Több tucat miniszteri rendelet, kormányhatározat késik, melyek az új oktatási törvények végrehajtását kellene szavatolják. A jogszabályba foglalt határidők alapján ezek egy része már tavaly novemberben, aztán további 25 január 1-jéig kellett volna hatályba lépjen, de ez nem történt meg. A kormány most arra készül, hogy sürgősségi rendelettel ez év szeptember 1-jére tolja ki a határidőket.

A Maszol által megkérdezett szakértő szerint a szkeptikus forgatókönyv esetén az alkalmazási módszertanokon elbukhat az oktatási törvényekben megkeretezett reform. Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakmai alelnöke leszögezte, az új törvény sikere a másodlagos törvénykezésen és az anyagi ráfordításon múlik.

A változásnak még semmi nyoma

Továbbra is érzékelhető a közoktatásban a mentalitásbeli „egy helyben toporgás”, a változásnak egyelőre még semmi nyoma nem látható, de még nincs elkésve semmi, amennyibe valaki előáll egy koherens közoktatás-politikai intézkedéssorozattal.

„A közoktatás helyzete nem fog egyik napról a másikra változni, különösen nem várható ez egy választási évben” – szögezte le az oktatási szakértő. Hozzátette, a választási évben talán jobb is, ha nem gyorsul fel a folyamat, mintsem az a tartalom, a minőség, a kiszámíthatóság rovására menjen.

Nem lehet és nem kell mindezt siettetni, de azért már kellene látszódjanak a változás kézzel fogható nyomai, hogy milyen irányba indul el. Még korai, hogy kézzelfogható eredményei legyenek a törvény alkalmazásának, de a folyamatok elindítása szintjén mostanáig már több nyoma kellett volna megmutatkozzon, részletezte Ferencz Salamon Alpár.

Nem elég megemelni a pedagógusok fizetését, európai uniós alapokból fejleszteni az oktatás eszköztárát, oktatáspolitikai elkötelezettségre van szükség, ahhoz hogy egy tényleges reform egy szakértőibázis megteremtésével elkezdődjön, olyan szakértőkkel, akik majd a továbbiakban a motorjai tudnak lenni a változásoknak és fejlesztésnek.

Nem elég a béremelés és az eszközfejlesztés

A csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza vezetője elmondta, a pedagógusok béralapú motivációja egy fontos komponens, de nem elegendő, mint ahogy az sem, hogy ha csak európai forrásokból próbáljuk korszerűsíteni a közoktatást.

„Nem elég, hogy sok millió euró uniós pénzt lehet a közoktatásra fordítani, megemelték a pedagógusok bérét. Alapvető, alapos reformra van szükség, amelyre elkerülhetetlen az anyagi ráfordítás. Régi intézményrendszer, régi szemléletű tankönyvkiadás, tananyagfejlesztés nem fogja elhozni azt a várt változás, amit a törvény előrevetít” – összegezte a szakértő. Egyrészt még a könnyen hozzáférhető, meghívásos pályázatok sem küszöbölik ki a versenyhelyzetet, nem teremtenek méltányos körülményeket a közoktatás korszerűsítésére, hiszen vannak tanintézetek, melyek pályáznak, és vannak melyek nem.

Másrészt Ferencz Salamon Alpár úgy látja, a humánerőforrás képzése kellene legyen a prioritás, hiszen a képzett szakértők tudnak majd új nemzeti alaptantervet, új tananyagokat előállítani, másrészt az általuk kiképzett pedagógusok fogják mindezt a gyakorlatban alkalmazni, és mindennek következménye lehet a változás. Ha létezik egy koncepció, akkor intézkedések sorozatával, pénzt rááldozva kell a humán-erőforrást az új pedagógiai, nevelési eszmék alapján képzeni.

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) számos program van, de ezek többsége eszköztár-fejlesztés centrikus, de nincs hozzárendelt továbbképzés. „Egy iskolát felszerelhetünk okos kijelzőkkel, 3D-s nyomtatókkal, lézervágókkal, laboratóriumokkal, az nem érvényesül, és a közoktatás egészére nem lesz akkora hatással, ha a pedagógust nem képezik ki ugyanolyan odafigyeléssel, anyagi ráfordítással” – taglalta az RMPSZ szakmai alelnöke. Leszögezte, tapasztalat a szerint, a döntéshozók még mindig nem érzik, hogy legalább ugyanakkor erőráfordításra van szükség humánerőforrás-képzés tekintetében, mint az eszközfejlesztésben.

Késik a másodlagos törvénykezés, halasztani fogják a határidőket

Az új oktatási törvények végrehajtásáról szóló 25 miniszteri rendelet és kormányrendelet kellett volna hatályba lépjen 2024. január 1-jéig. Több mint húsz esetében ez nem történt meg, mutat rá elemzésében az Edupedu oktatási portál. Ezek között van például a pedagógiai középiskolákra vonatkozó rendelet és a tanulmányi dokumentumok új formájának szabályozása.

Az 198/2023-as és a 199/2023-as oktatási törvények több rendelkezésének végrehajtására január 1-jei határidőt szabott meg az oktatási minisztérium miniszteri rendelettel. Vagyis a szaktárca a saját törvényeit szegi meg. Tíz jogszabály az egyetem előtti oktatásra, 15 pedig az egyetemi oktatásra vonatkozik – derül ki az Edupedu által szemlézett miniszteri rendeletből, amely jóváhagyja azokat a határidőket, amelyeken belül az új oktatási törvényeket követő összes jogszabályt el kell fogadni.
December 8-án közel 40 olyan miniszteri rendelet és kormányhatározat volt, amely december 1-jén még nem lépett hatályba. November 1-jén pedig 16 normatív szabályozásnak kellett volna hatályba lépnie az egyetem előtti oktatásról szóló törvény végrehajtásáról. Ezek közül november első napján esedékes volt a jelenlegi tanfelügyelőségek helyett megalakuló a megyei oktatási igazgatóságoknak és a közoktatás minőségét biztosító ügynökség (ARACIP) megyei irodáinak működési szabályzatai, de egyiket egyet sem hagyták jóvá.

A tervek szerint az oktatási miniszterérium módosítani fogja a 2023. augusztus 31-i 6.072. számú, az országos egyetem előtti és felsőoktatási rendszerre alkalmazandó átmeneti intézkedések jóváhagyásáról szóló rendeletét, konkrétan azt, amely az oktatási törvényeket követő jogszabályok hatályba lépésének hivatalos határidejét tartalmazza.