Az utóbbi napokban egyre több légzőszervi megbetegedéssel küzdő gyermekkel szaladnak a sürgősségi osztályokra. Tízből nyolc gyermeket emiatt visznek be a bukaresti Alessandrescu - Rusescu az Anya- és Gyermek Egészségéért Országos Intézetbe a gyermekgyógyász főorvos, Dr. Mihai Craiu egyetemi professzor szerint. A tesztelt gyermekek többsége A típusú influenzás. 

A múlt heti adatok szerint a bukaresti Alessandrescu - Rusescu az Anya- és Gyermek Egészségéért Országos Intézet sürgősségi osztályára átlagban tízből nyolc gyermeket akut légúti megbetegedéssel, lázasan visznek be. A legtöbben pedig influenzásak.

„Ahogy várható volt, egyre több a megbetegedés, és ez azért van, mert az időjárás becsapós volt, a hidegebb és jóval melegebb idő váltakozásai hamis biztonságérzetet keltettek. Az emberek kimentek a nyilvános helyekre, zárt helyekre. Ha megnézzük, a bevásárlóközpontok és a játszóterek tele vannak kisgyerekekkel, és nyilván egymás mellett ülnek, tüsszögnek, érintkeznek, köhögnek, tehát semmi szokatlan” – magyarázta a News.ro-nak Dr. Mihai Craiu, a bukaresti intézet gyermekgyógyász főorvosa. Mint mondta, csütörtökön és pénteken 200-220 pácienst vittek be hozzájuk a sürgősségre, ami sokkal több, mint amivel általában találkoznak. „Nyáron, az enterokolitiszek és a kiszáradások időszakának közepén körülbelül 150 esetünk van naponta. Mint látják, hogy ezt a számot jóval túlléptük” – számolt be a főorvos.

Az időjáráson kívül más magyarázatot is adott arra, miért vannak többen a sürgősségen.  Mint mondta, vakációs időszak van, eszerint „a háziorvosi hálózatban dolgozó kollégáink jó részének is törvényes joga van a szabadságra, így telefonon vagy más kommunikációs eszközzel adtak tanácsot azoknak, akik ezt kérik, de sok szülőnek más elvárásai vannak, kicsit irreálisak, és bármilyen akut betegség esetén a sürgősségi osztályra jönnek” – magyarázta Dr. Craiu.

Tízből egy gyermek szorul kórházi ápolásra

A fővárosi gyerekkórházak annyira telítettek, hogy helyet nehéz találni jelenleg. Dr. Craiu szerint a gyerekkórházak ügyeletes csapatai kétségbeesetten hívják egymást, hogy kórházi helyet találjanak a gyermekek  beutalására.

„Alapvetően az esetek körülbelül tíz százalékában, – ez az elmúlt évek átlaga – 60 ezer páciensből 6000 esetben kell kórházi felvétel. Tehát körülbelül minden tizedik gyermek, aki a sürgősségi osztályra érkezik, kórházi ellátásra szorul, tehát várhatóan nagyon bonyolult lesz a helyzet. Ugyanakkor sok olyan szülő van a kórházban, aki, ha kicsit is biztos lenne abban, hogy a betegség súlyossága lehetővé teszi a hazamenetelét, akkor kérné, hogy hazamehessen” – számolt be az orvos.

A megfázás és az influenza lehetséges szövődményei

Dr. Craiu szerint vannak olyan gyerekek, akik lázgörcs miatt kerültek kórházba, és nagyon sok gyermeknél alakulnak ki bakteriális szövődmények, ami miatt kórházi ellátásra van szükség.

„Az, hogy nincsenek kórházi helyeink, azt mutatja, hogy sokaknál szövődményei lettek a légúti betegségnek. Az influenza, tudjuk, hogy súlyos károkat okoz a légutakban és nemcsak. Az influenza nagyon magas lázat okoz, és több gyereket is felvettünk lázroham miatt. Az influenza jelentősen érinti a nyálkahártyát, orrüreget, torkot, de az arcüreget és a középfület is. Ha pedig ezek befertőződnek, akkor ott folyadék gyűl fel vagy gennyesedik, fülgyulladás, arcüreggyulladás alakulhat ki többek között. Nem éppen elhanyagolandó szövődmények, és nagyon sok gyermeknél kialakul az immunrendszer gyengesége vagy az életkoruk miatt ilyen vírusos megbetegedéseket követően. Ha pedig tüdőgyulladásod van, vagy oxigént kell kapj, akkor nyilván nem mehetsz haza” – fejtette ki a főorvos.  

Összegezte: „nagyjából ez a helyzet: nagyon komoly légzőszervi megbetegedésekkel küzdő gyerekek, akik rendkívül sokat köhögnek, akik légzési elégtelenséggel küszködnek, akik véreset köhögnek, egyszóval nagyon zajos esetek, és többen vannak, mint az ünnep előtti időszakban”.

Hogyan előzzük meg?

Az orvos azt is elmondta, hogy milyen egyszerű óvintézkedésekkel lehet megelőzni a betegség terjedését. Azt javasolja: kerüljük a zárt és szellőzetlen helyiségeket, különösen, ha a gyermekünk még nagyon kicsi, ugyanakkor igyekezzünk legalább másfél méteres távolságot tartani attól, akivel beszélgetünk. Ezeken kívül nyilván fontos az alapos kézmosás, valamint, hogy köhögéskor és tüsszentéskor a könyökünkkel takarjuk a szánkat, ezzel csökkentve a vírus terjedésének lehetőségét.

„Az első és legfontosabb, amikor egy nagyon kicsi gyerekkel kimegyünk valahová, jó lenne, ha az szabadtér lenne. Nagyon jót tesz a mozgás, az időjárás most tökéletes volt arra, hogy kimehessünk a szabadba, játszóterekre. Itt a legkisebb a járványügyi kockázat. Tehát nem kell paranoiásan elzárkózni a beltérbe, csak mert sok az influenzás megbetegedés” – mondta el a gyermekorvos.

Három fő tünet, amivel kórházba kell menni

A főorvos elmondta, kórházba akkor kell menni, amikor olyan súlyos tüneteket tapasztalunk, mint a légzési elégtelenség, a kiszáradás és a tudatállapot-változása. A súlyos állapotnak három fő jele van a gyerekeknél: „ebből az első és legfontosabb a légzési elégtelenség. Ha egy gyermeknek kék az ajka, a körme és a nyelve, azt otthon nem lehet orvosolni, oxigénre és kórházi kivizsgálásra van szükség, esetleg gépi lélegeztetésre” – magyarázta Dr. Craiu.

„A második dolog, amikor egy gyermeknél kiszáradás áll fenn, amikor a folyadékveszteség nagyobb, mint a bevitel, ha a gyermeknél folyamatos a hányás, vagy megváltozott a széklete, és nem tud lenyelni semmit, akkor kórházra és infúzióra van szüksége. És harmadszor, ha lázas és tudatzavaros a gyerek, (…) ha nem tudjuk felébreszteni, rendkívül lágy és közönyös, mindegy milyen telefont adnánk oda neki, hogy érzelmileg megvesztegessük, nem akar játszani semmit, amit korábban szeretett, az ilyen gyermeket is meg kell nézni. Tehát a kiszáradás, a légzési elégtelenség és a tudatzavar a súlyos jelei, hogy kórházba kell mennünk. Ha azonban szipogással, taknyos orral vagy éjszakai nyugtalanság miatt megyünk be, akkor 4-6 órát tölthetünk egyrészt azzal, hogy más szülőket fárasztunk, akiknek valóban súlyos állapotú gyerekeik vannak, másrészt pedig azzal, hogy védekező gyógyszerezést indukálunk” – hívta fel a figyelmet az orvos.

Az orvos kifejtette, mit is jelent ez a védekező gyógyszerezés: „vegyük figyelembe, hogy az orvosok is emberek, és amikor 40 gyerek várakozik, a tendencia az, hogy nem magyarázod, hogy miért nem szabad feleslegesen antibiotikumot adni, vagy miért lehet jó az a vizsgálat, hanem felírod az antibiotikumot, és azt gondolod, jó, hogy megszabadultam egy újabb betegtől. Nem azt mondom, hogy ez történik, de azt mondom, hogy egy 24 órás műszak végén, amikor már nem is gondolkodsz tisztán, 200 beteg után teljesen összezavarodva egy ilyen recept formájában látod a fényt az alagút végén” – magyarázta Dr. Mihai Craiu.