Elismerte a belügyminisztérium és a román rendőrség, hogy szeptember 19-én követték és megfigyelték Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökét. Mint arról beszámoltunk Izsák Balázs beadványban kért magyarázatot Lucian Bode belügyminisztertől, amiért „feltűnő módon és a megfélemlítés feltehető szándékával” követte őt egy rendőrautó és két másik jármű, amikor Makfalva és Réty között végig járták azt az utat, amelyet a makfalvi székelyek 2013 októberében megtettek.

Az SZNT elnöke szerint a makfalvi székely szekérúton végig haladva polgármestereket kerestek meg, és tanácskoztak Székelyföld jövőjéről. Izsák Balázs beszámolója szerint nem sokkal az indulásuk után észrevették, hogy a rendőrség autója és két másik gépkocsi követi őket feltűnő módon. „Ahol megálltunk, megálltak, ha betértünk egy mellékútra, követtek, sőt volt olyan pillanat, amikor rossz irányt vettünk, ahonnan meg kellett fordulnunk, de a rendőrség autói itt is a nyomunkban voltak” – idézte fel az SZNT elnöke, aki a belügyminisztertől kért magyarázatot.

Kapcsolódó

A megfélemlítés szándékával követték Izsák Balázs SZNT-elnököt

Izsák Balázs közölte: „feltűnő módon és a megfélemlítés feltehető szándékával” követte egy rendőrautó és két másik jármű nemrég, amikor Makfalva és Réty között végigjárták azt az utat, amelyet a makfalvi székelyek 2013 októberében.

megfélemlítés rendőrség Izsák Balázs Székelyföld

Izsák Balázs kedden arról tájékoztatott, hogy a belügyminisztérium az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (IGPR) továbbította beadványát, ahonnan megérkezett a válaszlevél, amelyben elismerik, hogy az adott útvonalon megfigyelték és követték az SZNT-elnököt. A Vasile Armașu országos rendőrparancsnok által jegyzett válaszlevélben azzal indokolták Izsák Balázs követését és megfigyelését, hogy a Hargita megyei rendőrök feladata a „negatív események” megelőzése, a közrend és a közbiztonság fenntartása volt. Ugyanakkor leszögezték, hogy az SZNT-elnököt követő másik jármű nem a román rendőrségé volt.

„Bűnügyi jelenségként minősítik az autonómia-törekvést”

Izsák Balázs kifejtette: a válaszlevél nem tért ki a beadványunkban megfogalmazott kérdésre, miszerint érvényes-e még az a korábban nyilvánosságra került belügyi stratégia, amely az autonómia-törekvést bűnügyi jelenségként (fenomen infracțional) minősíti. A Székely Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett, hogy a rendszerváltás előtt a román állampolgárok hatósági megfigyelése sem ütközött az akkori törvényes előírásokba, mégis, akik aktívan részt vettek ebben, azok neve egy táblázatban olvasható a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács honlapján.

„Ezt a táblázatot a közvélemény szégyentáblának tartja. Mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a mai politikai megfigyelések közreműködőinek, elrendelőinek, végrehajtóinak neve a nyilvánosság előtt egy hasonló szégyentáblán megjelenjen?” – tette fel a kérdést Izsák Balázs.

Az SZNT vezetője hozzátette: a belügyminiszterhez címzett levélben több olyan eseményt is említettek, amely során a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés tagjait zaklatták. „Nyilvánvalóvá vált, hogy a pervesztes román állam nem veszi tudomásul az Európai Bíróság döntéseit, és jogállamra nem jellemző eszközökhöz nyúl, hogy a kezdeményezőket a céljaiktól eltántorítsa. Szándékunkban áll, hogy erről egy részletes anyagot állítsunk össze, és tájékoztassuk erről az Európai Unió intézményeit” – összegezte Izsák Balázs.