Fel kell oldani a bérek titkosítását, fogadta el a napokban az irányelvet az Európai Parlament. Még legalább két év, ameddig az irányelvből itthon jogszabály lesz, ám Arros Orsolya a DreamJobs Románia állásportál vezetője arra biztatja a cégeket, hogy fokozatosan vezessék be az átlátható fizetési rendszert, mert az elkötelezett munkatársakat, jobb teljesítményt eredményez. Winkler Gyula európai parlamenti képviselő arra figyelmeztet, lesznek feszültségek az irányelv elfogadása során, ám meg kell találni a méltányos közös nevezőt.

A nemek közötti bérkülönbségek csökkentése a cél

A nemek közötti bérkülönbségek csökkentésére törekszik az Európai Unió, ennek első lépése, hogy feloldják a bérek titkosítását, mondta el a Maszolnak Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő. Az Unióban átlag 13 százalékos a nemek közötti bérkülönbség a férfiak javára, vagyis ugyanabban a beosztásban ennyivel keresnek többet a férfiak, mint a nők.

Ez a tagországokra lebontva változatos képet fest, Észtországban például 20 százalék az eltérés, Ausztriában 19, Németországban 17 százalék. Luxemburg az egyetlen tagország, ahol a nőket fizetik jobban, ám mindössze 0,2 százalékkal előzik meg a férfiakat. Románia viszonylag jól áll ezen a téren, a férfiak és nők közötti bérkülönbség 3,6 százalék. A különbséget viszont le kell bontani cégekre, hiszen a munkáltatók kell majd jelentéseket készítsenek az országok munkaügyi szervezeteinek, az EP ajánlása szerint, az intézkedés akkor lesz indokolt, ha a különbség nagyobb mint 5 százalék.

A különbség csökkentése egy korrekt célkitűzés, egyszerű és méltányos elvet akar az EP érvényesíteni: egyenlő munkáért, egyenlő bért, fogalmazta meg a szakpolitikus. Meglátása szerint, a szabályozás egyéni szinten is fontos, hiszen az alkalmazott kérheti a munkáltatójától, hogy közölje vele, mennyit keres a vele azonos beosztásban levő munkatársa. Másrészt a szakszervezeteket is erősíti a transzparencia.

Éles vita várható: a szabadpiaci verseny és a méltányosság között kell közös nevezőt találni

Az EP álláspontja be kell még járja az európai törvényhozás lépéseit, ezután következik az Európai Tanácsban a tagállamokkal való egyeztetés, ami nem ígérkezik könnyűnek, mert több vélemény ütközik, mutatott rá Winkler Gyula. Felidézte, már az európai minimálbér kapcsán is kiütköztek az éles nézetkülönbségek, hiszen vannak tagországok, ahol törvény szabályozza a minimálbért, de olyanok is, ahol a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek közötti társadalmi párbeszéd során döntenek.

A magánszférában a bérek titkosításának feloldásával kapcsolatban léteznek fenntartások, ezek egy részét Winkler Gyula is osztja. Mint kifejtette, a közszférában az alkalmazottak egy részének vagyonbevallási kötelezettsége van, ami tartalmazza a fizetéseket is, de a magánszférában a szabadpiac és a szabad verseny elveinek is érvényesülniük kell. A szabadpiaci verseny és a méltányosság között kell megtalálni a közös nevezőt, hangoztatta a politikus.

Másik vitatéma az irányelv és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) között feszülő ellentmondás, kérdés, hogy miként lehet kötelezni a cégeket, hogy maguk során kötelezzék az alkalmazottaikat, hogy nyilvánosságra hozzák a fizetésüket. Winkler Gyula rámutatott, amikor az Unióban megszületik a végleges döntés, kihirdetik az EU közlönyében, a tagállamoknak két év áll a rendelkezésükre, hogy az irányelvet átültessék a saját jogrendjükbe. Ennek során lesznek majd különbségek, például a bírságok terén, hiszen a munkaerőpiac szabályozása tagállami hatáskör.

Csökken a fizetés tabusítása

Az állás komplexitásától és a munkavállaló nyitottságától függően az átlag álláshirdetéseink 30 százalékánál ma már szerepel bérsáv, ez az arány két évvel ezelőtt 5 százalék körül volt, osztotta meg tapasztalatait a Maszollal Arros Orsolya. Mint mondta, azt látják, hogy azok a cégek, akik bemutatják magukat a DreamJobs Romania felületén, és álláshirdetéseikben bérsávot is megadnak, relevánsabb jelentkezőket nyernek meg, mint azok, akik erre még nem nyitottak.

„Azon túl, hogy egymásra találtatjuk a munkaadót és a munkakeresőt, oktatjuk is őket annak érdekében, hogy a felek elégedetten, hatékonyan együttműködjenek. Egyik ilyen fő edukációs témánk a legtöbb helyen még mindig tabuként kezelt fizetés” – hangsúlyozta a DreamJobs Románia állásportál vezetője. Anélkül, hogy lekicsinyelnénk a fizetés jelentőségét, tisztában kell lennünk azzal, hogy vannak esetek, amikor a bér már nem jelent motivációt és munkatárs-megtartást. Kellemes munkahelyi légkör, visszajelzések, a vezető értékelt személye és rugalmasság hiányában egy magasabb bér nem fogja hosszú időn át a munkahelyen tartani a kollégákat. Ezért beszélünk mi szerethető munkahelyekről, mert tényleg azon múlik minden, hogy szeretjük-e a munkahelyünket, taglalta Arros Orsolya. Mint mondta, fontos a cégeknek tudatosítani, hogy egy alacsonyabb bérezés is kompenzálható egy komplex juttatási csomaggal – egészségügyi biztosítás, értékjegyek, üzemanyagköltség megtérítése, lakástámogatás, féléves/éves bónuszok stb. – empátiával és egy nagyfokú rugalmassággal, amikor például nem a napi munkaóra, hanem az elvégzett feladatok számítanak.

A vállalkozók ne féljenek a bérversenytől, bánjanak okosan vele

„Az átlátható bérrendszer elkötelezett kollégákat, jobb teljesítményt teremt. Ez persze akkor, ha okosan átálltunk a titkos fizetésekről a nyílt és átlátható bérezésre. Okosan átállni pedig időt, energiát és bizony költségeket is jelent. Ahhoz, hogy a transzparencia ne teremtsen bérfeszültségeket meg kell győződnünk arról, hogy nincsenek nagy szakadékok az azonos munkakört betöltő kollégák bérében. Érdemes kidolgozni egy jól átlátható rendszert, amelyben az alapfizetések mellett olyan paramétereket is értékelünk, mint a cégnél eltöltött idő, a tapasztalatok komplexitása, az önfejlesztés” – tanácsolja a szakértő. Arros Orsolya elismeri, sok esetben még mindig a magasabb bér, a vonzó juttatások ösztönzik váltásra a munkavállalókat, ám a DreamJobs Románia arra ösztönzi a cégeket, hogy bízzanak saját erejükben és ne féljenek a konkurenciától. Ha úgy döntenek, hogy apránként meg szeretnék lépni az átlátszó fizetési rendszer bevezetését, ennek egy jó gyakorlata a bérsáv megadása, valamint egy kedvező juttatási rendszer kidolgozása. „A bér nem minden, ne féljünk tőle, inkább bánjunk okosan vele!” – összegzett Arros Orsolya.