A román kormány összesen 19,6 milliárd lejt költött szociális juttatásokra 2020-ban, Erdélyben pedig 6,7 milliárd lejt. Erdélyben a szociális juttatások csaknem háromnegyedét (74 százalékát) a gyermekes családok kapták. A második legmagasabb arányban a fogyatékkal élők részesültek szociális juttatásokban (23 százalék). A legkevesebb támogatás az alacsony jövedelemmel rendelkező személyek és családoknak jutott: az össztámogatás csupán két százaléka – derül ki az Erdélystat elemzéséből.

A gyermekes családoknak nyújtott támogatások közül a legnagyobb összeget a gyermekpénz emészti fel. Havonta átlagosan 1,2 millió gyermek után kaptak ilyen juttatást a szülők Erdélyben 2020-ban. Erre a támogatásra minden 18 év alatti gyermek jogosult. A kedvezményezettek száma évről évre csökkent 2011 és 2020 között.

Ugyanakkor kevesebb gyermek után kaptak gyermeknevelési támogatást a szülők: havonta átlagosan 71 ezer gyermek után. Azért részesültek kevesebben ebebn a juttatásban – mint a gyermekpénzben –, mert a támogatás csak azon kétéves vagy fiatalabb gyermekek után jár, akiknek az anyjuk szülés előtt dolgozott. Éppen ezért a juttatásban részesülő gyermekek létszáma a női vagy anyai foglalkoztatottság mértékét is jelzi, vagyis közvetetten egy régió vagy megye gazdasági helyzetére is utal.

Gyermekszámarányosan a legtöbb támogatott gyermek Kolozs, Fehér és Temes megyei, míg a legkevesebb Szatmár, Kovászna és Krassó-Szörény megyei. A gyermeknevelési támogatásban részesülő két év alatti gyermekek száma folyamatosan növekedett 2015 és 2020 között Erdélyben, pontosabban 56 ezerről 71 ezer főre.

Míg a gyermekpénz és a gyermeknevelési támogatás úgynevezett univerzális támogatás, és alanyi jogon jár mindenkinek, addig a szociális juttatások közt a családi pótlék az egyetlen gyermekes családokat célzó jövedelemfüggő támogatás. 2020-ban 530 lej volt az az egy főre jutó havi nettó jövedelem, ami felett már nem járt ilyen támogatás a családoknak. Összesen 42 ezer család részesült családi pótlékban.

Erdélyben lakosságarányosan a legtöbb kedvezményezett család Szilágy (12 család, ezer főre vetítve), Hargita (10) és Beszterce-Naszód (10) megyékben élt, míg a legkevesebb Temes (2), Kolozs (3) és Arad (4) megyékben. A családi pótlékban részesülő kedvezményezettek száma folyamatosan csökken 2011 óta Erdélyben. Míg 2011-ben 90 ezer, addig 2020-ban 42 ezer a családi pótlékban részesülők száma.

A fogyatékkal élőknek nyújtott támogatásra havonta átlagosan 538 ezer személy jogosult Erdélyben 2020-ban. A létszámuk alakulását elsősorban a törvényi keretek – a törvényi szigorítások – befolyásolják, létszámuk folyamatosan emelkedett 2011 és 2020 között.  Ezer felnőttre vetítve összesen 95 fogyatékos felnőtt Szilágy megyei volt 2020-ban, ugyanakkor viszonylag magas ez az arányszám Beszterce-Naszód (89 fő) és Fehér (72) megyékben is, míg alacsony Kovászna (40), Brassó (45) és Temes (46) megyékben.

Az alacsony jövedelmű személyeknek és családoknak nyújtott szociális juttatást (szociális segély) havonta átlagosan 108 ezren kaptak, 45 ezren részesültek a garantált minimumjövedelmet biztosító segélyben. Ha lakosságarányosan nézzük a kedvezményezettek számát, Erdélyben 1000 főre átlagosan 7 támogatott család jutott egy hónapban. Az erdélyi megyék közül Szilágy, Fehér, illetve Maros megyékben volt a legtöbb az így támogatott család (13, 11 és 11 család), míg a legkevesebb Kolozs (3 család) és Temes (2 család) megyékben. A garantált minimáljövedelmet biztosító szociális segélyt kapó családok száma 2017 és 2020 között 61 ezerről 45 ezerrecsökkent. Valószínű, hogy ez elsősorban a szigorodó feltételeknek köszönhető, és nem az általános életminőség javulásának.

Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy Románia szociális védelemre költött kiadásai 2019-ben (a jelenleg elérhető adatok alapján) jelentősen elmaradtak az uniós átlagtól. Az Eurostat adatai alapján az EU tagállamok átlagosan a GDP 19,3 százalékát fordították erre a célra 2019-ben, míg Romániában mindössze a GDP 11,9 százalékát. Szociális védelemre a GDP legmagasabb arányát Finnországban (24 százalék), Franciaországban (23,9) és Dániában (21,6) költi az állam, míg a rangsor utolsó három helyét – Romániát követve – Bulgária (11,5), Málta (10,8) és Írország (8,8) foglalja el. A teljes elemzés ITT érhető el.