Az államelnök-választás kimenetele megnyugtató, ugyanakkor a Nicușor Dan és George Simion között az 54–46 százalékos eredmény is azt mutatja, hogy gyakorlatilag kettészakadt az ország, polarizált a hangulat. A magyar szavazókat viszont „egybeterelte a félelem”, az erdélyi magyar társadalomban létrejött nagy egység új lehetőséget jelent.

Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa a Maszol megkeresésére kifejtette, társadalmi konzultációra van szükség, Nicușor Dan nem engedheti meg, hogy úgy tegyen, mintha az 5,3 millió Simion-szavazó nem létezne, vagy hogy nem kell velük foglalkozni. Az új államfő és a kormány bizonyos mértékig építhet arra, hogy a társadalom jelentős része érzi, felfogja, mekkora veszélyből menekült meg, „elsüvített a golyó a fülünk mellett”, emiatt a türelem, a tűrőképesség is valamelyest nagyobb, de ez a megértőbb viszonyulás nem fog nagyon sokáig tartani, mutatott rá az elemző.

Nicușor Dan győzelmének kulcsa: megmozdult a társadalom és hibát hibára halmozott Simion

Két fontos eleme volt annak, hogy az államfőválasztás második fordulójában Nicușor Dan fordítani és győzni tudott: egyrészt megmozdult a társadalom, felmérve a veszélyt, másrészt George Simion kapkodó, ellentmondásos viselkedésével, a hibáival eltaszította azokat, akiket különben még meggyőzhetett volna, összegzett Székely István Gergő.

Rámutatott, felemelő, megerősítő volt látni, ahogy megmozdultak az emberek, sokan megértették, mekkora veszéllyel áll szemben az ország. A közösségi médiában mozgósítottak, győzködték a felebarátaikat, hogy menjenek szavazni. Ez a magánbeszélgetésekben is érezhető volt a második forduló előtti két hétben, felvették a kapcsolatot a külföldön élő családtagokkal, ismerősökkel, magyarázták, hogyan, hol lehet szavazni és próbálták a lelket tartani egymásban.

Pozitív folyamat indult be ezzel, viszont ennek a hatása nem tart a végtelenségig. De fontos, hogy számos beszélgetésre sor került, olyanok között is, akik előtte valószínűleg hónapokig nem is érintkeztek egymással, részletezte a politológus.

A másik tényező ami befolyásolta a választások végkimenetelét az volt, hogy George Simion meglehetősen kapkodva, zavartan viselkedett az államelnök-választás két fordulója között: két ízben is 180 fokos fordulatot vett. Az első forduló utáni egy-két napban megpróbált normálisabban viselkedni, mérsékeltebb képet közvetíteni magáról, szóba állt a sajtó képviselőivel, elment egy vitára. Utána gyorsan felmérte, ez nem hoz neki sokat, jött a második „hátraarc”, amikor visszatért az eredeti stratégiájához, azt még vadabbul ültette gyakorlatba: a sajtóval többet nem tárgyalt, sőt kitámadta, az ellenfél szavazóit egyre durvább jelzőkkel illette, idézte fel Székely István Gergő.

Végül Simion hibát hibára halmozott, többek között azzal, hogy egy vitán sem jelent meg – innen eredtek például a közösségi médiát bejáró üres székes mémek, továbbá Nicușor Dant autistának nevezte, ezzel megbélyegezve az ország rengeteg polgárát. Azt a stratégiát választotta, hogy a külföldi kapcsolatait próbálja hangsúlyozni „körberöpködve” Európát. Ez nem is indult neki rosszul, Lengyelországban fogadta az államfő is, de Giorgia Melonival már csak a pártszékházban sikerült egy fotót készítenie, nem a kormánynál. Viszont Franciaországban elkövette a nagy hibát, azt hitte, hogy baráti terepen van a Le Penhez közel álló konzervatív tévében, nem mérte fel, hogy a francia szélsőjobboldal sem „köszöni meg”, ha kioktatja őket, a francia államról, demokráciáról számukra elfogadhatatlan dolgokat állít, lediktatúrázza, Iránhoz hasonlítja. Mindezt tetézte azzal, hogy borzasztó tört franciasággal próbált vagánykodni, mutatott rá a politológus.

Kettészakadt az ország: több mint ötmillió állampolgár George Simionra szavazott

A választások második fordulójának eredménye megnyugtató, és végül nem is lett éppen annyira szoros, mint amire számítottunk. Székely István Gergő felidézte, még a választások éjszakáján is meg volt győződve, hogy mindössze 1-2 százalékpontos lesz a különbség a két jelölt között, elsősorban attól tartva, hogy a diaszpóra nagyobb arányban szavaz Simionra. Az AUR elnöke az első fordulóban 61 százalékos támogatottságot szerzett az országhatáron túl, ez a második fordulóban 55 százalékra apadt, tehát ott is nagyobb tartaléka volt Nicușor Dannak. Ugyanakkor az 54–46 százalékos eredmény is azt mutatja, hogy gyakorlatilag kettészakadt az ország, polarizált a hangulat.

Másrészt az 5,3 millió Simion-szavazó nem kompakt tábor. Ott vannak egyrészt az AUR-törzsszavazók, másrészt a „nagy misztikus spirituális guru” Călin Georgescu követői, de rajtuk kívül olyan protest-szavazók, rendszerellenesek is, akik úgy gondolták, hogy a hagyományos pártok szóba sem jöhetnek számukra, de Nicușor Dant is inkább a rendszer emberének tekintették, mint Simiont, akik agresszív viselkedéssel próbálta elhitetni, hogy ő aztán teljesen rendszeren kívüli.

Nicușor Dan nem engedheti meg, hogy úgy tegyen, mintha ez a 5,3 millió ember nem létezne, vagy hogy nem kell velük foglalkozni.

Hatalmas feladat: úgy kell hidakat építeni, hogy közben stabilizálni kell a gazdaságot

Az államfő és a reményeink szerint a következő hetekben megalakuló következő kormány előtt nagyon kemény feladatok állnak, taglalta a politológus. Hozzátette, ez annál is inkább nehezebb lesz, hogy elsődlegesen az ország gazdasági helyzetét kell stabilizálniuk. A legsürgetőbb elkerülni azt, hogy a hitelminősítők ne sorolják még jobban vissza Romániát, ne kerüljön be az ország a junk (szemét) kategóriába.

Nicușor Dan is előrevetítette, arra kell készülnünk, hogy lesznek megszorítások, kérdés, hogy ez mit fog jelenteni: adóemelést, ha igen, mely adók emelését, vagy hogy a közszféra karcsúsításának milyen mértékben ugranak neki. „Mindezt még pontosan nem látjuk, de elkerülhetetlenek, és nehéz helyzetet teremtenek, amikor éppen hogy hidakat kellene építeni Simion szavazói felé” – részletezte az elemző.

Székely István Gergő arra vár, illetve azt tartaná kívánatosnak, ha az új államfő amint átveszi a mandátumát, és megalakul az új kormány, társadalmi párbeszédet kezdeményezne. „Nem feltétlenül csak a politikai szereplőkkel, bár Simiont sem lehet megkerülni, mert parlamenti pártelnök, rendelkezik legitimitással. A társadalmi szereplőket kell megszólítani, olyan szervezeteket, azon társadalmi rétegek képviselőit, akik felülreprezentáltak voltak Simion-szavazói között, és a diaszpórával is párbeszédet kell kezdeményezni” – véli a szakértő.

Társadalmi konzultációra van szükség, ám nem olyanra, amivel Magyarországon próbálkoznak, hanem úgy, hogy az államfő legyen valóban jelen a társadalom életében és a politikában, töltse be a mediátori szerepkört, ami alkotmányos feladata is egyébként, érezze a társadalom minden szereplője a törődést. Vagyis ne olyan államelnök legyen, mint Klaus Iohannis, aki eltűnt, majd kéthavonta faarccal mondott valamit, összegezte a politológus.

A veszély elmúltával nagyobb a társadalom tűrőképessége, de nem lehet túlfeszíteni a húrt

A mostani megkönnyebbülés hatása legfeljebb két-három hónapig tart, ez idő alatt az új államfő és a kormány arra építhet, hogy a társadalom jelentős része érzi, felfogja, mekkora veszélyből menekült meg, részletezte Székely István Gergő. Hozzátette, sokakban tudatosult, hogy „elsüvített a golyó a fülünk mellett”, emiatt a türelem, a tűrőképesség is valamelyest nagyobb egy darabig.

„Ilyen kontextusban, ha jól, hitelesen, becsületesen lekommunikálva, továbbviszik azt a gondolatot, amire Nicusor Dan építette a kampányát, bizonyos megszorítást, kellemetlen gazdasági döntést át lehet vinni, az emberek elfogadják, megértik, meg kell lépni, különben nagy baj van” – fejtette ki Székely István Gergő. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, ezt nem szabad túlfeszíteni a húrt, óvatosan kell vele sáfárkodniuk, mert ha bizonyos társadalmi csoportokat aránytalanul sújtanak a megszorító intézkedések, nagyon könnyen a visszájára fordulhat.

Veszélyt jelent, ha a kormány fejest ugrik egy olyan gazdasági politikába, hogy láncfűrésszel visszavágja a költségeket, karcsúsítja az államot, ami különben Ilie Bolojanra jellemző, és nagy divatja van most Washingtonban is. „Ha ebbe belemennek, az zsákutca, és akkor George Simion hátradőlhet a karosszékében” – hívta fel a figyelmet az elemző.

Merre tovább romániai szélsőjobboldal?

A politológus rámutatott, Simion 45 százalékos szavazótábora nem azt jelenti, hogy az AUR támogatottsága is ekkora. Az a tény, hogy Simion újabb vargabetűvel mégiscsak úgy döntött, hogy megóvja az államelnök-választás végeredményét, arról tanúskodik, hogy ebben a pillanatban nem tud mást mondani, nincs üzenete. Valamilyen módon próbálja továbbvinni a lendületet, nem hagyhatja, hogy a 45 százalék elszivárogjon. Annál is inkább, mert létező jelenség, hogy a választások után a szavazók egy része átpártol a győzteshez. Jelen esetben ez azért bonyolultabb, mert Nicușor Dan népszerűsége ugyan továbbnövekedhet, de nincs pártja, ami ezt becsatornázhatná, az USR-vel pedig ellentmondásos a viszonya.

Simion számára a még szélsőségesebb Diana Șoșoacă is veszélyt jelenthet, ő a másik oldalon érdekelt abban, hogy csippentsen a táborából. George Simion pedig decemberben sem tudott nyerni, májusban pedig Georgescuval egyesítve az erőit is veszített. „A szélsőjobbos táboron belül várhatóan elindul a helyezkedés, lesznek viták, cirkusz. Simion célja, hogy a 45 százalékból minél többet stabilizáljon, de ne feledjük, hogy az AUR 18 százalékon van a parlamentben. Számára egy reális célkitűzés az lenne, hogy 35 százalék körül tudja az AUR-t stabilizálni, úgy hogy ebben mindkét oldalra való elszivárgást le tudja állítani” – összegezte Székely István Gergő.

További kérdést vet fel, hogy Călin  Georgescut sikerül-e kivonni a forgalomból, ha igen, mennyi időre, és hogy a szélsőjobboldal tudják-e majd mártírként, vagy guruként hasznosítani, sorolta a kérdéseket a politológus.

Hozzátette, az orosz szál sem mellékes, bizonytalan, hogy George Simion meddig élvezi a külföldi támogatói bizalmát, megtörténhet, azt gondolják, megfelelőbb embert kell keresnünk, mert Simion nem tudta és a jövőben sem tudja beváltani a hozzáfűzött reményeket.

Az erdélyi magyarokat egybeterelte a félelem – a „nagy egység” új lehetőség

A magyar szavazókat „egybeterelte a félelem”, a magyar társadalomban létrejött nagy egység nekünk is új lehetőséget jelent, de egy sor kérdést tisztázni kell, véli Székely István Gergő. 

A választási eredmény, az a tény, hogy a magyar szavazók ilyen arányban szavaztak Nicușor Danra, az RMDSZ-nek jó tárgyalási alapot biztosít a kormányalakítás szempontjából. „Ilyen feltételek mellett nem kell attól tartani, hogy az RMDSZ-t kihagyják a kormányból. Ha kisebbségi kormány alakul, vagyis ha a PSD ellenzékbe vonul, az RMDSZ arra is számíthat, hogy a súlya megnő, nem kizárt, hogy növelni tudja a minisztériumainak számát. A legnagyobb harc viszont mindenképp azért lesz, hogy meg tudja tartani a fejlesztési minisztériumot” – részletezte a politológus. 

Hozzátette, ha nagyobb RMDSZ-es kormányzati jelenlét lesz, az elvárásaink is nagyobbak kell legyenek, hiszen az érdekvédelmi szervezet nagyobb ráhatással lesz arra, milyen irányba megy tovább az ország. A kormányzati befolyást arra kellene felhasználni, hogy az erdélyi magyar társadalomban a második forduló kapcsán létrejött egységet konzerválja.

Ez magyar szempontból is új lehetőséget jelent, ám egy sor kérdést tisztázni kell: többek között azt, mit vetít előre a jövőre vonatkozóan a Budapestről érkezett ellentmondásos jelzés. Ez utóbbit rövid távon lehetett kezelni, a kármentés, a tűzoltás viszonylag jól sikerült a kampányban, nagyon helyesen az RMDSZ nem ezzel foglalkozott, hanem a mozgósítással, viszont nem lehet úgy tenni, hogy „nincs itt semmi látnivaló, minden meg van oldva, és a legnagyobb rendben van”. Ezt a viszonyt is újra kell tárgyalni, hiszen kevesebb mint egy év van még hátra a magyarországi választásokig, szögezte le Székely István Gergő.