Elemző: saját csapdájába esett az USR, elveszett a „korrupciellenes párt” imázsa
Az USR fokozatosan „egy párttá vált a sok közül”, és ezzel együtt a kormányon lévő formációnál is megjelentek azok a problémák is, amelyek egy hagyományos, intézményesült politikai erőt jellemeznek – véli George Jiglău politológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Szerinte az USR története jól példázza, milyen csapdába kerülhet egy új párt, ha felemelkedése során az abszolút integritásra és a régi politikai osztálytól való teljes különbözőségre építi identitását.
George Jiglău szerint minden új, sikereket elérő párt előbb-utóbb a politikai rendszer részévé válik, kormányzati vagy helyi hatalmi pozíciókhoz jut, és ezzel együtt olyan problémákkal is szembesül, amelyek korábban éppen a régi pártokat jellemezték. „Az USR valahogy a saját csapdájába esik. Arra van ítélve, hogy ugyanazt a pályát járja be, mint bármelyik új, bizonyos sikereket elérő párt: bejut a parlamentbe, majd kormányra kerül” – nyilatkozta a Ziare.com portálnak a politológus.

Szerinte az USR esetében különösen erős az ellentmondás, hiszen a párt eredetileg éppen azzal szerzett támogatást, hogy önmagát a régi politikai osztály alternatívájaként, „új emberek” pártjaként és a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb képviselőjeként határozta meg. Jiglău szerint egy politikai erő számára veszélyes lehet, ha teljesen feddhetetlenként és minden más párttól alapvetően különbözőként pozicionálja magát.
„Abban a pillanatban, amikor egy párt teljesen tisztaként, mindenki mástól teljesen különbözőként pozicionálja magát, és ezzel indokolja saját létezésének szükségességét, illetve ezért kér szavazatokat, elkerülhetetlenül problémák jelennek meg, amint a pártrendszer részévé válik, és helyi vagy országos szinten tisztségekhez jut” – mondta. A politológus szerint pontosan ez történt az USR-rel is. A párt már kormányon volt, politikusai fontos országos és helyi tisztségeket töltöttek be, így az intézményesülés folyamata lényegében lezárult. „Az, hogy ilyen problémáik vannak, azt mutatja, hogy intézményesült párttá váltak” – hangsúlyozza Jiglău.
Kapcsolódó
Az USR 2016-ban, Nicușor Dan vezetésével jutott be először a román parlamentbe. Akkoriban a párt az „új emberek” politikai erejeként jelent meg, erőteljes rendszerellenes és korrupcióellenes üzenettel. Alternatívát kínált azokkal a politikai erőkkel szemben, amelyek évtizedeken keresztül meghatározták Románia politikáját. Az USR következetesen támadta a régi politikai osztály korrupciós ügyeit, és fontos szerepet vállalt a 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelet elleni tömegtüntetésekben is - emlékeztet cikkében a Ziare.com.
A „büntető eljárásban érintettek ne tölthessenek be közhivatalt” kampány vált a párt egyik legfontosabb politikai ünetévé. A Dragnea-korszakban, amikor a PSD-vel szembeni társadalmi elégedetlenség különösen magasra nőtt, az USR egy időre gyakorlatilag az antikorrupció szinonimájává vált. A párt azonban időközben maga is a politikai rendszer része lett. Az USR hitelességét először 2019-ben érte komolyabb próbatétel, amikor a párt akkori vezetője és elnökjelöltje, Dan Barna került a Rise Project oknyomozó vizsgálatának középpontjába.
Vizsgálat, összeférhetetlenség
A vizsgálat szerint Barna korábbi cégei nem megfelelően használhattak fel európai uniós forrásokat. Az ügy különösen kellemetlen volt az USR számára, hiszen a párt éppen az integritás és az antikorrupciós politika egyik legfontosabb képviselőjeként indult a választáson. 2020-ban azonban a korrupcióellenes ügyészség (DNA) közölte, hogy Barna nem volt sem gyanúsított, sem vádlott, és a cégeit érintő egyik ügyet megszüntették. A történet mégis fontos politikai tanulsággal szolgált: az USR-nek egyre inkább saját politikusai esetében kellett alkalmaznia azokat az elveket, amelyeket korábban más pártokkal szemben követelt.
Az elmúlt években több ismert USR-s politikus is bírósági vagy összeférhetetlenségi ügyekbe keveredett. Közéjük tartozik Clotilde Armand, Bukarest 1. kerületének korábbi polgármestere, Lucian Viziteu, Bákó polgármestere és Allen Coliban, Brassó korábbi polgármestere. Clotilde Armand ügyében a román integritási ügynökség, az ANI 2022-ben összeférhetetlenséget és érdekkonfliktust állapított meg egy európai uniós forrásból finanszírozott projekt kapcsán. Az ügy később bíróság elé került, Armand pedig egy év, felfüggesztett szabadságvesztést kapott.

A párt jelenlegi vezetője, Temesvár polgármestere, Dominic Fritz szintén összeférhetetlenségi ügyben érintett. Az ügy komoly politikai következményekkel járt, és a tisztségének elvesztése is felmerült. Az USR-PLUS korábbi egészségügyi minisztere, Vlad Voiculescu pedig a COVID-19-vakcinák beszerzésével kapcsolatos DNA-vizsgálatban került a hatóságok látókörébe. Az érintett politikusok több esetben politikai indíttatású és megalapozatlan eljárásokról beszéltek. George Jiglău szerint éppen ez az egyik legnagyobb problémája az USR-nek.
A párt politikusai ugyanis, amikor az igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyeik miatt a „rendszert” hibáztatják, egyre inkább ugyanazt a kommunikációs stratégiát alkalmazzák, amelyet korábban a régi politikai elit képviselőinél bíráltak. „Dragnea, Năstase, mindannyian, amikor problémáik voltak, egészen az elítélésükig azt mondták, hogy politikai üldöztetés áldozatai. Georgescuék csapata ugyanígy” – mondta a politológus.
A politológus szerint az USR különösen nehéz helyzetben van, mert politikai identitásának jelentős része éppen arra épült, hogy más, mint a többiek. George Jiglău szerint egyelőre nehéz megmondani, milyen mértékben gyengítik majd a pártot ezek az ügyek. A következő nagy próba a 2028-as választás lehet. „Talán 2028-ban látjuk majd, hogy ezek a problémák mennyire vetik vissza őket” – fogalmazott. Az USR helyzete azért is nehéz, mert a régebbi pártok általában magasabb támogatottsági szintről indulnak, amikor egy-egy botrány miatt veszítenek népszerűségükből. „Az USR soha nem volt nagyon magasan, a 2019-es európai parlamenti választást leszámítva. Most körülbelül 12 százalékról indul” – mondta a politológus.
CSAK SAJÁT