Valóságos roham zajlik a külföldi munkaerőért Romániában: az év elejétől július 7-ig már csaknem 75 ezer munkavállalási engedélyt bocsátottak ki a hazai munkáltatók folyamatos igényei nyomán. A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) legfrissebb statisztikái szerint a főváros és Ilfov megye mellett több erdélyi és székelyföldi megye is az országos élvonalba került a vendégmunkások foglalkoztatásában.

A hivatalos adatok egyértelműen mutatják, hogy a romániai vendégmunkások-piacát továbbra is az ázsiai országokból érkező munkavállalók tartják mozgásban. A legkeresettebb területek a futárszolgálatok, az árukezelés, valamint az építőipar – szemlézi az adatokat a News.ro.

Tavaszi-nyári pörgés: Maros és Hargita megye is az első tízben

A legfrissebb vizsgált időszakban, április 27. és július 7. között az IGI munkatársai összesen 27 723 munkavállalási engedélyt állítottak ki.

Bár a legtöbb igénylést hagyományosan Bukarestben (7036), Ilfov megyében (1972) és Konstanca megyében (1160) regisztrálták, a rangsor első felében számos erdélyi közigazgatási egység is helyet követelt magának: Szatmár megye: 866 engedély; Maros megye: 731 engedély; Temes megye: 722 engedély; Hargita megye: 670 engedély; Szilágy megye: 600 engedély

Az ország többi megyéjében ebben az időszakban összesen 12 529 munkavállalási engedélyt adtak ki.

A tavasz végén és nyár elején engedélyt kapott külföldiek legfőképpen Nepálból, Srí Lankáról, Egyiptomból, Bangladesből, Pakisztánból, Marokkóból, Törökországból, Etiópiából és Türkmenisztánból érkeztek.

A romániai foglalkozási napló (COR) szerint ebben a szűk három hónapban 472 különböző munkakörre vettek fel külföldieket. A legnépszerűbb pozíciók a következők voltak: futárok: 3697 engedély; árukezelők, rakodók: 3203 engedély; szakképzetlen építőipari munkások (bontás, burkolás, falazás): 2510 engedély; konyhai kisegítők: 1294 engedély; összeszerelő segédmunkások: 1240 engedély

Az év eleje még intenzívebb volt: Kovászna és Hargita a TOP 10-ben

Az IGI adatai szerint az év első szakasza, azaz a január 1. és április 26. közötti időszak még a tavaszinál is nagyobb leterheltséget mutatott: ekkor 47 069 munkavállalási engedélyt állítottak ki a hatóságok.

Az ekkori megyei rangsorban még látványosabban kirajzolódott a székelyföldi és erdélyi munkaadók importigénye. Bukarest (10 891) és Ilfov (3369), valamint Konstanca (1773) mögött az alábbi megyék zárták az élmezőnyt: Szilágy megye: 1549 engedély; Suceava megye: 1462 engedély; Mehedinți megye: 1303 engedély; Neamț megye: 1295 engedély; Szatmár megye: 1277 engedély; Kovászna megye: 1235 engedély; Hargita megye: 1168 engedély.

Az ország többi megyéjében ebben az időszakban összesen 21 747 engedély talált gazdára. Az év első harmadában a küldő országok toplistájára India és a Fülöp-szigetek is felkerült a korábban említett államok mellé. A slágerszakmák terén sem történt változás: a futárok (5566), az árukezelők (5537) és a szakképzetlen építőipari munkások (3890) vezették a listát.

Állandósult a munkaerőhiány

A Bevándorlási Főfelügyelőség elemzése rávilágít arra, hogy a romániai munkaerőpiacon strukturális és tartós hiány mutatkozik a hazai személyzet terén. A logisztikai, építőipari és szolgáltatói szektorok működését ma már szinte elképzelhetetlen lenne fenntartani a főként Ázsiából érkező humánerőforrás-utánpótlás nélkül – és ez a tendencia immár a székelyföldi és az erdélyi térség közép- és nagyvállalataira is fokozottan igaz.