Napokon belül megoldást kíván találni a csíkszeredai városvezetés a január 7-i csíksomlyói tűzvész károsultjainak átmeneti elhelyezésére. A jelenleg az Erőss Zsolt Arénában elszállásolt roma családokat ideiglenesen a kormány által biztosított lakókonténerekbe költöztetnék, azonban hiányzik a konténerek felállításához szükséges terület. Vasárnap lakossági fórum keretében találkozott a város vezetése a zsögödi, zsögödfürdői és csíkszentkirályi lakosok képviselőivel.

Lakossági ellenállást váltott ki a napokban a közösségi média felületein megjelent hír, miszerint a Csíkszeredához tartozó Zsögödfürdő területén található ún. Caritas-táborban helyeznék el a tűzkárosultakat. A világhálón felbukkanó képeken néhány lakókocsi volt látható azzal a megjegyzéssel, hogy azokba költöznek átmenetileg az Erőss Zsolt Arénában elszállásolt családok.

A hírre reagálva az érintett övezetek lakói online petícióban tiltakoztak a vélt döntés ellen, és beszélgetést kezdeményeztek a városháza képviselőivel. A vasárnap kora estére megszervezett fórumra mintegy száz személy érkezett a csíkszeredai városházára, javarészt zsögödi, zsögödfürdői, illetve csíkszentkirályi lakosok (Zsögödfürdő egy része közigazgatásilag a Csíkszereda közelében található községhez tartozik – szerk.megj.).

A megjelenteknek Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere beszámolt a tűzkárosult családok aktuális helyzetéről, és kitért annak az online kérdőívnek a kiértékelésére is, amelyet a napokban 2500 csíkszeredai töltött ki a városháza felkérésére. A városvezető elmondta, hogy a csíksomlyói romatelepen kitört tűzvészben közvetlenül 30 család volt érintett,  150 ember elvesztette a tűzben a lakhatását, azaz megsemmisült az otthonuk. A sportcsarnokban elhelyezett többi személyt a tűzvész nyomán telepítették ki a hatóságok. Korodi Attila szerint ennek a 150 embernek az átmeneti, legfeljebb egy évre szóló elhelyezését kell sürgősen megoldani.

Lakókonténerek érkeznek, de hová?

Ennek érdekében az országos katasztrófavédelmi rendszerhez tartozó 66 lakókonténer fog érkezni Csíkszeredába a kormány döntése értelmében. A város vezetése jelenleg ezeknek a konténereknek az elhelyezéséhez keresi a megfelelő nagyságú területet – mondta el az elöljáró. A polgármester kitért arra is: a korábban nagy vihart kiváltó lakókocsik a Hargita Megyei Vízügyi Igazgatóság felajánlása nyomán kerültek Zsögödfürdőre, azonban olyan állapotúak, hogy egyáltalán nem alkalmasak a károsult családok elszállásolására. Arra a kérdésre, hogy miért szállították éppen a jelenlegi helyükre, Korodi elmondta: ahhoz, hogy egyáltalán meg tudják vizsgálni őket, el kellett helyezni valahová, várhatóan vissza fognak kerülni a vízügyi igazgatósághoz.

A városvezető kifejtette: folyamatosan várják a lakosság felajánlásait, ugyanis a város nem rendelkezik olyan területtel, ahová az említett konténereket el lehetne helyezni. A lakossági online felméréssel kapcsolatosan Korodi Attila kiemelte: a kitöltött 2500 kérdőív közül mintegy 1000 tartalmazott konkrét javaslatokat a helyzet megoldására. A legtöbben a válaszadók úgy vélték, hogy a tűzkárosultakat együtt kell tartani, és lehetőleg nem szétszórva kellene elhelyezni őket. A városvezető hangsúlyozta: nincs még semmilyen döntés a tűzkárosult családok elhelyezéséről.

"Adóznak-e, dolgoznak-e?"

A fórumon részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. A politikus kiemelte: a tűzvész nyomán kialakult helyzet Romániában, de európai szinten is egyedülálló, nincs a megoldásra megfelelő recept. „Sok döntést kell meghozni, és nagyon gyorsan kell ezt megtenni. Valószínű nincs olyan megoldás, amely mindenki számára megnyugtató lehet, de az az igazi kihívás, hogy együtt keressünk ilyet” – hangsúlyozta.

Hozzátette: a megyei tanács teljes mellszélességgel kiáll a csíkszeredai városvezetés mellett, és lehetőségei szerint támogatja a helyzet megoldását. Borboly Csaba elmondta: a megyei önkormányzat hatáskörében igyekeznek az érintett családoknak munkát biztosítani, ugyanakkor számít a lakosság felajánlásaira e tekintetben is.

A hozzászólók közül legtöbben az érintett városrész általános problémáit sorolták fel. Kitértek a hiányos infrastruktúrára, a nem megfelelő közvilágításra, az utak állapotára, illetve a turisztikai övezetnek számító településrész évek óta elhanyagolt létesítményeire. Kiemelték, hogy az elmúlt években egy helyben toporgott a szeredai strandként ismert terület, vagy éppen a volt ifjúsági szálló, illetve az üresen álló egykori vendéglő épületének sorsának rendezése is. Ezzel együtt az ottlakók a legmagasabb kategóriába estek a helyi adókat tekintve.

Korodi Attila a felvetések egy részére pozitív fejleményről tudott beszámolni. Elhangzott ugyanakkor néhány, a roma közösséggel szembeni negatív tapasztalat is, a közbeszólók egy része pedig azt firtatta, hogy vajon adóznak-e, dolgoznak-e a tűzkárosult családok tagjai. A városvezetés felvetésére, miszerint számítanak a lakosság javaslataira, felajánlásaira is, több gúnyos hangvételű válasz is érkezett. Mindezzel együtt nyugodt hangvételű volt a beszélgetés.

Korodi a Maszolnak: még sok egyeztetetés van hátra

A Maszol érdeklődésére Korodi Attila elmondta: a tűzkárosult romák helyzetének átmeneti megoldása érdekében még számos egyeztetés áll a városvezetés előtt. Jelenleg olyan felületet keresnek, ahová a konténerek elhelyezhetőek.

„Egy éves programról van szó, szociális ellátással. Mindez hatalmas erőfeszítést igényel, azonban azt gondolom, tovább fogunk lépni jó irányban. A mai beszélgetéshez hasonló fórumok arra is jók, hogy sokan jönnek konkrét javaslatokkal” – fűzte hozzá.

A városvezetés eredetileg 66 lakókonténert igényelt, amely az egész csíksomlyói közösség elszállásolására alkalmas volna, azonban nem mindenki kíván élni a lehetőséggel, hiszen többeknek megmaradt a háza a romatelepen, tudtuk meg. A csíksomlyói Somlyó utcában maradók, illetve oda visszaköltözők sorsát egy másik folyamat során kell rendezni – fogalmazott Korodi Attila.