Elfogadta az üzemanyagok 50 banis árkompenzációjáról szóló sürgősségi rendeletet csütörtöki ülésén a kormány.

A július elsejétől három hónapig hatályos jogszabály értelmében azoknak a kereskedőknek, akik üzemanyagáraikat (az áfát is beleértve) 50 banival csökkentik, 25 banit megtérít az állam.

Az árkompenzáció idején a töltőállomások hirdetőoszlopain a kedvezményes árat, a kútoszlopokon és a könyvelésben viszont a kompenzáció nélküli árat kell feltüntetni. Az árcsökkentést a kiadott nyugtán is meg kell jeleníteni.

A háromhónapos árkompenzáció idején az „indokolatlan” áremeléseket nyerészkedésnek minősítik és büntetik. Bukarestben az árcsökkentés előtt csütörtökön literenként 9,16 lej volt a legolcsóbb gázolaj és 8,56 lej a legolcsóbb benzin.

A kormányülést követően Virgil Popescu energiaügyi miniszter rámutatott: a rendelet alkalmazása nem kötelező a kereskedők számára, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a nagy hálózatokkal rendelkező társaságok mindegyike önként alkalmazni fogja az árkompenzációs mechanizmust, így a benzinkutak 80-90 százalékánál csökkenni fognak az árak, míg a többiektől elpártolnak a vevők.

A sajtótájékoztatón Mihai Diaconu, a pénzügyminisztérium államtitkára elmagyarázta, hogy az árkompenzációs mechanizmushoz csatlakozó forgalmazóknak az adóhatósághoz beküldött kimutatásaikban kell jelezniük, milyen mennyiségben és értékben adtak el árkedvezményes üzemanyagot. A kompenzáció úgy valósul meg, hogy eladott literenként 25 banival csökkentik az illető cég által befizetendő adót, vagyis annyival kevesebb nyereségégadót, vagy áfát kell befizetniük az államnak.

Az államtitkár elmondta: becsléseik szerint a három hónapos időszakra meghirdetett üzemanyagár-kompenzáció 800 millió lejbe kerül a költségvetésnek. Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az intézkedés nem növeli a költségvetési hiányt, mert több üzemanyag fog fogyni, vagyis több adó, és jövedéki adó fog befolyni az államkasszába.

Dan Cărbunaru kormányszóvivő újságírói kérdésre válaszolva elmagyarázta: a kormánynak nem szükséges veszélyhelyzetet hirdetnie ahhoz, hogy a nyerészkedés megfékezését célzó, két hete kiadott jogszabályt alkalmazni lehessen: a most elfogadott sürgősségi kormányrendelet elegendő jogalapot teremt ahhoz, hogy az árkompenzációban részt vevő és az állami támogatással esetleg visszaélő cégeket, vagy magánszemélyeket a versenytanács, vagy a fogyasztóvédelem megbírságolhassa.

A kedvezményes árú üzemanyag viszonteladása kihágásnak minősül, és cégek esetében 50 ezertől 500 ezer lejig, magánszemélyek esetében 5500-tól 11 ezer lejig terjedő bírsággal sújtható – figyelmeztetett a kormányszóvivő.