Közepes nehézségű volt az idei magyar nyelv és irodalom érettségi tétel, a gyerekektől az a visszajelzés érkezett, hogy „elgondolkodtatta” őket, és egyértelműen nehezebb volt, mint amit a próbaérettségin kaptak, összegezte a Maszol megkeresésére Rácz Melinda, a Kolozsvári Református Kollégium magyar nyelv és irodalom szakos tanára. A diákok Áprily Lajos Hóban című verse kapcsán, Munkácsi Mihály festőművész életművéről szóló szöveg alapján kaptak kérdéseket, és történelmi hős irodalmi ábrázolásáról kellett írjanak. Ez utóbbi tételnél a többség Katona József Bánk bán című drámáját választotta.

Az első tétel Áprily Lajos Hóban című verse, az ehhez kapcsolódó kérdések a megszokottak voltak, viszont a diáknak tudnia kellett, hogy Áprily transzilvanista költő, részletezte Rácz Melinda. Kifejtette, tekintettel arra, hogy hatalmas a tananyag, a tanár felelőssége, hogy erdélyi irodalmat, transzilvanizmust is tanítson. A korábbi években nagyon könnyű Petőfi-versek szerepeltek az érettségi-tételben, ahhoz képest idén több információra volt szükség. A kérdések a cím és a szöveg közötti viszonyra, a versbeszédre, a versben megjelenő képekre vonatkoztak. A téli tájleírás nem okozhatott gondot.A tétel utolsó kérdése azonban azt feszegette, hogy a vers egy téli táj szemléletes leírása, ám az utolsó szakasz ezt hogyan tágítja, és itt kellett tudni az erdélyi irodalom, és a kisebbségi léthelyzet vonatkozásait. Egy ügyes diák ennél a tételnél akkor is megkaphatja a 25 pontot, ha nem tanulták a transzilvanizmust, véli a pedagógus.

Kommunikációs tétel sok adattal

A második, kommunikációs tételben a Munkácsy Mihály életéről, életművéről szóló szöveg sok adatot közölt, szinte a festőművész teljes munkásságát lefedte. A szövegértési kérdések megválaszolásakor adatokat, neveket kellett egyeztetni. Ha a diák figyelt, könnyen megoldhatta. A második kérdésben a szövegből kiemelt szószerkezeteket kellett értelmezni. Rácz Melinda elmondta, úgy tanította ezt a diákjainak, hogy akárcsak a társaságjátékban, az Activityben, ne ugyanazokkal a szavakkal magyarázzák. Egy érvelő szöveget is kellett írni, de ezt általában sokat gyakorolják.

A harmadik tételnél segítettek is, meg nem is

Általában román és magyar irodalom vizsgán is a harmadik tétel okoz gondot, mutatott rá Rácz Melinda. Idén A történelmi hősök ábrázolása az irodalomban címmel egy választott magyar szépirodalmi műről kellett írni. A megfogalmazás egy kicsit olyan volt mint a mesében, „hoztam is, meg nem is”, mert nem határozták meg ugyan a műfajt, így drámát, regényt, eposzt, vagy éppen balladát is választhattak a diákok. Viszont példaként megadták három mű címét: Katona József Bánk bán című drámáját, Székely József Caligula helytartója, és Kós Károly Az országépítő című regényét.„Az utóbbi két regényt a tanárok nagyobbik hányada nem tanítja, nem azért mert nem szeretjük, és nem lenne érdemes, csak egyszerűen fizikailag nem fér bele az időbe. Mindig felmerül a kérdés, hogy tananyagot, vagy diákot tanítunk. Ha diákot tanítunk, bevetjük a korszerű eszközöket, a csoportmunkát, a drámajátékot, már nem lehet négy év alatt több száz művet megtanítani” – fejtette ki a magyar szakos tanár. Meglátása szerint, azzal segíthettek volna a tétel készítői, ha megemlítik Arany János Szondi két apródja című balladáját, vagy Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzát, esetleg Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényét. Nyilván ezeket a diák magától is választhatta volna, de nem biztos, hogy ehhez elég magabiztos volt, megvolt a bátorsága. Így a többségnek a Bánk bán maradt, és ha azt éppen nem tudta, nehéz helyzetbe került. További nehezítő körülmény volt, hogy sok év óta első alkalommal a b.) pontban a történelmi kor viszonyainak a bemutatását kérték, ez megnehezítette a megoldást.

Felháborító: a magyar szakos tanároknak egy napjuk van a javításra

Minősíthetetlen, hogy magyar irodalom érettségi dolgozatokat gyakorlatilag egy nap alatt kell kijavítsák a tanárok, hiszen péntek este kezdenek befutni, vasárnap délig már vissza is kell küldeni, hogy a hétfői eredményhirdetésre összeállítsák a listákat, hívta fel a figyelmet Rácz Melinda. Hozzátette, iszonyatosan megterhelő, ha a tanár egy nap alatt 80-90 érettségi dolgozatot kell kijavítson, annál is inkább, hogy az irodalom nem egy egzakt tudomány. „Ez sem az ügyet, sem a gyerekeket nem szolgálja” – szögezte le a kolozsvári pedagógus. Abban bízik, a javítótanárok reálisan értékelnek, nem lesznek szőrszálhasogatók, a javítókulcs alapján nem pontozzák le a diákokat, ha például a történelmi viszonyok bemutatásával hadilábon áll, de a dolgozaton látszik, hogy olvasott, értelmesen fogalmaz, a saját fejével gondolkodik. „Ezeknek a felmérése az érettségi vizsga valódi célja” – összegzett Rácz Melinda.