A gyerekpénz terén nem vagyunk lemaradva a többi EU-tagországtól, de a teljes családtámogatási rendszer tekintetében Magyarország mérföldekkel megelőz bennünket.

Valószínű, hogy sok családban emlegették a kormányt – s nem éppen pozitív szövegkörnyezetben – azt követően, hogy bejelentették: január 1-jétől 12 lejjel nő a gyerekpénzként emlegetett családi pótlék. A 2–18 éves gyerekek után járó juttatás egészen pontosan 12,4 lejjel emelkedik, havi 243 lejről 255,4 lejre, ami 5,1 százalékos növekedést jelent.

Ez az emelés százalékosan és abszolút értékben is nevetségesnek tűnik, figyelembe véve, hogy október végén 15,3 százalék volt az éves infláció. A helyzetért nem kifejezetten a Ciucă-kabinetet terheli a felelősség, a gyermeknevelési támogatásról rendelkező jogszabály ugyanis tavaly nyáron született meg. Ennek értelmében a juttatást minden évben az előző évi infláció arányában kell emelni. Ennek nincs különösebb jelentősége olyan időszakokban, amikor alacsony a pénzromlás mértéke, de visszatetsző helyzetet szül a jelen gazdasági helyzetben, amit az sem orvosol, hogy a 2023-as emelés mértéke valószínűleg meg fogja haladni a jövő évi inflációs rátát.

Mihez képest kevés?

A 255,4 lej jelentéktelen összegnek tűnhet ahhoz képest, hogy mennyit kell egy gyerekre költeni, azonban az Európai Unió viszonylatában egyáltalán nem számít kirívóan alacsonynak. Magyarországon egy gyermek után 11 200 forint (144 lej) a családi pótlék összege, két gyermek esetében 13 300 forint/fő (157 lej), három vagy annál több gyermek esetében pedig 16 ezer forint/fő (189 lej).

Az Európai Unió hivatalos adatai szerint Szlovákiában 2023. január 1-jétől gyerekenként 60 euró lesz a juttatás értéke, Csehországban, a gyerek életkorának függvényében 127–278 lejnyi, Lengyelországban pedig 99,3 és 141 lej közöttinek megfelelő összeg. Több országban a családok évi egyszeri támogatást kapnak az iskoláztatási költségekre, aminek az értéke meghaladja az egyhavi gyerekpénzt.

A jóléti államnak számító és erős szociális védőhálóval rendelkező Ausztria esetében a gyermeknevelési támogatás értéke, életkortól függően, 114–165 euró, amire rájön havi 58,40 eurónyi adójóváírás. Ez összesen 170–220 euró, míg a hazai juttatás értéke 50 euró körül van.

Mindez azt sugallja, hogy Románia nem is bánik mostohán a gyerekes családokkal, azonban az összkép ennél jóval összetettebb. A gyermekvállalást ösztönző mechanizmusoknak a gyerekpénz csupán az egyik, és nem feltétlenül a legfontosabb összetevője, s ha a többit is tekintetbe vesszük, akkor már elég siralmasnak tűnik a hazai helyzet.

A magyar példa

Magyarország az állami támogatások komplex rendszerével ösztönzi a családokat a gyermekvállalásra, illetve igyekszik megkönnyíteni a gyerekek felnevelését. Ennek egyik sarkalatos eleme a Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), mely egy vissza nem térítendő támogatás új otthon vásárlására/építésére, illetve használt otthon vásárlására/bővítésére/korszerűsítésére. Az egygyerekes családok 600 ezer forint (7100 lej) támogatásra jogosultak, két gyerek után 2,6 millió forint (30 800 lej), három után pedig 10 millió forint (118 ezer lej) jár.

Ha Romániában is lenne hasonló, akkor az állam a kétgyermekes családok lakásvásárlásába kb. 6 ezer euróval szállna be, a háromgyermekesekébe pedig kb. 23 ezer euróval.

Ha egy család korábban már vett fel jelzáloghitelt, akkor abból két gyermek esetén egymillió forint (11 800 lej) visszafizetését átvállalja az állam. Három gyermek után már négymillió forintot (47 ezer lej, közel 10 ezer euró) engednek el a családoknak, s minden egyes további gyerek esetén még egy-egy milliót.

A babaváró támogatásra, mely egy maximum 10 millió forintos kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön, azon családok jogosultak, amelyben a feleség életkora 18 és 41 év között van. Ha az igényléstől számított öt éven belül gyerek érkezik a családba, akkor három évig nem kell törleszteni. Amennyiben egy második gyerek is születik, újabb három évig szünetel a törlesztés, az állam pedig átvállalja a tartozás 30 százalékát. Ha egy harmadik gyerek is születik, akkor a teljes tartozást elengedik.

A korai gyermekvállalást azzal ösztönzi a magyar állam, hogy 25 éves korig mentesíti a munkavállalókat a bruttó bér 23 százalékának megfelelő személyi jövedelemadó fizetése alól. Mindez csak néhány kiragadott példa arra, hogyan próbálja ösztönözni a magyar állam a gyermekvállalást, a teljes rendszert bemutató csalad.hu internetes oldal 40-nél több támogatási lehetőséget ismertet.

Kapcsolódó

Ennyivel nő a gyerekpénz januártól

A kormánykoalíció hétfői döntése értelmében január 1-jétől 5,1 százalékkal nő a gyermeknevelési pótlék, vagyis az infláció mértékéhez igazítják azt.

állami támogatás juttatások emelés kormánykoalíció

Az utóbbi időben Romániában is életbe lépett néhány, a fiatal családok támogatását és a gyermekvállalást ösztönzését célzó jogszabály. Ilyen a Family Start program, melynek révén a 18 és 45 év közti párok, ha a jövedelmük nem haladja meg a havi 7500 lejt, maximum 75 ezer lejes kedvezményes bankhitelt vehetnek fel. Ez egyértelműen pozitív intézkedés, egyetlen hátránya, hogy értelmetlen bürokráciával terheli le a haszonélvezőket, akiknek a felvett pénzzel, azon túl, hogy visszafizetik, az utolsó baniig el kell számolniuk, ami nehezen értelmezhető elvárás egy személyi hitel esetében, akkor is, ha kedvezményes.

Ugyancsak RMDSZ-es kezdeményezésre született meg a családtámogató adókedvezményről rendelkező jogszabály, melynek értelmében a munkáltató megtérítheti az alkalmazottaik gyerekeinek bölcsődei és óvodai költségeit. A jelenleg érvényes kedvezmények ugyanakkor távolról sem elégségesek, jóval több támogatásra lenne szükség az állam részéről ahhoz, hogy némiképp javuljon az ország siralmas demográfiai helyzete.  

A szocpol nem csodaszer

Tény, hogy a szociálpolitika, bár hatással van a gyermekvállalási kedvre, nem képes teljesen felülírni uralkodó társadalmi tendenciákat, nem lehet csodákat várni tőle. Magyarországon 1990-ben még 125 679 gyerek született, tavaly azonban már csak 93 ezer. Ennyi gyerek utoljára 2016-ban jött világra az anyaországban. Idén aztán ismét csökkent a születések száma, nem is kevéssel. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021 novembere és 2022 októbere között 88 834 gyerek látta meg a napvilágot, 3585-tel kevesebb, mint az azt megelőző 12 hónap alatt.

Romániában tavaly az élveszületések száma alig haladta meg a 180 ezret, ami minden idők legalacsonyabb értéke. A termékenységi arányszám 1,7 volt 2021-ben. Ahhoz, hogy a népesség létszáma középtávon ne csökkenjen, a termékenységi arányszám 2,1 kellene legyen. Magyarország Romániánál is rosszabbul áll ebben a tekintetben, ott 2021-ben 1,59 volt a termékenységi arányszám.