Jóváhagyta a kormány szombati ülésén az idei állami költségvetést, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes az ülés utáni sajtótájékoztatón.

Tánczos Barna szerint a mértékletesség jellemzi az elmúlt négy hétben kidolgozott költségvetést. Úgy véli, hogy ez egy kiegyensúlyozott büdzsé, amely a rekordszintű beruházások mellett a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetését is biztosítja.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy 150 milliárd lejt különítettek el beruházásokra, amely a gazdasági növekedés hajtómotorja lesz. Rámutatott arra is, hogy Románia EU-tagságának köszönhetően az elérhető uniós alapok meghatározóan hozzájárulnak majd a költségvetésbe foglalt beruházásokhoz. „Fontos, hogy ezt az egyensúlyt a következő hét évben is fenntartsuk, mivel ez idő alatt 3 százalékra kell csökkentenünk a költségvetési hiányt. Soha nem mondhatunk le a beruházások támogatásáról” – szögezte le.

Hozzátette, hogy támogatni fogják azokat az ágazatokat, amelyekben növelni kell a termelést a külkereskedelmi mérleg hiányának csökkentése érdekében.

Tánczos szerint 2025-ben az államadósság növekedési üteme mérséklődni fog, de a kamatkiadások miatt továbbra is érezhetők lesznek az előző évek hatásai. „Romániának többet kell termelnie, és kevesebb hitelt kell felvennie” – nyomatékosította.

A 2025-ös költségvetés három pillérre épül

Az egyik az állam működésének racionalizálása és ezzel az állami kiadások csökkentése. Ennek eredményeként a közalkalmazotti bérköltségek 2025-ben a GDP 8,9 százalékára mérséklődnek a tavalyi 9,3 százalékról – hangsúlyozta Tánczos, kiemelve, hogy ez nem jár majd fizetés- vagy nyugdíjcsökkenéssel. Ugyanakkor az átlagbér az inflációt meghaladó mértékben, 6,1 százalékkal fog emelkedni – tette hozzá.

A miniszter tájékoztatása szerint a költségvetés második pillére a beruházások. Idén a GDP 7,8 százalékát fordítja erre a célra a kormány, amelynek jelentős részét a közúti infrastruktúra fejlesztésére szánják. A szállításügyi minisztérium idén a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb összeget költhet infrastrukturális beruházásokra, az egészségügyi minisztérium költségvetése 35 százalékkal, míg a környezetvédelmi minisztériumé 51 százalékkal nő. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az európai uniós alapok is – részletezte a miniszter.

A költségvetés harmadik pillére a tárcavezető szerint az Országos Szolidaritási Alap, amelyből azokat a területi-közigazgatási egységeket fogják támogatni, amelyek saját bevételeikből nem tudják fedezni működési költségeiket.