Az ingatlan régen megérett a felújításra, sok helyen repedezik a vakolat, a homlokzatról fal- és tégladarabok esnek le, és mivel veszélyessé vált, el is kerítették az illető járdaszakaszt.  Kilátó is nyílik a technikai líceumnak otthont adó épületben.

Az épület tulajdonosa, Nagyenyed önkormányzata, már két éve megnyert egy európai uniós pályázatot a patinás épület rehabilitációjára, viszont a hazai bürokrácia miatt a munkálatok csak most kezdődhettek el.

A Szentkirály (ma Ion Creangă) utcában található, 1901-ben Alpár Ignác tervei alapján épült Vármegyeháza 1929-ig adott otthont Alsó-Fehér vármegye székhelyének, ma egy román nyelvű technikai líceum működik benne.

Nagyenyed azon épületei közül, amelyekben közintézmények működnek, a régi Vármegyeháza a legfigyelemreméltóbb, hiszen az egyik legrangosabb magyar építész, Alpár Ignác tervezte. Összesen hat vármegyeház építése köthető a nevéhez, többek között Kolozsváron, Déván, Dicsőszentmártonban és Nyíregyházán. Az enyedi szépsége a többiekével vetekszik, az erdélyi szecesszió egyik remekműve.

A nagyenyedi ingatlan a régi épület felhasználásával 1898-1901 között épült, építőmestere a nagyváradi Incze Lajos volt. Az átépítésnek köszönhetően új emeletekkel, boltozatokkal, épületszárnyakkal bővült, így sokkal korszerűbb, tágasabb lett, ma is egyik látványeleme a városképnek. Az épület neoreneszánsz sajátosságokat mutat, elsősorban a saroktorony és oldalhomlokzatok szépen kidolgozott pártázata miatt, Alpár Ignác felvidéki kastélyok mintáit használta fel a díszítéshez. Egy román helytörténész állítása alapján, amelyet az Enyedről szóló monográfiájában közölt, sokan a városban, tévesen, a „szép velenceiként” emlegetik az épületet.

Az épület belseje is teljes mértékben műemlék-jellegű, legértékesebb elemei a díszesen megmunkált vaskorlátok és a pompás díszterme. Sajnos, másfél évtizeddel ezelőtt leszerelték a főbejárat díszes faragott kapuját, egy enyedi asztalosmester páratlan alkotását és oda nem illő termopán ajtóval helyettesítették.

Az ingatlan 1929-ig szolgált vármegyeházként, 1952-ig katonai laktanyává alakították, 1952-1968 között Enyed rajon központja volt, azóta pedig iskola működik benne.

Mivel „csak” történelmi jelentőségű épületként és nem műemléképületként van besorolva, az önkormányzat nem követelhette meg a versenytárgyaláson, hogy műemlékek felújítására szakosodott cég végezhesse el a kivitelezést. Remélhetőleg, a beavatkozás során nem keletkeznek még a legapróbb károk sem és az épület visszakapja eredeti zöld színét a mostani rikító sárga helyett.

A kivitelezési szerződést 2023. április 19-én írták alá, a munkálatokat egy aranyosgyéresi cég végzi, amelyik rendelkezik némi tapasztalattal a műemléképületek felújításában. A szerződés értéke valamivel több, mint 13.300.000 lej, a határidő pedig december 15-e. A tanári kar eléggé szkeptikus, nem hiszi, hogy év végéig sikerül befejezni a munkálatokat. A helyzetet megnehezíti, hogy az iskola egy másik épületébe költöztették át az osztályokat, ahol eléggé zsúfolt a hely.

A pályázatból nem csak az épület teljes külső-belső felújítása valósul meg, hanem az informatika laboratóriumot és 30 osztálytermet új bútorzattal és korszerű eszközökkel szerelnek fel (interaktív táblák, nyomtatók, videóvetítők stb.), a három, mechanikai és elektrotechnikai tanműhelyt pedig szintén a mai igényeknek megfelelően rendeznek be.

A projekt különlegessége, hogy a tornyot megnyitják a nagyközönség előtt és lelátóként a turisztikai körforgásba vonják be. A magasból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Torockói-hegységre.