Idén 17 esetben járt el a Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség csendháborításos ügyekben. Előfordult, hogy a Román Rendőrség és a Csendőrség is bírságolt.

Utcai, rendszerint ittas állapotban történő zajongás, a szomszédokat zavaró hangos zene, illetve a csendórában zajló fúrás a leggyakrabban érkező panaszok, amelyekért büntetés is járt. Ugyanakkor sok esetben nem szabható ki büntetés a zaj miatt.

Hadnagy István, a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség vezetője elmondta: „a csendórákban azokban az esetekben tudunk büntetni, amelyekben a szándékosság tetten érhető, és nem a mindennapi élet része. Nyilván van olyan eset, ahol valóban zavaró tud lenni, amikor kisgyerekek szaladgálnak a felső lakásban, mert rossz a hangszigetelés, vagy az is zavarhat, hogy csörömpölve leesik egy edény a konyhában, vagy a szomszédban kukorékol a kakas, de ezek nem olyan helyzetek, amelyek büntethetők lennének. Legtöbbször az ugató kutya sem esik ebbe a kategóriába, itt azonban az is számít, hogy milyen körülmények közt tartják: ha az eb azért hangoskodik, mert fájdalmai vannak, nem megfelelőek a körülmények, akkor az már más kategóriába esik. Volt példánk arra is, hogy valaki úgymond saját menhelyet működtetett, ami szép gesztus, csak ezt is megfelelő körülmények mellett lehet és szabad megtenni.”

Csendháborításért közterületen is kaphatnak bírságot a rendetlenkedők: példa erre az Erzsébet parkba beszabadult hangoskodó lovas, vagy az az illető, aki nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása után, saját biciklijét vágta újra és újra, teljes erőből földhöz, közben torka szakadtából kiabált.

Mikor van csendóra?

A 1991/61-es törvény értelmében délután 13.00-14.00 között van csendóra, illetve este 22.00 és reggel 8.00 között – a törvény nem tesz különbséget munkanap és hétvége között.

Kit riasztanak?

Ha a panaszos a 112-ös segélyszámot hívja, akkor az állami rendőrség száll ki, ha a helyi rendőrséget, akkor ők, de az is lehetséges, hogy a csendőrség intzkedik.

Lehet lakást felújítani, bulizni a szomszédok beleegyezésével a csendórában?

Logikus, hogy a szomszédok nem hívják a rendőrséget, ha beleegyezésüket adták a csendháborításba, azonban ha közben meggondolják magukat és mégis zavarja őket a zaj, akkor a korábbi megegyezés nem ér semmit, bírságra kell számítani.

Mekkora a büntetés?

A legnagyobb kiszabható büntetés pillanatnyilag 3000 lej – ezt azok a személyek kaphatják, akik 24 óra leforgása alatt többször is megzavarták a csendet. A büntetések összege 500 lejről indul, ez rendszerint kiabálást, hangoskodást takar, maximálisan 1500 lejt érhet el a kiszabható összeg. Szerszámokkal történő hangos zajkeltésért 200-1000 lejes bírság jár, viszont ha valamilyen hangszóróból dübörög a zene, az elérheti a 1500 lejt is.

Egy nap, de akár egy éjszaka lefolyása alatt több bírságot is lehet adni ugyanannak a zajongónak.

Megtudja a szomszéd, hogy ki jelentette?

Hadnagy István elmondta: ilyen esetekben nem közlik a zajongóval, hogy ki panaszolta be – a gyakorlat általában azonban az, hogy a rendőrség értesítését szóváltás előzi meg, így a csendháborító is fogja tudni, hogy ki volt az őt bepanaszoló személy.