Egy átfogó tanulmány szerint a közszférában dolgozók közel 90%-a túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik pusztán azért, mert tud internetezni.

Az APSAP Képzési Központ, az akkreditált tanfolyamok egyik vezető romániai szolgáltatója felmérést végzett egy közel 5200 köztisztviselőből álló mintán, amelyből kiderült, hogy a közalkalmazottak nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és csak kis számú továbbképzésen vesznek részt. Ráadásul azoknak az 50%-a, akik részt vesznek a tanfolyamokon, saját zsebből fizetik a képzéseket, ezt pedig hosszú távon elrettentő hatású, különösen azért, mert a törvény kötelezi a közintézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe, írja összegzésében az Adevărul.

A válaszadók által megadott adatok elemzését követően 1477 személy véli úgy, hogy a digitális készségek haladó szintjével rendelkezik. Közülük 1285-en a fejlett digitális készségek alatt a hatékony webböngészést és az internetes keresést értik, míg mindössze 140-en mondták, hogy rendelkeznek programozási és szoftver/alkalmazásfejlesztési (HTML) készségekkel, ami valóban a haladó szintet jelenti. Az eredmény riasztó, állapítják meg az elemzők, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett szintű digitális készséget, így nagyon nagymértékű eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a közalkalmazottak tényleges szintje között.

A digitális kompetenciák tekintetében a kormánytisztviselők – saját bevallásuk szerint – legalább 3-4 egyéni készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai jellegű készségekkel is, mint a szoftverprogramozás, a multimédia-szerkesztés és az adatfelhasználás.

A digitális készségek és ismeretek túlbecsülése azonban ahhoz vezet, hogy alábecsüljük a az alkalmazottak tudásfejlesztésének szükségességét, ami mind egyéni, mind kollektív szinten aggodalomra ad okot, hangsúlyozza az APSAP. Hozzáteszi, bár az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia az aktív felnőttek digitális kompetenciái tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban, csak Bulgáriát előzi meg.

Tekintettel erre a megítélésre és a munkavállalók saját készségeik túlbecsülésére, a központi közigazgatásban (kormány, minisztériumok és a központi adminisztrációhoz tartozó alárendelt intézmények) dolgozók nem járnak képzésekre, mert nem tartják prioritásnak az oktatást. Ráadásul az állami alkalmazottak 50%-a azt állítja, hogy saját pénzéből kellett fizetnie a továbbképzésekért, annak ellenére, hogy az állami intézményeknek a törvény szerint legalább kétévente egyszer kötelező költségvetést elkülöníteniük a személyzet készségeinek fejlesztésére.

Idén márciusban az APSAP Képzési Központ ingyenes online képzéssorozatot szervezett a romániai közigazgatásban dolgozók számára, hogy frissítsék ismereteiket és a jogszabályi változásokat. A tanfolyamok eredményeként a közalkalmazotti szektorból 5162 résztvevő válaszolt egy 29 kérdésből álló kérdőívre, amelyből jelentős következtetések születtek. A felmérés rávilágított azokra a problémákra, amelyek azonnali figyelmet és beavatkozást igényelnek a román közigazgatás emberi és pénzügyi erőforrásainak kezeléséért felelős hatóságok és intézmények részéről.

A kérdőívek elemzése nyomán megfogalmazott legfontosabb következtetések:

• 10-ből 9 köztisztviselő, aki azt állítja, hogy haladó digitális készségekkel rendelkezik, ezt úgy értelmezi, hogy elég az interneten böngészni és olyan irodai alkalmazásokat használni, mint a Word, Excel, PowerPoint stb.
• Országos szinten a helyi közigazgatás (városházák, megyei tanácsok stb.) jobban érdekelt a képzési programokban való részvételben, mint a központi közigazgatás (minisztériumok, kormány, decentralizált közintézmények stb.).
• 2024-ben a közszféra alkalmazottainak több mint 50%-a saját forrásból fedezte a képzési programokban való részvétel költségeit, annak ellenére, hogy a közigazgatási törvénykönyv a munkáltatót kötelezi a finanszírozásra.

A képzési köszpont szakemberei megállapították, hogy meglepő módon a válaszadói közül, akik részt vettek továbbképzéseken, nem a központi, hanem a helyi, vagyis megyei, városi vagy községi adminisztrációból kerültek ki. Konkrétan az 5162 válaszadóból 2244-en a helyi és csak 1676-an a központi közigazgatásból kerültek ki. Az elemzők szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a bukaresti közigazgatás nem különít el forrásokat az alkalmazottai szakmai fejlesztési programokban való részvételére, ami a személyzetfejlesztés prioritásának hiányából fakad.

Mindeközben a bukaresti közszolgák fizetése messze meghaladja a kisebb, területi adminisztrációban dolgozók bérét. A felmérést szerint a bukarestiek többsége (63 százaléka) 5 és 10 ezer lej közötti fizetést kap havonta, míg a helyiek többségének a bére nem éri el az 5 ezer lejt sem.

Ugyanakkor a legtöbb állami alkalmazott (90%) azt mondja, hogy a motiváló havi jövedelem legalább 1000 euró, vagyis mintegy ötezer lej. Több mint negyedük szerint havi 1000-1500 eurót kellene keresniük, és közel 40%-uk szerint a havi jövedelmüknek az 1500-2000 eurós tartományban kellene lennie.