Huszonnégy helyszínen mintegy száz programot kínál február 27–március 4. között Magyarország legnagyobb téltemető és tavaszköszöntő népszokása, a mohácsi búsjárás.

Idén 73 busócsoport 2600 busója köszönti a tavaszt Mohácson. A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény Magyarország legnagyobb télbúcsúztató népszokása, ahol a tradíciókhoz híven farsangvasárnap tartják a leglátványosabb programokat. A busók március 2-án, délután kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

A mohácsi busójárás eredete

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A Mohács környékén élők körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve elmenekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás elemei évszázadok óta változatlanok: bunda, vászongatya, bocskor és faragott álarcok képezik a busók öltözékét, jellegzetes kellékeik a tarisznyák, buzogányok, kolompok és kereplők.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az UNESCO 2009-ben.

A mohácsi busójárás idei részletes programjairól a hivatalos weboldalon, valamint Facebookon tájékozódhatnak az érdeklődők.