Romániának eddig sikerült túljutnia az Ukrajna elleni orosz agresszió előidézte nehéz pillanatokon és támogatást nyújtott Ukrajnának. Cristian Pîrvulescu politikai elemző szerint a hibrid háború, amelyet Oroszország több mint egy évtizede folytat a romániai demokrácia és az emberi jogok ellen, jelentős hatással volt a lakosság hangulatára.

„Még ha a román közvélemény nem is vált elsöprően Ukrajna-ellenessé, az úgynevezett háborús fáradtság - az orosz propagandaműveletet fedő eufemizmus - már a lakosság nagy részét hatalmába kerítette. A közösségi hálózatokon hemzsegnek az Európa- és Amerika-ellenes üzenetekkel párosuló ukránellenes üzenetek, gyakran a román kollektív képzelethez igazított formában. Ahogyan már a gazdatüntetések esetében is láthattuk itthon és külföldön, a közvélemény felé ukránellenes üzenetet közvetítettek, és az álhírterjesztés módszerei révén abszolút igazságként állították be azt az elképzelést, hogy az ukránok kihasználják az uniós kedvezményeket, holott erre nincs bizonyíték. És ezek a félretájékoztatások már jó ideje keringenek, ahogyan más félretájékoztatások is, például a Bisztroje-csatornával, a román egyházak helyzetével, a román nyelv ukrajnai helyzetével és sok mással kapcsolatban. Ezért fel kell készülnünk arra, hogy felerősödnek a hasonló típusú akciók, esetleg strukturált dezinformációs kampányokat indítanak, hogy egyre inkább gyengítsék Ukrajna romániai támogatottságát, és növeljék az ukránellenes, tehát közvetve vagy közvetlenül oroszbarát pártok esélyeit a közelgő választásokon” - idézte az Agerpres az elemzőt.

Pîrvulescu elismeri ugyanakkor, hogy csökkent az európai polgárok Ukrajnával való szolidaritása, és a gazdatüntetések, illetve a hasonló események hatása valószínűleg a június 9-i európai választásokon lesz lemérhető. „Az infláció, a geopolitikai helyzet, a többé-kevésbé gerjesztett társadalmi válságok, a különböző összeesküvés-elméletek és mindenféle mérgező tényezők, amelyek burjánzani fognak a választási évben, befolyásolhatják a választók egy részét” - tette hozzá a politológus.

A jövedelem a románaiak legfőbb gondja (21 százalék), míg a háborút és a védelmet csak a románok 3 százaléka tartja prioritásnak - derült ki a CURS március 31-én közzétett felméréséből. Arra a kérdésre, hogy szerintük melyek az ország fő problémái, amelyekre a kormánynak összpontosítania kellene, a megkérdezettek 21 százaléka a jövedelmeket (nyugdíjak, fizetések), 10 százaléka az egészségügyet, 10 százaléka a korrupciót és a speciális nyugdíjakat, 10 százaléka az inflációt, 9 százaléka a gazdaságot, az ipar helyzetét, 8 százaléka a munkahelyeket, 6 százaléka az oktatást, 4 százaléka a közúti infrastruktúrát, az autópályákat, 3 százaléka a polgárok biztonságát, 3 százaléka a háborút, az ország védelmét, 2 százaléka a politikai osztályt, 1 százaléka a mezőgazdaságot jelölte meg. Öt százalék más kérdéseket tart fontosnak, 8 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Az INSCOP igazgatója, Remus Ştefureac kifejtette egy április 23-án közzétett felmérésre hivatkozva, hogy a megkérdezettek közel 60 százalékának szándékában áll részt venni a június 9-ei európai parlamenti és helyhatósági választásokon. A fiatalok körében továbbra is csekélyebb a választási kedv. Ehhez kapcsolható, hogy az AUR-szavazók kisebb részvételi hajlandóságot mutatnak, mint a PSD és az Egyesült Jobboldal Szövetség szimpatizánsai, akik jelenleg a legbiztosabbak abban, hogy élni fognak szavazati jogukkal. A szavazási kedv tekintetében növekedés észlelhető a PSD-PNL választási szövetség esetében és jelentős csökkenés az AUR és az SOS Románia esetében, amelyek az elmúlt hónapban összesen 6 százalékot veszítettek, 27 százalékról 21 százalékra csökkent a támogatottságuk (az AUR 4, az SOS Románia 2 százalékot veszített). A két párt számára kedvezőtlen elmozdulás vélhető oka a háborútól való félelem, de a választások közelsége is, amely felelősségteljes döntés elé állítja az embereket - véli Remus Ştefureac.

Az ukrajnai háború felborította az egyensúlyt a romániai mezőgazdaság egészében, de leginkább a gabonapiacon. A romániai gazdákat súlyosan érintette ez az egyensúlyvesztés, mivel az ukrán termékek tisztességtelen versenyével, alacsony gabonaárakkal, több milliárd eurós veszteségekkel, az EU által nyújtott minimális kártérítéssel és az európai jogszabályokból eredő számos korlátozással kell szembenézniük.

„Az Európai Unió által felajánlott közvetlen támogatási programok keretében Románia százmillió euróig terjedő kártérítést kapott. Tavalyi becslésünk szerint már 3 milliárd eurót veszítettünk. Természetesen ez a szám mára megsokszorozódott, és már számolni sem tudjuk. Tehát a tavalyi 100 millió eurós kártérítés, amelyet az Európai Bizottság nem valós adatai alapján számoltak ki, a romániai gazdák veszteségeinek alig 10 százalékát fedezte” - nyilatkozta az Agerpresnek Marius Micu, egy mezőgazdasági szervezet alelnöke.

A konstancai kikötő 2023-ban új rekordot állított fel gabonaexport tekintetében: tavaly 36 millió tonna gabona hagyta el a kikötőt, 50 százalékkal több, mint 2022-ben. Ennek a mennyiségnek mintegy 40 százaléka ukrán gabona volt. 2023-ban Ukrajna hozzávetőlegesen 14 millió tonna gabonát exportált a konstancai kikötőn keresztül, míg egy évvel korábban 8,6 millió tonnát.

Az EU határainál dúló háború ellenére a legtöbb európai gazdaságnak, köztük Romániának is sikerült elkerülnie a recessziót 2022-ben és 2023-ban, és Romániában pozitív tartományban marad a GDP-adat, amihez a jelentős európai uniós források is hozzájárulnak - nyilatkozta az Agerpresnek Daniel Dăianu, a Költségvetési Tanács elnöke. „A megélhetési költségek válsága jelentős, ilyenre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Ez a válság tetten érhető az elmúlt években számottevően megnövekedett inflációban, az élelmiszerárakban és az energiaszámlákban, a világ nyersanyagpiacainak turbulenciájában. Más országokhoz hasonlóan Romániát is súlyosan érintette, és itt találjuk a magyarázatot az egyes élelmiszerek árrésének korlátozására és az energiaár-korlátozásokra. (...) Romániában továbbra is pozitív tartományban maradt a GDP-adat, ami a számottevő európai forrásoknak is köszönhető. Az európai pénzekből finanszírozott beruházások évente meghaladják a GDP 3 százalékát. Ezekhez a beruházásokhoz hozzáadhatjuk még a saját forrásokból (beleértve a hiteleket is) megvalósított beruházásokat, amelyek 2023-ban meghaladták a GDP 2 százalékát” - magyarázta Daniel Dăianu.