Elveszítik jogi státuszukat a hegyimentő szolgálatok, ha a kormány kiadáscsökkentési terve megvalósul
Az összes megyei hegyimentő szolgálat elveszíti jogi státuszát, ha a kormány kiadáscsökkentési sürgősségi határozattervezete nem tesz kivételt – figyelmeztetnek a hegymentő, hegyi- és barlangi mentő szolgálatok. A határozattervezet értelmében akkor működhetnének az intézmények, ha ötvennél több alkalmazottat foglalkoztatnak. A hegyimentők országszinten vannak 330-an. Szerintük rajtuk nem sokat spórolnának.
Petíciót indított a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) azon szándék ellen, hogy a kormány megszorító intézkedései révén megszüntesse a hegyimentő szolgálatokat
A petícióban felhívják a figyelmet, hogy az operatív vészhelyzeti körülmények között végzett tevékenység sajátos jellege által nem teszi lehetővé a tevékenység összevonását vagy átszervezését, és jogi személyiség nélküli megszervezése vagy más szolgálatokkal való egyesülése súlyos működési zavart okozna, sőt közvetve veszélyeztetné az emberek életét és testi épségét.
Összesen 330 hegyimentő dolgozik megyei szolgálatok alkalmazásában, és ennek a létszámnak a „csökkentése nem fog jelentős kiadáscsökkenést eredményezni, viszont problémákat fog generálni a mentőszolgálati ellátásban az illetékességi területen, azaz a hegyvidéki és hegyvidék alatti területeken, valamint más nehezen megközelíthető helyeken” – emelik ki. Jelenleg évente több mint 8000 esetet látnak el, amelyek során több mint 9000 embert mentenek meg, írják a petícióban.
Szóbeli visszajelzés: talán a hegyimentőkre nem lesz érvényes a megszüntetés
Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat vezetője a Maszol megkeresésére elmondta, amint megszellőztették a tervezett intézkedést, a hegyimentők szövetsége összeült, megvitatták a kérdést.
„Hogy egy operatív sürgősségi rendszer bekerüljön egy más jellegű, például kulturális intézmény rendszerébe, az hosszú időre visszavetné a hegyimentő szolgálat aktivitását. 50 éve működik jogi személyiségként. Mi folyamatosan egyeztetünk, kérvényeket küldtünk a pénzügyminisztériumnak, az államelnöknek. Kaptunk visszajelzést, hogy megkapták, elemzik a kérésünket, és hogy talán az operatív sürgősségi rendszerek kikerülnek ebből az intézkedésből. De ez csak szóbeli jelzés volt” – fejtette ki a szolgálatvezető.
Azt is elmondta, a létszámcsökkentéssel sem értenek egyet, hiszen folyamatosan létszámhiánnyal küszködnek, mint minden megyei szolgálat egyébként, és minden évben kérik, hogy vehessenek fel új alkalmazottakat.
„Jelenleg 12 alkalmazottal működik a Maros megyei hegyimentő szolgálat, de ez nem elég. Így nagyon sokat jelenti az önkénteseink segítsége. Legalább 14 alkalmazottal talán normálisan tudnánk működni, úgy, hogy a 14-en vagyunk a főkönyvelőn kívül. A törvény egyébként azt írja elő, hogy hat embernek kell folyamatosan készenlétben lennie, így el lehet képzelni, hogy még a 14 sem sok. Nem várunk el 50 alkalmazottat, de legalább 14 kellene” – magyarázta.
A Maros megyeiek idén két embert alkalmazhattak volna, ezt jóvá is hagyta a megyei tanács, azonban még meghirdetés előtt zárolta a kormány az állásokat, így, úgy tűnik, idén sem tudják bővíteni a hegyimentő csapatot, tudtuk meg Kovács Zoltán Róberttől.
„Szerintem nagyon át kell gondolniuk, és vegyék ki ebből a tervezetből a hegyimentő szolgálatokat” – zárta mondandóját a szolgálatvezető.
A szakszervezeti szövetség által indított petíciót pénteken 14 óráig 922-en írták alá.
CSAK SAJÁT