Elűzték a telet Torockón (VIDEÓ)
A 17. században meghonosodott, tréfás télbúcsúztató szertartással köszöntötték a tavaszt Torockón. A hagyományos farsangi felvonulás köré egyéb kulturális, családbarát és szórakoztató programok, illetve bál társult. Az esemény idén is nagyszámú érdeklődött vonzott a Fehér megye gyöngyszemének tartott településére.
A változatlan formában fennmaradt farsangtemetés minden évben sok turistát csalogat Fehér megye leglátogatottabb vidéki településére, Torockóra. Az autentikusságra való törekvés tetten érhető a farsangi menet „szereplőinek” megőrzésében, az általuk felöltött viseletekben és természetesen az eredeti „forgatókönyv” betartásában.
Időről-időre azonban újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a farsangtemetést szervező fiatal legényeknek (hiszen csak ők vehetnek részt a menetben). Idén például nem a kultúrotthonból indultak, mert az épp felújítás alatt áll, hanem a polgármesteri hivatal elől. A változtatás ellenére azonban a hangulat kifogástalan volt.
Miután a díszes farsangi menet végigjárta Torockó utcáit, a főtéri itatónál, azaz a vajornál a „pap” búcsúbeszédet tartott, amelyet a „kántor” helyeslő szavai és a betyárok ostorcsattogtatása szakított meg időnként. A versbe foglalt „prédikációban” az elmúlt esztendő nevesebb eseményeit és fonákságait veszik górcső alá a fiatalok, amelyek miatt az érintettek sose haragszanak meg, így történt ez idén is. Legvégül az ördögök eltemették „Farsang Dömét”, azaz botokkal szétverték az addig szamárszekéren vontatott koporsót.
A mintegy kétórás farsangtemetési szertartás mellett változatos kulturális kínálat töltötte ki a szabad időt. Délelőtt a Duna-Ház az úgynevezett MeseZenés családi produkcióval várta látogatóit.
A helyi önkormányzat a Tóbiás Éva Galériában szervezett délutáni programot, amely a bál megkezdéséig tartalmas időtöltést kínált. Elsőként az évszázados hagyományokkal rendelkező Torockói Fúvószenekar lépett fel, amelyik igényesen összeválogatott egyvelegével (csárdás, operett, keringő, sramli, könnyűzene) elbűvölte közönségét. A fúvószenekar karnagya Simándi Teréz unitárius kántor volt. Az eseményt a torockói iskola hatodikos és hetedikes diákjainak vidám versösszeállítása színesítette, felkészítőjük Kovács Kinga magyartanár volt.
Egy dermedt korszak utáni megújul Torockó infrastruktúrája is
Miként a farsangtemetésen a legények – szimbolikusan - elűzték a telet, úgy sikerült a tavaly újraválasztott Deák-Székely Szilárd Levente polgármesternek újjáélesztenie a fejlesztéseket a községben. Gyakorlatilag korszerűsítik a legfontosabb intézményeket és szinte a teljes infrastruktúrát a községben, miközben olyan jeles eseményeknek is otthont ad Torockó, mint a Duna Napok, a Double Rise vagy a helyi rendezésű kulturális rendezvények.
Torockó RMDSZ színeiben megválasztott polgármestere, immár negyedik éve számol be a farsangtemetés napján az elmúlt esztendő legfőbb megvalósításairól, illetve a közeljövőben sorra kerülő nagyobb projektekről. Így nem csak a helyiek, hanem a Torockóra látogatók, köztük a megyei vezetők vagy a magyarországi testvértelepülések delegációi is tájékoztatást kaphatnak a községben zajló eseményekről, fejlesztésekről. Torockó kilenc aktív testvértelepülése közül idén heten jöttek el a farsangtemetésre, a delegációknak több polgármester is tagja volt.
Deák-Székely Szilárd elmondta: több nagyívű fejlesztési projekt zajlik a községben, amelyek zömét 2022-ben nyerték meg, de még tart a megvalósítások futamideje.
A beszámolóból megtudtuk: a torockószentgyörgyi vár restaurálása elkezdődött, ezért figyelmeztető táblák jelzik, hogy a terület nem látogatható és arra kérnek mindenkit, tartsák be a biztonsági korlátozást. A munkálatok befejezése valószínűleg 2026. június 30-ig eltart majd.
A vetítettképes előadásból kiderült: jól haladnak a torockószentgyörgyi Thoroczkay-Rudnyánszky kúria felújítási munkálatai, a tetőzetet már teljesen rendbe hozták. A hat hagyományos épület restaurálása (köztük az impozáns református parókia) már 75-80 százalékban megvalósult. Még idén befejezik a 2024 tavaszán elkezdett ravatalozó felépítését, közben várják a szerződés aláírását a szennyvízhálózat kiépítésére is a faluban.
A község mindkét településén, Torockón és Torockószentgyörgyön, megkezdődött a kultúrotthonok felújítása. Előbbi esetében, bár a csombordi kivitelező kiváló munkát végez, a menet közben felmerülő statikai gondok miatt, kicsit lelassult az ütem és mintegy hétszázezer lejt kell előteremteni, saját forrásból, az előre nem látott költségek fedezésére.
A Torockói Sebes Pál Általános Iskola felújítása zökkenőmentesen halad, és – egy másik nyertes pályázatnak köszönhetően - megérkezett már a korszerű oktatási felszerelések java.
Deák-Székely Szilárd két másik új projektről is beszámolt. Pályázati pénzből nemsokára megkezdik Torockó minden egyes utcájának lekövezését (a főút kivételével, ami a megyei tanács hatáskörébe tartozik), mégpedig a környezetbe illő bazaltkővel, és felszedik a Felső Piacsor durva, szinte járhatatlan termésköveit is.
Torockó legégetőbb problémáját, a „vízügyet”, két év alatt készülnek megoldani, mégpedig saját alapból. Jelenleg arra várnak, hogy elfogadásra kerüljön a megyei költségvetés, azután helyileg is megtörténik ugyanez a folyamat és csak utána kezdődhetnek meg a munkálatok. A polgármester azt reméli: a vezetékek felújításával elejét tudják venni a veszteségeknek, hogy a hasadásokon kiszivárogjon a víz, ez pedig majd javít a vízhozamon is. Ugyanakkor a munkálat azért is sürgős, mert az utcák lekövezése előtt kell megtörténnie.
A Torockón megvalósítható fejlesztési lehetőségekről szólt Bartha István műépítész előadása is. A fiatal szakember régóta kiemelt figyelmet szentelt Torockó épített örökségének, hiszen felmenői között szép számban akadtak torockóiak és torockószentgyörgyiek. Disszertációt és diplomadolgozatot írt Torockó főteréről, amelyekhez makettet is készített, tervrajzait pedig felnagyítva kiállították a Tóbiás Éva Galériában.
Kapcsolódó
Bartha István felvázolta, miként alakult át az örökségvédelem szempontjából fontos település főtere, a középkori szerves egységétől napjainkig, miközben olyan új épületek ékelődtek be, mint a vajor, az ortodox templom és a tömbház.
Az előadás értékét növelte a más, szintén városi rangra törekvő, korabeli bányásztelepülésekkel való párhuzam bemutatása. Olyan kevésbé ismert információk is elhangzottak, mint például az, hogy sok rokon vonás rejlik Torockó és a csehországi Jihlava középkori településszerkezete között.
Torockó főterével kapcsolatosan Bartha István olyan neves szakemberekre utalt, mint Furu Árpád vagy Murádin Katalin (a vajor felújítási terve) és kiemelte: az olyan merész elképzelésektől elkezdve, mint a tömbház lebontása, sok felújítási változat szóba jöhet, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével.
CSAK SAJÁT