Sokkal több a betöltetlen állás idehaza, mint a munkanélküli, ráadásul helyileg utóbbiak nem ott vannak, ahol nagy szükség van dolgozókra.  

Hecckampányt indított a közelmúltban az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások ellen az AUR. A xenofób hergelést Dan Tanasă kezdte, arra biztatva honfitársait, ne vegyenek át olyan rendelést, amit nem román ételfutárok kézbesítenek. Röviddel ezután Bukarestben az utcán pofoztak fel egy vendégmunkást, egy Máramaros megyei gyárban pedig tömegeverekedés tört ki helyi és külföldről verbuvált dolgozók között.

Az idegengyűlölő hangulatkeltéshez a hazai szuverenista párt más politikusai is csatlakoztak, Dorel Vulpoiu képviselő A kivándorlás folytatódik, a kormány ázsiai munkásokat hoz címmel adott ki politikai állásfoglalást. „Tűrhetetlen, hogy a Románia az importmunka adóparadicsomává váljon, míg a jó románok a partvonalra szorulnak” – ilyen kaliberű sületlenségekkel traktálja a közvéleményt az AUR politikusa.

A munkaügyi minisztérium adatai szerint augusztus 20-án 5,377 millió volt az érvényes munkaszerződések száma, míg a munkavállalóké 4,962 millió. Előbbi érték azért nagyobb, mert vannak dolgozók, akiknek több munkaszerződésük van. A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) nyilvántartásában július 31-én 206 303 az EU-n kívüli országból érkezett személy szerepelt, közülük 128 941-en tartózkodnak Romániában munkavégzés céljából. Ez azt jelenti, hogy az Ázsiából és Afrikából érkezett vendégmunkások a hazai munkavállalói állomány 2,6 százalékát teszik ki.

A kormány idén 100 ezres Unión kívüli vendégmunkás-kvótát hagyott jóvá, s így volt ez az elmúlt években is. Ehhez képest az aktuális létszámuk elég alacsony, aminek az lehet a magyarázata, hogy sokan továbbállnak Nyugat felé.

Ki dolgozik, ha nem ők?

Miközben Tanasă és a vele egy követ fújó demagógok álhazafias retorikája szerint a vendégmunkások elfoglalják az állásokat a derék, munkavágytól égő hazai emberek elől, a valóság nagyon más képet mutat. Az Országos Munkaerő-elosztó Ügynökség (ANOFM) adatai szerint tavaly a munkáltatók 543 ezernél több állást hirdettek meg, közülük közel 312 ezret több alkalommal is. Legnagyobb hiány futárokból (31 600 fő), árumozgatókból (27 445 fő), építőipari segédmunkásokból (26 331 fő), képesítés nélküli összeszerelőkből (21 492) és kiskereskedelmi eladókból (19 887) volt.

„Szeretnék románokkal dolgozni, de, ha ilyeneket nem találunk, kénytelenek vagyunk külföldről hozni. (...) Az Unión kívüli munkások is hozzájárulnak Románia gazdasági növekedéséhez” – nyilatkozta a Szabad Európának Daniel Urîtu, a kis- és középvállalkozások érdekvédelmi szervezetének (CNIPMMR) főtitkára.

Kapcsolódó

Erdélyi nagyvárosban a legnagyobb az igény a vendégmunkásokra

Van olyan erdélyi vállalat, ahol 700, EU-n kívüli országokból származó vendégmunkás dolgozik.

munkaerőpiac vendégmunkások munkaerőhiány munkaerő

A hazai munkáltatókat a munkaerőhiány viszi rá, hogy vendégmunkásokhoz folyamodjanak, annak ellenére, hogy a bürokrácia miatt az alkalmazásuk 10-15 hónapot vesz igénybe. „Ha lennének megoldásai Romániában, senki sem vállalna ekkora erőfeszítést, s nem várna egy évet. (…) Nagyon hasznosak, pótolnak egy hiányt, amit pillanatnyilag másként nem lehet megoldani” – idézi a Szabad Európa Romulus Badeát, a munkaerőimporttal foglalkozó cégek szakmai szervezetének (PIFM) elnökét.

Romániában 3,3 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, ami uniós viszonylatban alacsony érték, egyes megyékben pedig ennél jóval kisebb: Ilfovban 0,45 százalék, de Bukarestben és Temesben sem éri el az 1, Kolozsban és Aradban pedig a 2 százalékot. Egy sor erdélyi nagyváros (Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad, Brassó, Nagyszeben) vonzáskörzetében lényegében csak az nem dolgozik, aki nem akar, bár olyan van, hogy valaki nem talál a vágyainak vagy képesítésének megfelelő állást. Március végén az ANOFM közel 266 ezer munkanélkülit tartott nyilván, azonban a többségük nem ott él, ahol a legégetőbb a munkaerőhiány.  

A hatósági nyilvántartásokban április végén 6983 vendégmunkás dolgozott Bihar megyében, legtöbben a nepáliak voltak, közel 800-an. Évek óta megszokott jelenségnek számítanak a belváros éttermeiben, kávézóiban, szinte kizárólag ők dolgoznak a Szent László templom felújításán is, de vidéken is találkozni velük. „Nélkülük nem boldogulnék. Betakarítás idején egyszerűen nincs, ahonnan alkalmaznom embereket” – nyilatkozta a Bihoreanul hetilapnak egy Árpád falu határában 80 hektáron gazdálkodó vállalkozó.

„Szorgalmas, aprólékos, pozitív természetű emberekről beszélünk, akik motiváltak az integrálódásra. (…) Ezek az emberek szükség esetén napi 10 órát dolgoznak, ha kell szombaton is, örülnek, hogy többet kereshetnek” – idézi a Bihoreanul Octavian Dant, a Bihari Cégek Egyesületének elnökét.

Már Magyarország is?

Nagyváradon az önkormányzatnak, pontosabban az alárendeltségébe tartozó cégeknek, mint például a közterületfenntartó vállalatnak (ADP) is vannak külföldi alkalmazottjai, de a köztisztasági szolgáltatásokat végző RER is főleg nepáliakkal dolgoztat, s a köztemető sírásói között is akadnak vendégmunkások.

Az Unión kívüli vendégmunkásoktól nincs félnivalónk, sem a munkahelyeket nem foglalják el a hazai emberek elől, sem a béreket nem szorítják le, mondja Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség (AJOFM) ügyvezető igazgatója.

„Ez egy normális folyamat, nem kell félnünk tőle addig, amíg bizonyos határok között tudjuk tartani. Amíg a vendégmunkások a teljes munkaerőpiac kevesebb mint 10-15 százalékát teszik ki, nincs baj, mi pedig ettől nagyon messze vagyunk” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember. Hozzáteszi, hogy Biharban 2000 nyilvántartott munkanélküli van, a szabad munkahelyek száma pedig legalább 3500.

Ugyanakkor a hazai állástalanok jelentős részével van egy komoly gond. „Nehezen vagy egyáltalán nem lehet a munkaerőpiacra terelni őket. Nehezen alkalmazzák őket, mivel képzetlenek, sokan minimális kompetenciákkal sem rendelkeznek” – mondja Békési Csaba. Állítása szerint a fizetéseket nem a vendégmunkások szorítják le, az átlagbér azért alacsony, mert kevés a jól fizetett munkahely. Ahhoz, hogy ez változzon, magasan képzett munkaerőre van szükség, ennek a biztosítása pedig az állam feladata az oktatáson keresztül.

Az, hogy a vendégmunkások hazai jelenléte álprobléma, kiderül, ha összevetjük a romániai adatokat a magyarországiakkal. A szomszédban idén tavasszal közel 105 ezer EU-n kívüli személy dolgozott, miközben a lakosság fele a romániainak, a munkavállalók száma pedig közel 4,7 millió. Az Orbán-kormányt a legbőszebb ellenségei sem vádolhatják azzal, hogy támogatná a migrációt, de ennek ellenére, tavaly októberben, képviselői interpellációra válaszolva, Szijjártó Péter védelmébe vette a vendégmunkásokat. „Az elmúlt időszakban több olyan helyzet előállt, hogy ha egy vállalat kapacitásainak bővítésénél nem sikerült volna vendégmunkásokkal feltölteni a magyar emberek által fel nem töltött munkahelyeket, akkor az egész vállalat elköltözött volna Magyarországról, több ezer magyar ember munkahelyét veszélyeztetve” – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.