Csíki karácsonyfatrend – A nordmann a menő, fehér fenyőt már alig kapni
Szinte teljesen kiszorította az importált, nordmann fenyő a hagyományos, őshonos fajtákat a karácsonyfák piacáról. Legalábbis ezt tapasztaltuk csíkszeredai körképünk készítése közben. Az ünnepi fáért nagyságtól függően több száz lejt is a kereskedőknél hagyhatunk, olcsó, állami erdészetből származó fenyőre nem számíthatnak a csíkiak.
Bár nincs illata, nem hagyományos és hetek telnek el a kivágástól az értékesítésig, mégis tovább hódít a csíki térségben a nordmann fenyő. A vásárlók ezt, a többnyire Észak-Európából importált fajtát keresik, igaz, a kereskedők nem is igen kínálnak más alternatívát.
„Divatos dolog (a nordmann fenyő). Ezek a fák erre vannak termesztve, ez a küldetésük, hogy karácsonyfaként hasznosuljanak, de nincs illata, nincs lelke” – szögezte le a Maszol érdeklődésére János Ferdinánd kertészmérnök, a csíkmadarasi Garden Proiect Kft. tulajdonosa. Mint a szakember hozzáfűzte a karácsonyi „iparágból” kiszorult a régebben a csíki térségben megszokott fehér fenyő. „A divat megoldotta, ugyanúgy, mint bármely más területen, a ruha-, vagy autóiparban. Ma már nem tudják megkülönböztetni az emberek a fehér vagy vörös fenyőt, pedig a székely, de mondhatom, az egész romániai társadalom ehhez volt hozzászokva” – mondta a kertészmérnök.
Mint hozzáfűzte, a csíki térséghez legközelebb található nordmann fenyőültetvények Nagybánya, Szatmár vidékén találhatók. Ugyanakkor a szaktudást sokan elsajátították a székelység körében is dániai, németországi vendégmunkásként. Ám a nordmann fenyő nem terjedt el a Hargita megyei termelők körében, igaz, a fenyőfa termesztése maga is nagy türelmet és előre-tervezést kíván, emelte ki.
„Ez nem olyan, mint a krumpli, nem hozza vissza az árát egy év alatt. Türelemjáték, mindig vissza kell fordítani valamennyit. Szakemberként ugyanakkor azt mondhatom, nem is szívesen foglalkoznék igazán karácsonyfák értékesítésével. Mostanában, kis túlzással, minden kapualjban lehet fát vásárolni. Ugyanakkor a termelőknek komplikáltabb eladni a termesztett fenyőt, mint a behozott, import nordmann fákat” – mondta János Ferdinánd.
Mint a szakember hozzáfűzte, ő arra biztatta a termelőket, hogy gondolkodjanak több évre előre, telepítsenek fenyőket és akár értékesítsék helyben. Mint hozzátette, ebben az évben volt egy saját kezdeményezésük, amely során az érdeklődők kiválaszthatták a lábon álló fenyők közül a karácsonyfájukat, amit a cég eljuttat karácsonyig a vásárlóknak. Ezzel szemben az Észak-Európából érkező fenyőket több héten át szállítják, azaz a karácsonyra díszített fenyőt október táján már kivágják, tette hozzá a kertészmérnök.
Mennyi az annyi?
Az általunk felkeresett kereskedőknél megközelítőleg ugyanazokkal az árakkal és ugyanazzal a kínálattal találkoztunk Csíkszeredában. A nordmann fenyő, igazolván a kertészmérnök szavait, „mindent visz”. Az importfenyőt 70-75 lejtől lehet megvásárolni, igaz, ennyi pénzért csupán egy mini fácskát vihetünk haza. Ha nagyobbat szeretnénk, mérettől függően mélyebben kell a pénztárcánkba nyúlnunk. A fák különböző színű szalagokkal megjelölve, árkategóriánként kaphatók. Általában hat nagyságot és árat találunk 75 és 250 lej között, de egészen 300 lejig költhetünk. Sőt az egyik forgalmazónál 4-5 méteres, udvarra, vagy akár valamely intézménybe való fákat is kínáltak, a legnagyobbért 1700 lejt kértek.
A kereskedők érdeklődésünkre elmondták, a fák zöme Dániából érkezett, volt olyan, ahol más nem is volt a kínálatban. Ahol mégis, ott is csupán néhány szál hagyományos, vidéken termelt fenyőt láttunk. Pedig a vevők közül többen megjegyezték: éppen az azokból áradó illat hívta fel a figyelmüket a vásárra, amit már messziről érezni lehet az utcák járva. Nosztalgia ide, illat oda, a sűrű, tömött nordmannal nem lehet versenyezni. Hiába van a Nyerges-tető csupán pár tíz kilométerre (innen vágott fenyőket találtunk az egyik árusnál), ha a több mint kétezer kilométerre található Dánia fáira vágynak a csíkiak. Vagy, az „Eszi, nem eszi, nem kap mást” – elvén kénytelenek beérni az importból származó fákkal.
Nincs olcsó fenyőfa
Mint néhány hete a Maszolon is beszámoltunk róla, az Állami Erdészeti Vállalat (Romsilva) bejelentése szerint a lakosság mintegy 18 ezer, saját faiskoláiból származó fenyőhöz juthat hozzá kedvezményes áron. A vállalat Hargita megyei kirendeltéségétől kapott információk szerint ez a lehetőség a térségben lakókat nem érinti. A megyében csupán néhány településre jut a 15 és 35 lejes áron kínált fákból, az érintett részek az északi régióban található Gyergyótölgyes és környéke.
Egy hazai példa. Románia legnagyobb fenyőültetvényéről nézzétek meg korábbi videónkban!
CSAK SAJÁT