Eltűnt védelmi ipar: Magyarországgal példálózik a román tábornok
Nincs könnyű helyzetben Románia miután a NATO a védelmi ipar újraindítását sürgette a szövetség tagállamaiban. Egy korábban vezető minisztériumi tisztségeket is betöltő román tábornok szerint az ország ilyen tekintetben súlyos helyzetben van, elvesztette a szakemberek kilencven százalékát és a védelmet szolgáló teljes iparát.
Orbán Viktor Magyarországa kihúzta alólunk a szőnyeget - panaszkodott az Adevărul portálnak nyilatkozva Alexandru Grumaz román nyugalmazott tábornok. A korábban a védelmi minisztériumban több fontos pozícióban is tevékenykedő katonatiszt arra utalt, hogy a németek legújabb generációs Lynx gyalogsági harcjárművét (IFV) Magyarországon kezdték gyártani, s - mint fogalmazott - „a szomszédos ország hadserege lesz az első ügyfél, amely ezt az új járművet megkapja”.
Az Egyesült Államokban is tanult Alexandru Grumaz elmondta: a Rheinmetall 2016 novemberében megállapodást írt alá Romániával páncélozott járművek gyártásáról a moreni Automechanika gyárban (400 darabról volt szó, melyek közel kilencven százalékát Románia állította volna elő), valamint tüzérségi lövegekről a resicabányai Arsenal üzemben, de a projekt megbukott, több más romániai német tervhez hasonlóan.
Tavaly decemberben gördült ki a zalaegerszegi gyárkapun az első Magyarországon gyártott KF-41 Lynx gyalogsági harcjármű. Magyarország még 2020. augusztus 16-án szerződött le a Rheinmetall AG-val a KF41 Lynx hazai gyártásáról. A magyar honvédelmi minisztérium 2020. szeptember 9-én mintegy 2 milliárd euró értékben rendelt 9 darab járművet és 209 darab KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet, utóbbiból a kontraktus szerint 163 darab Zalaegerszegen készül. 2023 decemberében hivatalosan is bejelentették, hogy a Lynx alapjain fejleszt légvédelmi rendszert Magyarország számára a Rheinmetall. A 30 millió eurós megrendelés értelmében a KF41 alvázát Skyranger 30 toronnyal és Mistral rakéta-indítókkal látják el.
Annak kapcsán, hogy a NATO a védelmi ipar újraindítását sürgette a szövetség tagállamaiban, a nyugalmazott tábornok elmondta: Románia súlyos helyzetben van, elvesztette a szakemberek 90 százalékát és a védelmet szolgáló teljes iparát. „A világ egy puskaporos hordón ül, évről évre új háborús gócok jelennek meg, amelyek eszkalációs kockázatot hordoznak magukban. Még súlyosabb, hogy egy pusztító háború éppen Románia határainál zajlik, ami miatt a NATO és az Európai Unió figyelmeztetést adjon ki, és felszólítsa a tagállamokat, hogy erősítsék meg védelmi iparukat. Románia azon országok közé tartozik, amelyek tétlenül szemlélik a helyzetet, és még mindig haboznak komoly intézkedéseket hozni, ahogyan az elmúlt több mint 30 sem tettek semmit, amikor a mindenkori kormányok tehetetlenül nézték végig a védelmi ipar összeomlását” - fogalmazott Grumaz.
A szakértő arra figyelmeztetett, hogy még puskaport sem állít elő Románia, hanem Szerbia közvetítésével Oroszországból importálja azt. „A '90-es években a hadseregben használt járművek 90 százalékát mi gyártottuk. Előállítottuk a teljes gyalogsági fegyverkészletet és a hozzá tartozó lőszereket. Volt lőporgyárunk, amit ma már nem mondhatunk el. A védelmi iparban több mint százezer munkahely volt” – mondja a tábornok.
Alexandru Grumaz szerint Románia elmulasztotta, hogy jelentős beruházásokat vonzzon a védelmi iparba. Pozitív példaként említette még Lengyelországot, amely legutóbb, augusztus közepén megállapodást írt alá az amerikai Boeing céggel 96 AH-64E Apache harci helikopter beszerzéséről. „Varsó korábban ipari kompenzációs megállapodásokat kötött az amerikai Boeing és General Electric cégekkel, amelyek a helikopterek karbantartásához szükséges kompetenciák átadására irányultak lengyel gyárak számára. Ebből származóan a lengyelországi védelmi ipar mintegy 250 millió euró értékű szerződésekhez jutott” - mondta Grumaz.
A nyugalmazott tábornok arra figyelmeztetett, hogy bár jelenleg Románia nincs közvetlen veszélyben, de ez nem jelenti azt, hogy ez a helyzet mindig így marad. Hozzátette: az ukrajnai háború ismét bebizonyította, mennyire kiszámíthatatlan a történelem.
CSAK SAJÁT